Fesztiválozni készül a gyerek? Szakértői tanácsok szülőknek

Engedni, vagy nem engedni, az itt a kérdés - a válaszokat pedig a Life.hu szakértője, Majsai László pszichopedagógustól kapjuk.

Hogy mikor menjen először fesztiválozni a gyerek? Nem tudok korhatárt meghatározni, szülőként nekem kell tudnom, hogy a gyermekem elég érett-e már ahhoz, hogy egy többnapos fesztiválozás alatt se a teste, se a lelke ne sérüljön. Magánemberként úgy gondolom, hogy középiskolás kor (15 év) előtt nem javasolnám. Ez egybevág a legtöbb fesztivál házirendjében foglaltakkal, miszerint "A 14. (tizennegyedik) életévüket be nem töltött gyermekek a rendezvényekre csak nagykorú, cselekvőképes kísérővel léphetnek be." Mivel itt a kölykök teljesen "önjáróvá válnak", tudniuk kell gondoskodni a táplálkozásukról, személyes holmijuk megőrzéséről, testi és mentális higiéniájuk biztosításáról, ön- és érdekérvényesítésükről.

Itt kizárólag a prevenciónak vannak reményteli esélyei. No meg a személyes példaadásnak! (Ha apa hétvégenként vagy a baráti összejöveteleken rendszeresen "keményre" vagy "őszintére" issza/szívja/üti magát, és napszállta előtt elveszíti a fonalat, akkor kissé hiteltelenné válnának intő szavai.) Egy külső sanszunk még lehet, egy vagy több olyan barát, aki vagy akik kölcsönösen felelősséget vállalnak – még egy nagyobb társaságban is – egymásért egy ilyen fesztiválozáson. Akik közül egy-egy mindig vállalja, hogy odafigyel a többiekre, különösképpen az elgyengülni látszókra! És még egy fontos momentum:

Ezen tulajdonságok kialakításában-megerősítésében-fejlesztésében is oroszlánrészünk van nekünk, szülőknek!

Mi lehet a prevenció? Minden olyan tevékenység, ami arra utal, hogy a szülő-gyermek kapcsolat szereteten és bizalmi alapon nyugszik. Akkor is, ha néha nem úgy tűnik! A folyamatos kommunikáció a felek között, ami sokszor már csak "meta" vagy kütyükön keresztül folyik,

Posztolhatja a nyűgeit közvetlenül anyjának/apjának.

Lehet velük beszélgetni alkoholról/kábszerekről/szexről és azok hatásairól is persze, de ilyenkor szerintem ez már nem primer prevenció. Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg nekünk lenne mit tanulni sok területen. Ilyenkor már "csak" a döntési felelősségről, a lehetséges következményekről, a felelősségvállalásról érdemes hinteni az igét. De legfőképpen arról, hogy ha baj van, akkor mi a teendő (azon kívül persze, hogy azonnal szólsz/hívsz, és én railjetsebességgel robogok érted!), hol és kit lehet/kell késlekedés nélkül fellelni a tömegben.