Koronavírus-járvány: Így érinti a kijárási korlátozás az elvált szülőket és a gyermekükkel való kapcsolattartást

1. A rendelet szerinti "alapos indoknak" számít a lakóhely elhagyására a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlása, így a kapcsolattartásokat főszabály szerint ez a most bevezetett korlátozás nem érinti.

2. A kapcsolattartásnak biztonságosnak kell lennie. Ha csak tömegközlekedéssel megoldható a gyerek utaztatása, akkor be kell tartani a 1,5 méteres távolságot a többi utastól (ide nem értve a gyereket kísérő, vele egy háztartásban élő szülőt). Illetve a kapcsolattartás idején is be kell tartani a járványügyi szabályokat és előírásokat.

3. Indokolt esetben, ha a gyerek utaztatása biztonsággal nem megoldható, vagy ha a gyerek tartós betegsége, egészségügyi állapota, vagy más ok miatt indokolt, hogy a gyerek önkéntes házi karanténban legyen, ill. ha a különélő szülőnél bármilyen ok miatt a kapcsolattartás a gyerek egészségét veszélyeztetheti, akkor javasoljuk, hogy a szülők egymással együttműködve, folyamatos kommunikáció mellett a kapcsolattartási alkalmat a járványügyi vészhelyzet után pótolják (az elmaradt alkalomtól számított 6 hónapon belül). Addig pedig a nem személyes kapcsolattartás lehetőségével éljenek, azt biztosítsák a gyereknek.

4. Amennyiben a különélő szülő úgy ítéli meg, hogy a kapcsolattartást indokolatlanul nem engedi a szülőtársa, akkor az elmaradt kapcsolattartási alkalomtól számított 30 napon belül a bíróságon eljárást indíthat a kapcsolattartás végrehajtása iránt.
Jelenleg ítélkezési szünet van a bíróságokon, és mivel a végrehajtás iránti eljárásban is főszabály szerint a pótlás a cél, így érdemes elsősorban nem jogi megoldásokat keresni. Minden lehetséges helyzetben a közös megoldásra, egyezségre, és a gyerek érdekeinek szem előtt tartására törekedjünk!

Forrás: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány