A középső gyerek szindróma

2011.07.29. 0:08
Akik három vagy annál több gyereket nevelnek, tudják, a középső gyerek szindróma létező, valós jelenség, amely éveken át megkeserítheti az érintettek életét.

A születési sorrend - szakemberek szerint - egyébként is meghatározó lehet a későbbi életút alakulásában, de különösen nehéz és valóban személyiségformáló erővel bír, ha valaki a középső helyre szorul.

Thinkstock


Nem ő az első, de nem is ő az utolsó

A középső gyerek - a második, esetenként a harmadik, ha utána születik még csemete - már nem határozza meg alapvetően szülei mindennapjait. Nem forgatja fel fenekestől a világukat, kellő rutinnal tudják már kezelni a felmerülő problémákat - éppen ezért kicsivel kevesebb lelkesedő figyelem éri a másodikat. Úgy nő fel, hogy érezheti: semmiben nem nyújtotta ő az első élményeket a szülőknek, hiszen a nagyobb tesó már eljátszotta a főszerepet az első mosoly, az első lépések, az első szavak területén. A szülők szeretetteljes élménybeszámolói a középső után következő kicsiről pedig szintén gyakran okoznak fájdalmat a középsőnek, mert olyan könnyedén tudják lesöpörni az asztalról azt, amit a második - középső - produkált. A képlet pedig egyszerű számára: a nagynak különleges viszonya van - elsőszülött jogán - a felnőtteknél, a kicsi meg a kicsi, aki elbájolja környezetét.

Vivien, 21 éves, egy nővére és egy húga van
Olyan 10-12 éves koromban éleződött ki igazán a gond, kamaszodni is kezdtem, érzékenyebb is voltam talán, de annyira pocsék érzés volt, hogy a szüleim baráti vagy rokoni körben csak a nővérem babakori csínytevéseiről tudtak beszélni. Sőt, néha azokat a dolgokat, mondatokat is neki vagy a húgomnak tulajdonították, ami velem esett meg. A családi krónikában én egyszerűen nem kaptam helyet. Ha megszólaltam és elkezdtem egy történet, rendszerint közbevágtak, hogy igen, tényleg, de emlékeztek, milyen cuki volt Anna (a nővérem), amikor ezt meg azt csinálta? És ez így ment éveken át.
Azt nem mondom, hogy ez az oka annak, hogy nincs túl sok önbizalmam, és nem nagyon merek kezdeményezni, de biztosan közrejátszik, hogy beleolvadok a tömegbe, miközben arra vágyom, hogy kitűnjek. Látszódni szeretnék - a családban is, és a külvilágban is.

A személyiségre is kihat

A gyerek középső helyzete hatással lehet személyiségének alakulására, társas kapcsolataira, tanulmányaira, majd később pár- és pályaválasztására is. Azok a középső gyerekek, akik helyzetét sem a szülők, sem a környezet nem könnyítik meg - mert fel sem mérik, hogy középsőnek lenni teher, vagy mert nem hisznek benne -, szélsőséges utakon indulhatnak el.

A középső gyerekek egy része egy idő után valóságos falat épít maga köré, ahová senkit nem enged be. Magányos elfoglaltságokat keres, mert hiába csapódna a nagyobb vagy a kisebb testvérhez, egyik mellett sem leli meg a helyét, míg azok ketten - egyébként érthetetlen módon - gyakran kötnek szövetséget a középső kárára.
A középső gyerek többek között emiatt is hamarabb érik, komolyabb lehet, olyan, akire a szülők szívesen delegálnak feladatokat, olyanokat is, amelyek valójában a nagyobbat illetnék. Mindez azonban nem tölti el magabiztossággal a középsőt, és önbizalma sem erősödik, sőt gyakran érzi úgy, hogy a plusz feladat teher, és haragszik, mert úgy véli, a másik kettő rafináltan kihúzza magát a feladatok alól.

Thinkstock


A középső gyerek mindemellett ambíciózussá válhat, hiszen sikerre, figyelemre vágyik, és ha ezt nem kapja meg otthon, akkor majd megkapja tanulmányi eredményei miatt vagy később a munkahelyén. Végső soron építi a jellemét a helyzet, és képes lesz erőfeszítéseket tenni céljai elérése érdekében, csak éppen nagy valószínűséggel nem lesz elégedett soha mindazzal, amit elért, mert az alapvető igénye, a szülei szerető figyelme utáni vágy, a lelke mélyén megmarad.

A másik út a csibészség, vagyis a középső gyerek, amikor ráébred szorult helyzetére, sajátos mentőakcióba kezd. Akadnak családok, ahol a baleseti sebészet már ismerősként üdvözli a középső csemetét, mert mindig vele történi valami. Leesik, felborul, beszorul, eltörik valamelyik végtagja. Persze nem szándékos önrombolásról van szó, csak arról, hogy kalandor módon keresi a gyerek - és majd később a felnőtt is - a kihívásokat, hogy bizonyítani tudjon a szüleinek, a környezetének. Hogy kitűnjön a sorból, és végre ráirányuljon a tekintet.

Felnőttkorban gyakran választanak maguknak valamit az extrém sportok közül, hiszen kalandkereső kedvük - és a bizonyítási vágy - egy életen át elkíséri őket. Akad még egy jellemzője a középső gyereknek, mégpedig a humor. Nagy eséllyel válnak ők a család, az osztály ügyeletes bohócává. Bár sokszor igazából nincs is igazán ínyükre a szerep, azt hamar észreveszik, hogy a humor tálalása érték, amellyel csillogni lehet. Persze - főleg gyermekkorban - a mértékkel sokszor akad még baj, de később valóságos társasági kinccsé válnak a középső gyerekek, mert humoruk és könnyed magtartásuk szórakoztató a környezet számára.

Sok múlik a szülőn a pszichológus szerint

Gazdag Enikő pszichológus szerint az elsőszülött mint első jövevény a családban, teljes, osztatlan szeretetet, figyelmet és támogatást kap a szüleitől - legalábbis néhány évig. A későbbi gyermek - az is, akiből a középső gyermek válik - már a kezdetektől hozzászokik ahhoz, hogy nincs egyedül, osztoznia kell nemcsak a játékokon, hanem az anya, a szülők szeretetén is. Egyes pszichológusok szerint a későbbi gyermekek azért választanak teljesen más életstílust, mint az idősebb testvér, hogy ne kelljen versenyezniük vele. Például ha az elsőszülött sikeres sportoló, a kisebb gyermek semmilyen sportot nem hajlandó űzni, inkább valamilyen kreatív tevékenységet választ, mert így jobban érvényre tudja juttatni egyéniségét.

Thinkstock

Sokan és sokat beszélnek a középső gyerek szindrómáról, és állítják, a családon belüli legtöbb konfliktus forrása a középső gyerek, aki, miután szülei figyelme megoszlik a legnagyobb és a legkisebb gyerek között, úgy érzi, elvész valahol a testvérek között, és ezért bármilyen eszközt bevet, csak hogy megszerezze szülei megbecsülését. Tulajdonképpen kettős féltékenységgel kellene megküzdenie, miközben önmagát, a családban elfoglalt helyét és szerepét kórosan alulértékeli.

A szülő legfontosabb feladata, hogy időben, már a kezdetén elcsípje a problémát, és rábírja a középső gyereket, hogy merjen érzéseiről, félelmeiről beszélni, így a gyermek nem zárkózik magába, és nem keres vad, veszélyes utakat az önmegvalósítás területén. A középső gyerek szindróma esetén érdemes segítségül hívni a népmeséket is, annak ellenére, hogy a legtöbb mesében a legkisebb gyerek a legügyesebb, legszerencsésebb. Világosan kiderülhet belőle, hogy a nagyobb gyerek segítsége, tapasztalatai és olykor önfeláldozása nélkül nem boldogulna a legkisebb sem, továbbá segít feldolgozni és elfogadtatni a középső gyermek helyét a családban. Ha azt érzi a gyerek, hogy születési sorrendtől függetlenül értékelik személyiségét, szülei megbecsülik és nagyra tartják - és persze mindezen túl szeretik -, könnyebb lesz a születési sorrend által meghatározott szorítást elviselnie.

"Vigyétek vissza, nekem nem kell testvér!" - Így kezeld a féltékenységet a gyerekek közt!http://www.life.hu/anyaskodj/20110725-vigyetek-vissza-nekem-nem-kell-testver-igy-kezeld-a.html Egy apró zavar gyerekkorban, ami felnőttkori kényszerbetegséget jelezhttp://www.life.hu/anyaskodj/20110712-egy-apro-zavar-gyerekkorban-ami-felnottkori-kenyszerbetegseget-jelez.html Egy kedvesnek tűnő hiba, amivel egy életre tönkreteheted a gyereked!http://www.life.hu/anyaskodj/20110707-egy-kedvesnek-tuno-hiba-amivel-egy-eletre-tonkreteheted-a-gyereked.html Így kezeld, ha hazudik a gyerek! - Hogy megmaradjon a bizalomhttp://www.life.hu/anyaskodj/20110617-igy-kezeld-ha-hazudik-a-gyerek-hogy-megmaradjon-a.html
féltékenységtestvérszemélyiségnevelés