Melegként az élet – Interjú egy homoszexuális tinédzserrel

2018.05.17. 16:00

Nem könnyű kamasznak lenni. Az ember ebben az életszakaszban keresi a válaszokat az élet nagy kérdéseire, dönt a továbbtanulásról, a jövőbeli munkájáról, életre szóló barátságokat köt, szerelembe esik. Az érzelmek és a hormonok tombolnak, a párválasztás azonban korántsem könnyű feladat. Kiváltképp akkor, ha egy tini a saját neméhez vonzódik. Egy 16 éves fiú – nevezzük Zolinak – vállalta, hogy mesél nekünk titkolózásról és coming outról, félelmekről és nem várt reakciókról, valamint arról, mi zajlik le egy fiatalban, amikor tudatosul benne a saját homoszexualitása.

Forrás: Thinkstock
Mit tehet a szülő, ha megtudja, hogy gyermeke homoszexuális?

Amikor az ember szülővé válik, az magával hozza annak a csodás tudatát, hogy egyszer majd ott állhat gyermeke esküvőjén, ringathatja az unokáit, azonban ezeket a be nem fejezett álmokat hamar kettétörheti az a felismerés, hogy gyermeke meleg. A szülő magatartása nagyban befolyásolja, hogy a serdülő gyermek miként dolgozza fel és éli meg azt a felismerést, hogy a saját neméhez vonzódik. Olvasd el, milyen a helyes szülői magatartás.

Mikor és hogyan jöttél rá, hogy a fiúk érdekelnek?

Általános iskola 8. osztálya körül kezdett tudatosulni bennem, hogy a fiúk iránt vonzódom. Ekkor volt egy barátnőm, akivel nem éreztem azt a vibrálást, amit kellett volna. Amint véget ért az általános iskola, elkezdtem fiúkkal ismerkedni internetes társkereső oldalakon. Ott találtam rá egy srácra, aki bevezetett ebbe a világba. Néhány hónapig tartott a kapcsolatunk, aztán szakítottunk. Azóta volt már másik barátom is, most szingli vagyok.

Csak az interneten lehet ismerkedni?

Nem, például volt olyan barátom, akit az utcán ismertem meg. Nagyon nehéz nekünk, melegeknek, mert nem tudjuk, hogy ki milyen beállítottságú.

Sokan nem merik felvállalni a másságukat. Neked milyen érzés volt rejtegetni önmagad mások elől?

Ha egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám, kimerítő. Minden energiámat felemésztette. Eleinte egyértelműen titkoltam, tagadtam. Időnként még füllentettem is, nehogy valaki megtudja. Azt hittem, szörnyetegnek fognak tartani, ha ez kiderül.

Kimerítő érzés állandó titkolózásban, tagadásban élni - IllusztrációForrás: Shutterstock

Azért, hogy oldjam a bennem lévő feszültséget, verseket kezdtem írni, de később elégettem ezeket, mert nem akartam, hogy bárki is megtudja, milyen vagyok valójában. Nagyon nehéz időszak volt ez számomra. Megkönnyebbülés volt, amikor először meséltem a másságomról.

Kinek árultad el először, hogy meleg vagy?

Egy barátomat avattam be elsőként, akivel óvodáskorunk óta ismerjük egymást. Miután bevallottam, mázsás tehertől szabadultam meg, hiszen szerencsére jól reagált.

Kinek volt a legnehezebb elmondani?

Mamámnak. Attól féltem ugyanis, hogyha megtudja, milyen vagyok, nem fog többé úgy szeretni, mint korábban. Az aggodalmam végül nem igazolódott be, sőt, épp ellenkezőleg. Sokkal közelebb kerültünk egymáshoz.

A szüleid hogyan reagáltak?

Hú, hát ez keményebb dió volt. Azt gondoltam, a szüleim közül apa lesz a megértőbb. Mivel korábban már faggatózott, hogy mikor viszek haza lányokat, elmondtam neki. Kértem, hogy egyelőre ne árulja el anyának. Apa viszont nem tudta magában tartani a titkom. Anya teljesen kétségbeesett, mikor megtudta. Nemi betegségekről kezdett beszélni, és a család egészségéért aggódott. Nem tudtuk ezt rendesen megbeszélni, mert hallani sem akart erről a témáról.

Zoli anyja teljesen kétségbe esett mikor megtudta, fia homoszexuális - IllusztrációForrás: Shutterstock

Mi történt ezután?

Hazavittem egy lányosztálytársam, akit úgy mutattam be otthon, mint a barátnőmet.

Nem csodálkoztak a szüleid ezen a váratlan fordulaton?

De, meglepődtek, aztán megnyugodtak és nem faggatóztak. A nemi identitásom továbbra is tabu maradt a családban. Igazából nem értem, hogy a szüleim miért nem fogadnak el olyannak, amilyen vagyok. Nem tudom, hogy lehetne ezt megoldani.

Az iskolában, ahová jársz, már néhányan tudják, hogy meleg vagy. Mit szóltak az osztálytársaid a coming outodhoz?

Először három-négy lánynak mondtam el bizalmasan. Aztán néhány nap múlva olyan embertől hallottam ezt vissza, akinek soha nem mondtam volna el, mert nem kedvelem. A többi osztálytársam meglepően jól fogadta a hírt. Olyanoktól kaptam megértést, akiktől nem is vártam volna. Mióta mindenki tudja az osztályban, hogy mi a helyzet velem, sokkal elfogadóbbak lettek. Persze időnként oltogatnak emiatt. Ezt általában jól viselem, néha viszont túlzásokba esnek, átlépik a jó ízlés határát, ez pedig zavar.

A homoszexuális fiúnak jól fogadták a coming outját az osztálytársai - IllusztrációForrás: Shutterstock

A tanárok tudják?

Két tanárt avattam be, egy harmadik pedig meglátott az utcán egy fiúval. Szerintem össze tudta rakni a képet.

Mit tapasztalsz, mennyire elfogadó a világ a melegekkel szemben?

Ez teljesen emberfüggő, mindenki másként viszonyul ehhez a témához. Valaki fél tőle, mert nem ismeri ezt az egészet. Valaki kigyógyítana minket ebből a „betegségből." Mások megértőek. A gond az, hogy az emberek nem tudják, milyen így élni, és túl gyakran stigmatizálják azt, aki meleg. Ezt már én is átéltem a suliban: nem ismernek, mégis megbélyegeznek és elítélnek. Az előítélet nagymértékben jelen van, és ezen nehéz változtatni.

Hogyan tervezed a jövőt?

Olyan tartós kapcsolatra vágyom, amely egy egész életre szól. A hosszú távú terveimben házasság és gyerekek szerepelnek. Ugyanúgy szeretnék élni, mint a többi ember, még akkor is, ha ez meg van számunkra nehezítve.

interjúhomoszexualitástinédzserkamaszmeleg férfiComing out