Hazánkban Contergan-ügyként vált ismertté a 20. század legnagyobb tudományos, gyógyszeripari baklövése, melynek középpontjában egy 1957 és 1961 között forgalmazott, thalidomide hatóanyagú gyógyszer állt, amit a kismamák is nyugodtan szedhettek a terhességük ideje alatt - legalábbis eleinte még így gondolták a szakemberek. Csakhogy amellett, hogy a célját elérte a gyógyszer, a gyermekek életét közben kilátástalanná és kiszolgáltatottá tette, a szülőkét pedig örökre megváltoztatta.
A rettegett thalidomide
A thalidomide nevű hatóanyag a német Grüntenthal gyógyszergyártó cég Contergan készítményének hatóanyaga volt, amelynek egyik célcsoportja a kismamák voltak. Szedhették a terhesség idején fellépő rosszullétek és hányinger csökkentése érdekében, emellett nyugtató és stresszoldó hatással is bírt a készítmény. A tájékoztatója szerint még hatékonyan lehetett alkalmazni pánikbetegség, köhögés, migrén ellen is, és mindezt úgy, hogy közben nem terhelte meg a máj anyagcseréjét. Ugyan csak 4 évig forgalmazták, a gyártót hatalmas profithoz juttatta a Contergan. A becslések szerint ez idő alatt Németországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban közel 15 tonna gyógyszert adtak el.
Thalidomide, a kétarcú rém
Összetett hatása ellenére a thalidomide hatóanyagú gyógyszer néhány évig nem volt vényköteles, mintegy negyven országban került forgalomba közel húszféle elnevezés alatt. A hatóanyag molekulaszerkezete már régóta ismert volt akkor is, ráadásul könnyű volt előállítani. Amit tudni kell róla, és ami ténylegesen a problémát okozhatta a Contergan-ügyben, hogy egy királis molekuláról van szó. Ez azt jelenti, hogy a tükörképei nem hozhatók fedésbe egymással, hiszen a két tükörképi molekula, bár nagyon sok dologban megegyezik, számos szempontból el is tér egymástól. Ez a funkciójában is megmutatkozik: az egyik része, az egyik tükörkép tényleg képes csillapítani a tüneteket, és nyugtató hatással bír, a másik tükörképe viszont károsan hat a sejtekre, és megmásítja azok működését. A gyógyszer gyártása során pedig mindkét molekulát használták, ráadásul a készítmény tesztelésére és fejlesztésére mindössze három évet szántak.
Testileg torz babák idegrendszeri problémákkalEgy idő után aztán váratlanul és látszólag ok nélkül megszaporodott az olyan csecsemők száma, akik fizikai és idegrendszeri károsodással, végtagok nélkül, vagy csonka kezekkel, lábakkal, bénán jöttek a világra. Összesen ezekben az években több mint 12 ezer újszülött született súlyos fogyatékossággal - őket nevezik Contergan-bébiknek.
A gyanú hamar a thalidomide hatóanyagú gyógyszerre terelődött, hiszen a vizsgálatok során kiderült, hogy ezeket a károsodásokat a kicsik mind még a magzati korban szenvedték el. Öt évvel későbbi vizsgálatoknak köszönhetően arra is fény derült, hogy a hatóanyag éppen a végtagok fejlődéséért felelős celebron nevű fehérje működését módosította, gátolta.
A gyógyszert gyártó Grünenthal még nagyon sokáig ki tudott bújni a felelősségvállalás alól mindenféle magyarázatokat vagy épp homályos válaszokat adva, hiszen jelentős gazdasági és politika erők mozogtak a hátterében. Egészen addig sikerült is "elbújniuk", amíg a német kutatóorvos, Widukid Lenz a nagyvilág elé nem tárta a tényeket és az összefüggéseket. A német hatóság azonnal cselekedett: 1961. november 26-án kivonta a forgalomból a Contergant, és hasonlóan jártak el a briteknél is. Ennek ellenére többek között Olaszországban, Japánban és Kanadában még hónapokig elhúzták ezt a lépést, de még csak megfelelő tájékoztatásban sem részesítették a kismamákat, és nyugodt szívvel írták fel az akkor már vényköteles Contergant a részükre, melynek következménye számtalan újabb, végtag nélküli, fogyatékos csöppség lett.
Senki sem tökéletes
Az 1960-ban, szintén végtaghiányosan született Niko von Glasow néhány éve filmet forgatott 11 sorstársáról. A Nobody's Perfect - Senki sem tökéletes - című filmben végtag nélküli nők és férfiak állnak modellt egy aktnaptárhoz, miközben elmesélik az életüket a szinten conterganos rendezőnek.
Contergan-bébikből életképtelen felnőttek
A készítmény betiltásáig több mint 12 ezer gyermek született betegen, akik többségében hamar el is haláloztak a magzatkorban elszenvedett károsodások miatt, közülük csak nagyjából ötezren élték meg a felnőttkort. Napjainkban szerte a világon még körülbelül kétezren élnek, önellátásra képtelenül. Kétezer végtaghiányos, fogyatékos ember, akinek nem volt felhőtlen gyermekkora, sosem érezhette a szabadság és a gondtalanság felemelő pillanatait, helyette a kiszolgáltatottság és a magatehetetlenség jutott számára. Állandó felügyeletre, gondoskodásra és ápolásra szorultak, hiszen a tisztálkodástól kezdve az étkezésen át egészen a toalettre való eljutásig mindenben segítségre szorultak.
|
Légy egy igazán csajos közösség tagja! Csatlakozz a Life.hu-hoz az iWiWen és a Facebookon is!
|
Kártérítés a tönkretett életekértMiután a német kutató által közzétett tények hatására betiltották a Contergant, megindult a per a Grüntethal cég ellen, ami több mint 10 évig tartott. Mivel a gyártó mögött jelentős gazdasági és politikai háttér állt, a bíróság sem kezelte kellő szigorral az ügyet, hiszen jóformán alig kapott többet a cég, mint egy "erőtlen pofont". A cég egyébként az évekig húzódó per során egyszer nem ismerte el a felelősségét, sem a vétkét, de még az áldozatokkal sem volt hajlandó találkozni.
A német állam azonban létrehozta a károsultakat megsegítő pénzügyi alapot, ahova a cég - kizárólag a társadalmi nyomás hatására - 110 millió német márkát fizetett be. A bíróság végül megítélte a kártérítést az áldozatoknak, ám ennek összege egyénenként változó volt, sőt ez mára már teljesen elveszítette a piaci értékét is. A 12 és 540 euró közötti összeg a mostani német körülményekhez viszonyítva vajmi kevés - megélni belőle szinte képtelenség. Bár vitathatatlan, hogy ők még mindig szerencsésebbeknek tekinthetők a spanyol vagy az olasz áldozatoknál, akik semmilyen kártérítést nem kapnak.
Újra akarják tárgyalni az ügyet
Három évvel ezelőtt létrejött a még életben lévő károsultak képviseletére a Nemzetközi Contergan Thalidomide Szövetség, amely újra szeretné tárgyalni a hetvenes években lezárult ügyet. Arra köteleznék a Grüntethalt a német államon keresztül, hogy összesen 4 milliárd eurót fizessen ki az áldozatoknak - tíz éven keresztül fejenként évi egymillió eurót. A gyógyszergyár azonban nem érti a kezdeményezést, sem azt, hogy a szervezet kiket is támogat, ráadásul úgy érzik, ők már önként hozzájárultak az érintettek körülményeinek megsegítéséhez. A német állam ezzel szemben további lépések tesz az érdekükben, akiknek a nyugdíját szeretné megduplázni.
Joseph Giesen német paralimpikon a Contergan miatt született kar nélkül
Nincs vége
A Contergan-ügy tanulságaként a tudomány rájött arra, hogy nem lehet a királis molekulák két "képét" egyszerre alkalmazni, azokat el kell különíteni egymástól. Ennek ellenére a gyógyszer mégsem tűnt el a piacról, hiszen 1985 és 1992 között kétmillió darabot adtak el belőle világszerte, a legtöbbet Peruban, Indiában és Marokkóban. Bár több esetben is ennek volt a számlájára írható a fogyatékos gyermekek születése, a lepra és egyes rákos megbetegedések kezelésénél a mai napig használják, a hatóanyagot pedig néhány éve Európában is újból engedélyezték. A használata azonban ma már nagyon szigorú szabályokhoz kötött: terheseknek, vagy olyan betegeknek, akik nem képesek a fogamzásgátláshoz tartani magukat, nem adható a gyógyszer. Sőt a terhesség kialakulásának megakadályozására kötelezik a férfi betegeket is, a hatóanyag ugyanis a spermiumokban is megtalálható lehet. Az unió által kiadott tájékoztatóban mindezekre hangsúlyosan felhívják az orvosok figyelmét, és kötelezik őket a beteg nagyon alapos tájékoztatására is.
