Akárhogy és akármiért is alakult így a helyzet: egyedülálló, facér szülőnek lenni hatalmas feladat - és egyre többeknek kell megbirkózniuk vele. Nem véletlen, hogy már világnapja is van a facér szülő intézményének: március 21.

Manapság bátrabban vállalják önmagukat a nők

Az egyedülálló szülők számának emelkedése tagadhatatlanul szoros összefüggést mutat a válások számával, amely az elmúlt évtizedekben nemcsak hazánkban, de egész Európában nőtt. Egy felmérés szerint Európában a házasságok 30 százaléka végződik válással, de ez a tendencia nem áll meg Európa határainál: Kínában egy tavalyi felmérés szerint egyetlen év alatt 15 százalékkal emelkedett a válások száma, és ez ott közel kétmillió válást jelent.

Fórum: Milyen facér szülőnek lenni?

Hogy a válásoknak egészen pontosan mi állhat a hátterében, csak találgathatunk, de nagy valószínűséggel az egész Földön összefüggés tapasztalható a gazdasági változásokkal - egyszerűen "megengedhetjük" a válást magunknak -, a nemi szerepek változásaival, és azzal, hogy hamarabb mondanak a nők ma már nemet a nem megfelelő kapcsolatokra, és vállalják bátrabban az egyedülálló szülő szerepét, minthogy együtt éljenek azzal, aki például hűtlen volt hozzájuk. Ezt támasztja alá az is, hogy a válások több mint 70 százalékát a nők kezdeményezik, vagyis úgy tűnik, nekünk, nőknek fogy el előbb a türelmünk, miközben kevésbé látszik ma már vállalhatatlan feladatnak egyedül nevelni a gyereket vagy gyerekeket.

A facér szülők számának emelkedésében szerepet játszik az is, hogy a nők ma már sokszor párkapcsolaton kívül, maguknak szülnek utódot - akár úgy, hogy a továbbiakban nem is tartanak igényt az apa szerepvállalására. Egy 2000-ben született tanulmány a nők körében három, jól elkülöníthető gyermekvállalási stratégiát mutat be: - Karrier-stratégia: a nők a karriert választják, és komoly ambícióik vannak. Ha vállalnak is gyereket, csak egészen későn, és gyakran egyedül teszik. Ma egyébként ezek száma van emelkedőben. - Kombinációs stratégia: a nők egy időre hajlandóak feladni a karriert a gyerekvállalás miatt. - Családteremtő stratégia: bármilyen hosszú időre képesek megszakítani a munkájukat a gyerekek kedvéért, ám a magas gyerekvállalás ellenére is maradhatnak egyedül.

Amikor a rossz a jó megoldás

Tény, hogy néha jobb felvállalni a facér szülő szerepét, mint még egy terhet cipelni a gyerek vagy gyerekek mellett, ám ennek ellenére, aki magára marad, az gyakran küzd önértékelési problémákkal, valamint a kudarc érzésével - hogy a házasság, a párkapcsolat nem sikerült -, mely mázsás súlyként nehezedhet rá. Az egyedülálló szülők tele vannak lelkiismeret-furdalással, mert nem tudták "megmenteni" a gyerekeket a válással járó fájdalmaktól, valamint félelemmel: ha a párkapcsolatban kudarcot vallottak, vajon elég jó szülei lesznek-e a gyerekeknek.
Mindez együtt nem feltétlenül kedvez annak, hogy az egyedülálló szülő valóban jó szülő legyen, pedig a cél az, hogy egészséges személyiségű embert neveljen a gyerekekből akkor is, ha magára maradt, vagy ha úgy dönt, hogy egyedül vállal gyereket.

Gazdag Enikő pszichológus szerint tehetünk az ellen, hogy a gyerek kevésbé élje meg veszteségként azt, hogy csak egyik szülője neveli. Fontos például őszintén elmondani a gyereknek - természetesen az ő szintjének megfelelő módon -, hogy apu és anyu már nem úgy szereti egymást, mint régen, és elválnak, de apuval vagy anyuval sokat találkozhat a jövőben is, és ugyanúgy szeretik őt mindketten. Akkor okozzuk a gyereknek a legkisebb kárt, ha őszinték vagyunk, és konkrétumokat mondunk neki - például apu minden héten kétszer visz edzésre a jövőben is, és szombat este nála alszol -, tehát, ha láthatja a gyerek azt, hogy nem veszíti el a kapcsolatot az "elmenő" szülővel. A válásnak mindig van hatása a gyerekekre, ez elkerülhetetlen, szerencsére azonban ezek a hatások időlegesek - kivéve, ha a szülő nem "jól" dolgozza fel a válást -, és amint létrejön az új, működő rendszer, és az egyszülős család is kialakítja a maga kereteit, enyhülnek, majd elmúlnak ezek.

Ne legyünk mártírok!

Az, hogy facér szülővé válunk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen magunkra maradtunk. Az egyik legfontosabb feladat tehát az, hogy saját erőnk mellett felmérjük környezetünk erőforrásait: kire, mikor és milyen feladatok során számíthatunk. Még akkor is, ha nincs a közelben nagymama, testvér vagy barátnő, akkor is akadhat egy lelkiismeretes szomszéd néni, akivel cserealapon köthetünk szerződést - gyerekvállalásért bevásárlás, ügyek intézése -, vagy egy klub, amelyhez csatlakozhatunk. Esetleg létrehozhatunk egyet, megmozgatva, összefogva a környékünkön élő egyedülálló szülőket, akikkel kölcsönösségi alapon osztozhatunk a terheken. A lényeg, hogy ne akarjunk egyedül megküzdeni mindennel, ne akarjunk mártírokká válni, ahogy nem szabad a hős szülőt sem eljátszani, aki megold mindent.
Nemcsak magunk miatt, a gyerekek miatt is fontos együttműködésre törekedni a környezettel, hiszen nem mindegy, hogy egy problémamegoldó és erős, vagy egy hősként küzdő, de rendre kudarcot valló, elkeseredett szülő mintáját állítjuk példaként a gyerekek elé.

Hasznos weboldalak egyedülálló szülőknek Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány weboldala Támogatások, kedvezmények - a Szociális és Munkaügyi Központ weboldala Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete weboldala Hírek, támogatások, hasznos információk - Egyszülő.hu weboldala

Barátkozz a Life.hu-val az iWiWen és a Facebookon is!