A genderelmélet előnyei és hátrányai, avagy mindent a nemi semlegességről

2017.08.23. 20:30

A nemsemlegesség, a nemtelen nevelés sokakban megszólaltatja a riasztót; mostantól mindenki homoszexuális lesz, eltörlődnek a nemek közti határok, a nők férfiakká, a férfiak nőkké válnak, a végén pedig mindenki csupán ember lesz, nemiség nélkül. Ennek részben van, részben nincs alapja. Alaposan körbejártuk a témát, hogy egy valós képet kapj a genderelméletről, kutatásról. Sőt szakértőink is elemzik a nemtelen nevelés előnyeit, valamint hátrányait.

A „gender" gyakorlatilag a társadalmi nem, azaz a biológiai nem szerint elvárt viselkedés, személyiségjegyek összessége. Leegyszerűsítve ez a nőies, illetve férfias szerepkörök, a nemi sztereotípiák gyűjtőfogalma – pl. a nők rosszabbul vezetnek, a férfiak nem sírnak.

A „gender" a társadalmi nem, azaz a biológiai nem szerint elvárt viselkedés, személyiségjegyek összessége

Forrás: Thinkstock
Genderelmélet

A társadalomban megfigyelhető nemi szerepekre irányuló, a pszichológia és szociológia tárgykörébe tartozó kutatások tárgyát képezi, más néven a társadalmi nem elmélete, mely a tanult (nem biológiai) nemi szerepekkel és annak társadalmi vonatkozásaival foglalkozik.


Továbbá olyan, a szociológia tárgykörébe tartozó tudományterület, amely mindazon társadalmi tényezővel foglalkozik, amelyekben a nők és a férfiak közötti társadalmi különbségek megmutatkoznak, kifejeződnek. - Wikipédia

A nemi sztereotípiáknak nem megfelelő viselkedésű egyéneket a társadalom hajlamos egyfajta nemiségi anomáliának tekinteni.  Amikor az óvodában lehet foci- és táncfoglalkozásra jelentkezni, mindenki fura szemmel fog nézni Tamáskára, ha a „fiús" tevékenység helyett, ő inkább táncra szeretne járni. Ugyanez fordítva is igaz, de Gizikét könnyebben elfogadják a fociedzésen. Sok esetben a gyerek el se jut a vágyott foglalkozásra, mivel a szülei lebeszélik, vagy egyszerűen megtiltják azt neki. Ennek okai közt szerepelhet a szülők berögzült társadalmi nemi képe, vagy épp a környezet hozzáállásától való félelem. 

Abban a társadalomban, amiben a balett-táncos férfiakat a nagy többség még mindig kategorikusan homoszexuálisnak tartja, addig hogyan is várhatnánk el, hogy egy nőies dolog iránt érdeklődő kisfiú minden oldalról támogatást és elfogadást kapjon?  

Amikor az óvodában lehet foci- és táncfoglalkozásra jelentkezni, mindenki fura szemmel fog nézni Tamáskára, ha a „fiús" tevékenység helyett ő inkább táncra szeretne járni

Forrás: Thinkstock

De hogy jön ide a nemi identitás?

Alapesetben sehogy! A nemi semlegesség önmagában nem hordozza magában a saját nemhez való vonzódást, de a köztudatban ez a két fogalom egybeolvadt. Sajnos tévesen. Egy nőies férfi nem feltétlenül homoszexuális, mint ahogy egy férfias nő se. Az pedig már külön kérdéskör, hogy az emberek többsége miért érzi alsóbbrendűnek a saját nemükhöz vonzódó egyéneket – főként a férfiakat.

Mit tehet a szülő, ha megtudja, hogy gyermeke homoszexuális?
Amikor az ember szülővé válik, az magával hozza annak a csodás tudatát, hogy egyszer majd ott állhat a gyermeke esküvőjén, ringathatja az unokáit, azonban ezeket a be nem fejezett álmokat hamar kettétörheti az a felismerés, hogy a gyermeke meleg.

A genderelmélet alaptézise, hogy a nők, illetve férfiak körében is hatalmas egyéni különbségek vannak. Teret kell adni a különböző alcsoportoknak - a nemiségtől független egyéniségeknek -, hogy képesek legyen érvényesülni, és ne süssenek a homlokukra bélyeget. A nemek közti éles választófalon az évszázadok alatt már keletkeztek kisebb nagyobb rések, de a cél ennek teljes ledöntése. A genderkutatás fókuszában áll például a nemi szerepek családon belüli elmosódása; 100 éve például elképzelhetetlen volt, hogy egy férfi házimunkát végezzen, ma azonban ez a viselkedés a férfit a legtöbb nő szemében vonzóvá teszi. Sok országban mára már természetes, hogy az apa is pár hónapot otthon marad a kisbabával, senki sem "papucsozza le" ezért. 

A genderelmélet tehát nem azt vallja, hogy a nemiség lényegtelen, csupán rávilágít és vizsgál egy olyan folyamatos társadalmi változást, mely a biológiai nemeken túlmutatva tekint az egyénre, és annak személyes, valamint szabad önbesorolására - mely függ a mindenkori szociális közegétől. 

A nemi semlegesség szerint való nevelés lényege, hogy a biológia nem mellett szabadon engedik a gyermeket kísérletezni – ruhák, viselkedés, játék, hobbik terén. A mi társadalmunkban 1-2 generációval ezelőtt, ha egy apa meglátta, hogy kisfia babát vesz a kezébe, jó esetben csak rákiabált – „Mit csinálsz, nem vagy te buzi!" -, rosszabb esetben egy pofonnal még nyomatékosította is. Ma már jóval elfogadóbbak a szülők, de még messze állunk a svédek genderpolitikájától.

A mi társadalmunkban 1-2 generációval ezelőtt, ha egy apa meglátta, hogy kisfia babát vesz a kezébe, jó esetben csak rákiabált – „Mit csinálsz, nem vagy te buzi!"

Forrás: Thinkstock

Svédországról különböző dolgok juthatnak eszünkbe; húsgombóc, IKEA, krimi, depresszió és a nemi egyenlőség, valamint semlegesség élharcosai cím. 2010-ben a Világgazdasági fórum a legegyenlőbb országnak nyilvánította; számos intézkedést vezettek be előtte és utána is, amellyel a mai napig abszolút megérdemlik ezt a jellemzőt.

Nő, férfi vagy semleges?

Ez igen helyénvaló kérdés Svédországban. A nemi szerepek egyenlősége nem merül ki abban, hogy parlamenti kvóta szabályozza a férfiak és nők arányát, itt dolgozik a legtöbb nő, és senki se áll értetlenül, ha az apa marad otthon a babával. Megjelent valami más is ebben az országban, amelyet sokan túlzónak éreznek; ez pedig a gyakorlati nemi semlegesség - több gyerekruha osztály is egybeolvasztotta a fiú és a lány szekciót, a "nemsemleges" névmás pedig már 2015 óta szerepel a nemzeti szótárban, és a legtöbb svéd használja is. Egy korábbi cikkünkben írtunk arról a svéd óvodáról, ahol nem erőltetik a gyerekekre a nemi szerepeket, azaz nemi identitás nélkül nevelik a kicsiket. Ezt a szemléletet követi egy angol szülőpár is. Mielőtt bemutatnánk őket, nézzük, hogyan látja a nemtelen nevelés kérdéskörét a Life.hu szakértője, Győri Szilvia szexuálpszichológus.

A nem nélküli nevelés két oldalról közelíthető meg

Győri Szilvia, szexuálpszichológus szakértő

Fotó: Hámori Zsófia - Origo
"Egyrészt ezáltal ki lehet kerülni a kislány és kisfiú (férfi/női) szerepekből, kategóriákból, skatulyákból. Vagyis megkíméljük gyermekünket az olyan helytelen sztereotípiáktól, hogy a kisfiúk erősek, nem sírnak és barkácsolnak, ellenben a lányok gyengék, sírósak és a konyhában a helyük. Ha kategóriákba szorítjuk gyermekünket a nemi sztereotípiák alapján, azt érezheti, hogy valami olyasmivé kell válnia, amit ő nem akar. Ha ezektől megszabadítjuk, sokkal színesebb, változatosabb élete lehet.

Másrészt, ha nincs útmutatás a nemi identitást illetően, ha nincsenek keretek, egy gyermek könnyen elveszhet az útvesztőben. Vagyis mégis szükség van rá, hogy tudja, milyen nemű.

Az nem baj, ha egy gyerek babát és kisautót is kap, vagy ha egy kisfiú kíváncsi, és szeretné kipróbálni anyja körömlakkját. Kutatások bizonyították, hogy a homoszexualitás nem a nevelés eredménye. Ettől függetlenül érdemes megerősíteni gyermekünket saját nemére vonatkozóan is. Svédországban a nem nélküli nevelést támogatják, a mi társadalmunk viszont nincs felkészülve erre, sajnos sokkal könnyebben megbélyegzik, kigúnyolják vagy büntetik a gyerekeket, ha az átlagtól eltérnek valamiben. A nevelésben érdemes nyitottnak, rugalmasnak lenni, de emellett okos kereteket is adni."

Nagy-Britannia első „gender" családja  

A pár 4 éves gyermeküket, Star Cloudot – magyarul Csillagfelhőt - embernek tekintik, nem pedig fiúnak. Nikki és Louise Draven abban hisznek, hogy mindenki maga választja meg a nemét, ezt nem korlátozhatja se a nevelés, se a társadalmi beidegződés.

Nikki, Louise és Star Cloud

Fotó: J Studios North East Ltd.

Vélekedésüknek van alapja, hiszen mindketten maguk mögött hagyták születési nemüket; 

Louise férfi volt, de ma nőként él, Nikki pedig eredetileg nőnek született, de ma egyaránt visel férfi és női ruhákat – egyik nap farmert és pólót, pár nappal később pedig magas sarkú cipőt és rúzst visel -, ezekkel együtt pedig hol férfinak, hol nőnek érzi magát. 

Star Cloud Louise-t anyának hívja - bár ő a biológiai apja -, Nikkit pedig apának szólítja – miközben ő hordta ki és szülte meg. 

Egyikünk sem ragaszkodik ahhoz a nemhez, aminek született. Épp ezért nem akarjuk, hogy a gyermekünk kényszerítve érezze magát. Mi csak egy rendes család vagyunk"  - mondta a 31 éves Louise, aki már 8 évesen érezte, hogy ő igazából nem fiú, hanem lány.

Star Cloud szereti a sminket, festi a körmét, imád babákkal és autókkal játszani, mind lányos, mind fiús ruhákat szívesen visel. Elsősorban nadrágban jár, de a kedvenc színe például a pink. Gyakran öltözik tündérnek, és ugyanúgy kedveli a szuperhősöket, mint a Barbie-kat. 

Szülei sosem mondták Star Cloudnak, hogy ő egy fiú, nem is kényszerítik fiús keretek közé; olyan játékot és ruhát kap, ami épp megtetszik neki. 

Szeptemberben iskolába megy, ott a fiúk egyenruháját kell majd hordania, de a szülei engedték, hogy ezt élénk rózsaszín mellénnyel és zoknival párosítsa. Szerencsére az iskola támogatja a nemi semlegességet, így a tanárok részéről nem kell rosszalló pillantásoktól tartania a 4 éves kisfiúnak. Természetesen a szokatlan modellbe tartozó család élete nem mentes a buktatóktól, a negatív megjegyzésektől és az időnként igen fájó és primitív beszólásoktól. Pár hónapja egy sofőr kiabált Louise után; 

Én már rég elvágtam volna a saját nyakamat, ha úgy nézek ki, mint te!

Sajnos a kisfiú időnként negatív visszacsatolást kap, például az óvodában

Fotó: J Studios North East Ltd.

Sajnos a kisfiú is kap időnként negatív visszacsatolást például az óvodában. Volt, hogy szomorkodva azzal ment haza, hogy nem engedték babákkal játszani, mert az csak a lányoknak való.

A szülők próbálják felkészíteni gyermeküket
Természetesen féltünk attól, hogy mit mondanak mások, milyen lelki sérülés érheti gyermekünket csak azért, mert mi a nemi semlegesség szellemében élünk, és neveljük őt. Ez sokáig foglalkoztatott minket, aztán rájöttünk, hogy a gyerekek – ha akarnak – találnak okot arra, hogy bántsák a másikat akkor is, ha csak a nemének megfelelően viselkedik. Sokat beszélgetünk ezekről a dolgokról Star Clouddal, és már képes megvédeni magát. Nemrég egy fiú azt mondta neki, hogy úgy néz ki, mint egy lány. Erre azzal vágott vissza, hogy ő a képregényhős Aquamanre hasonlít.

Vépy Viktória pszichológus szerint nem szabad egyenlőségjelet tenni a nem és a nemi sztereotípia közé. 

Egy fiú nem attól fiú, hogy kisautókkal játszik. A kislányokat sem azért tekintjük lányoknak, mert babáznak. A férfi nem attól férfi, hogy erősnek mutatja magát, és keveset, vagy egyáltalán nem sír. Épp így egy nő sem attól nő, hogy igényli a verbalizációt, vagy érzelmi biztonságra vágyik. Férfi és nő között az esetek többségében alapvető biológiai különbség van, amely ilyen módon hatással lehet pl. a fizikai teljesítőképességre. Nem véletlen, hogy a versenysportolók többnyire a saját nemük képviselőivel indulnak egy mezőnyben. Befolyással lehet továbbá bizonyos preferenciákra, karakterisztikumokra, vagy akár sajátosságokra a szellemi aktivitás területén.

Például mindkét nem képviselői között találunk műszaki vagy épp szociális fogékonyság iránt érzékenységet mutató személyeket, mégis léteznek olyan szakmák, amelyek képviselői között egy-egy nem felülreprezentált.

Mindkét nem képviselői között találunk műszaki, vagy épp szociális fogékonyság iránt érzékenységet mutató személyeket, mégis léteznek olyan szakmák, amelyek képviselői között egy-egy nem felülreprezentált

Forrás: Thinkstock, Cris Crasman Photography
Lányos fiúk, avagy szülőként a nemhez igazodás örvényében
Sok szülő kap a szívéhez, amikor kisfia a testvére babáival kezd játszani, vagy épp kéri, hogy az ő hajába is tegyenek színes hajráfot. Ennek többféle oka lehet, és természetesen többféle reakciót is kiválhat a szülőből. Nem biztos, hogy a legjobb döntés, ha kategorikusan eltiltjuk az ilyenfajta viselkedéstől, ugyanakkor a túlzott bátorítás sem célravezető. Láss tisztán, értsd meg gyermekedet, mi segítünk - akkor is, ha fiús lányod van!

Tény, hogy a nemekre jellemző viselkedés koronként és kultúránként eltérhet, valamint tény az is, hogy ezek többségét szinte öntudatlan módon hagyományozzuk tovább a következő generációra. Létezik azonban egyfajta érzékenység is az egyénben, valamint igény arra, hogy – egészséges személyiségfejlődés esetén – azonosuljon a saját nemének képviselőjével, ideális esetben a szülővel.

Vépy Viktória

Forrás: Vépy Viktória

"A gyermek egészen fiatal korától kezdve találkozik olyan hatásokkal, a tágabb környezet, a mesék, vagy akár a reklámok világán keresztül, melyekben korunk nemi sztereotípiáival szembesül. Nem védhetjük meg minden negatív elemtől, de szülőként - mivel elsődleges szocializációs ágensként jelenünk meg gyermekünk életében, s így primer forrásai vagyunk értékrendje alakulásának - korrigálhatunk bizonyos általunk nem kívánatosnak tartott elemet. Hangsúlyozhatjuk például, hogy abból, hogy valaki fiú, még nem következik az, hogy a fizikai erő a megfelelő eszköz a konfliktusok megoldására, ahogyan a lányoknak sem a gyengeség és gyámoltalanság az az erény, amelyet követniük kell."

 Az, hogy egy gyermeket igyekszünk a nemi sztereotípiáktól minél mentesebb légkörben nevelni, még nem jelenti azt, hogy elhazudjuk az alapvető biológiai különbséget férfi és nő között. Más kérdés ugyanakkor, hogy mennyire kivitelezhető a gyakorlatban a nemsemleges nevelés.  

Ma még kérdéses, hogy a nemi sztereotípiáktól mentes, vagyis a nemsemleges nevelés mennyire kivitelezhető a gyakorlatban

Forrás: Thinkstock

Fontos, hogy mindig saját magára vonatkozó visszajelzéseket kapjon tőlünk. Így ismeri meg önmagát, ennek hatására formálódik az énképe. Egy kislány is lehet kezdeményező, és tettre kész, ahogyan egy kisfiú is hallgatag, vagy épp bátortalan. Éreztethetjük vele, hogy szabadon dönthet arról, hogyan éli majd meg önmagát, bontakoztatja ki képességeit, és illeszkedik be a társadalomba. Mindez nem függ attól, hogy nők vagyunk-e, vagy férfiak. A mi kultúránkban egyenlők vagyunk, a törvény előtt egyforma jogokkal bírunk. Nem vagyunk ugyanakkor egyformák. 

Nem lehet cél a nevelés során, hogy a gyermek ne szembesüljön azzal az alapvető biológiai különbséggel, mely a későbbiek során nem pusztán fizikai értelemben, de társadalmi szempontból is meghatározóvá válik az identitása kialakítása során – amelynek struktúráját és jellemzőit ugyanakkor neki magának kell szabadon meghatároznia az önmagára vonatkozó visszajelzések, és az önmegfigyeléseinek integrálása függvényében.

gyereknevelésgendernemtelen gyerekeknemi semlegesség