6 nő, aki örökre megváltoztatta a történelmet

2018.03.07. 20:14

Korábban már írtunk arról, hogy mit is jelent a nemzetközi nőnap igazából. Most ehhez mérten, olyan nőket mutatunk be, akik nem csupán koruk úttörői voltak. Az összes nő számára nyitottak meg olyan ajtókat, melyeken addig alig ért valamit a kopogtatás. Listánk messze sem teljes, egy egész hét is kevés lenne, hogy felsoroljuk a történelem nagy nő alakjait. A következőkben olvasható nevek és rövid élettörténetek tehát szubjektív alapon lettek kiválasztva. Célunk azt volt, hogy olvasóink a legkülönbözőbb területekről ismerjenek meg bátor, tehetséges és merész nőket.

Marie Curie (1867– 1934) – a női tudósok közt az első

A lengyel származású francia hölgyet mindenki csak a rádium anyjaként ismeri. Férjével együtt, de az ő átható és elkötelezett munkásságának köszönhetően szerzett tudomást a világ a radioaktivitásról. Elhivatott kutatómunkája oltárán feláldozott mindent; az életét is. A tudomány területén több mindenben is elsőként tartjuk számon:

  • ő volt a párizsi Sorbonne egyetem első női professzora
  • ő volt az első - nők és férfiak között egyaránt -, aki kétszer kapott Nobel-díjat, és máig az egyetlen, aki két tudományos területen elért eredményeiért részesült ebben a rangos elismerésben. Először 1903-ban a fizikai Nobel-díjat kapta megosztva férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel, a radioaktivitás területén végzett vizsgálataiért. 1911-ben már egyedül érdemelte ki, méghozzá a kémiai Nobel-díjat, a rádium és a polónium felfedezéséért.
Marie Curie volt az első női professzor a párizsi Sorbonne egyetemen és ő volt az első - nők és férfiak között egyaránt -, aki kétszer kapott Nobel-díjatForrás: Getty Images

 

Ez utóbbit díját azonban megpróbálta az akadémia visszavenni tőle, ami egy igazán kiemelkedő lépésre sarkallta, mellyel nem csupán tudósként, de nőként is példát mutatott.Történt ugyanis, hogy férje halálát követően viszonyt kezdett egy nála fiatalabb, ráadásul házas férfival, Paul Langevin fizikussal. Az ügy kitudódott, és egy rendes tisztes férfi tönkrement házasságáért, egyedül Marie-t tették felelőssé. Hiába volt elismert tudós, az emberek idegengyűlölete – lengyel és feltételezett zsidó származása miatt – megtette a hatását; az akadémia el akarta venni a kémiai Nobel-díját. Ez az erős és önálló nő azonban nem hagyta magát. Nyíltan vállalta véleményét, mely szerint a magánélete nem adhat okot arra, hogy kétségbe vonják a tudományos területen elért sikereit. Ez akkoriban hihetetlen bátorságra vallott, és meglepő módon hatott.

Jeanne Manford (1920-2013) – aki megalapította az első, a homoszexuálisok szüleit támogató szervezetet

A háromgyermekes édesanya és tanító meleg fiáért állt ki, abban az időben, amikor a homoszexualitást mentális betegségnek és abszolút elítélendőnek tartották. Tette mindezt anyai felháborodásból, amikor Mortyt - aki meleg aktivista volt -, 1972 áprilisában szórólap osztogatás közben annyira megverték, hogy kórházba került. Az esetet a rendőrség eltusolta. Manford ettől kezdve a melegek és családjaik mellett intenzíven hallatta hangját rádiókban, televíziós műsorokban és újságokban is:

Van egy homoszexuális fiam és szeretem őt. -  Jeanne Manford, levél a szerkesztőnek, New York Post , 1972. április 29.

Ezt követően Manford megalapította a PFLAG nevű szervezetet (Parents, Families, and Friends of Lesbians and Gays, magyarul Leszbikusok és melegek szülei, családja és barátai), melynek első hivatalos találkozóján, 1973. március 11-én mindössze 20 ember vett részt.

Jeanne Manford alapította az első, a homoszexuálisok szüleit támogató szervezetetForrás: Wikipédia

Az anya elsősorban a homoszexuálisok mellett álló embereket szólította meg, mely nagyobb hatással bírt, mint gondolnánk. A szervezet segített a szülőknek megérteni gyermeküket, elfogadni őket, és ami a legfontosabb, kiállni értük és mellettük.

Valamint információval szolgált a család többi tagja és a barátok számára. Később a szervezet hatáskör kiterjedt a biszexuálisok és a transzszexuálisok érdekképviseletére is. A PFLAG vált a homoszexuálisok egyenlőségért küzdő szervezetek legnagyobb szövetségesévé. Jelenleg közel 200 ezer tagja és támogatója van, valamint több, másik országban is alakultak hozzá hasonló szervezetek.

2013-ban Jeanne Manford az akkori elnöktől, Barack Obamától átvehette a Presidential Citizens Medal-t, mely a második legrangosabb civil kitüntetés az Egyesült Államokban.

Jeanne Manford lánya, Suzzane Swan átveszi az anyja kitüntetését Brack ObamátólForrás: AFP

Brunszvik Teréz (1775-1861) – az első óvoda megalapítója az Osztrák-Magyar Monarchia területén  

Brunszvik (Brunswick) Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia, magyar grófnő élt Oroszországban, Svájcban, Csehországban és Bécsben is. Úgy tartják, Magyarországon ő állított elsőként karácsonyfát 1824-ben, Martonvásáron. Ám ennél jóval jelentősebb dolgot tett, nem csupán a magyar nőkért, de gyermekeikért is.

A bölcsődéket, melyekről korábban már írtunk, jó pár évvel megelőzték az óvodák. Az első hazai kisdedóvót, Brunszvik Teréz nyitotta meg, méghozzá anyja budai házában (a Mikó utca és Attila út sarkán) 1828. június elsején, Angyalkert néven.

Brunszvik TerézForrás: Wikipédia

Pár évvel később további 11 ilyen intézmény alapjait tette le, majd az országos elterjesztése érdekében, a grófnő egyesületet alapított. Haláláig 80 óvoda kezdte meg működését. Emellett más nevelési – és oktatási intézmény alapításában és támogatásában is részt vállalt. Így méltán nevezhetjük a hazai fiatalság támogatójának.

Ma is több óvoda viseli a nevét, valamint díjat is neveztek el róla; a Brunszvik Teréz-díjat minden évben a kiemelkedő óvodapedagógiai, vagy az óvodapedagógiai képzésben valói oktatói munkáért ítélik oda

Ne hagyd ki a három másik csodás nő történetét se! Lapozz:

Előző
  • 1
  • 2
Következő
Brunszvik TerézHugonnai VilmaMarie Curietörténelemnőnaphomoszexualitásóvodaorvosnői egyenjogúság