Mindig van ok a kiközösítésre - Lépjünk fel együtt az iskolai zaklatás ellen!

2018.10.22. 18:00

Egy pofon, kiközösítés vagy megfélemlítés. Sajnos ezek mindegyike elválaszthatatlan a gyerekközösségek mindennapjaitól. A bullying olyan jelenség, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Tódor Marina óvoda- és iskolapszichológus, klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus, Gordon-tanári kommunikációs tréner osztotta meg velem a témával kapcsolatos tapasztalatait.

Forrás: Shutterstock
A budapesti iskola félrenéz, miközben 8 éves tanulóját kórházba juttatta osztálytársa


Mit tehet a szülő, ha a második osztályos gyermeke fojtogatási nyomokkal a nyakán jön haza az iskolából, ha azt meséli, hogy osztálytársa megfenyegette, megöli őt? Az iskolai megfélemlítés, zaklatás már Magyarországon is komoly problémát jelent. A következőkben egy megdöbbentő esetről fogunk beszámolni, melyben egy budapesti iskola egyetlen hatékony eszközzel sem kíván fellépni, hogy megvédje 8 éves tanulóit. Olvasd tovább!

Mit értünk bullying alatt?

Magyarul leginkább iskolai zaklatásként, agresszióként, bántalmazásként fordíthatnánk ezt a kifejezést. Szándékosan elkövetett agresszív viselkedést foglal magában, melynek célja, hogy fizikai vagy pszichés fájdalmat, kárt okozzon egy nem provokáló, magát megvédeni nem tudó diáknak. Ismétlődő, rendszeres, és feltétele, hogy az érintett felek között hatalmi egyenlőtlenség álljon fenn.

Minden osztályban 3 gyereket zaklatnak rendszeresen osztálytársaikForrás: Shutterstock

Sokféle módon megnyilvánulhat, akár személyesen, indirekt módon és az interneten keresztül is. Utóbbira cyberbullyingként hivatkozik a szakirodalom. A zaklatás ezen formájában nem teljesülnek maradéktalanul az előbb felsorolt kritériumok, így például a hatalmi egyenlőtlenség sem feltétlenül áll fenn.

Melyik korosztályt érinti?

A vizsgálatok leginkább az általános és középiskolai korosztályra irányulnak, de már az óvodában megfigyelhető az iskolai zaklatáshoz hasonló jelenség. Ezt még nem a klasszikus értelemben vett bullyingként jelölhetjük, inkább annak előképeként.

Milyen arányban van jelen az offline és az online térben?

Dan Olweus svéd pszichológia professzor, aki elsőként kutatta a jelenséget, saját 130.000 fős mintáján azt találta, hogy a diákok 8%-a zaklató és 12%-a áldozat. A magyarországi adatokból az derül ki, hogy a gyerekek 14-15%-a válik áldozattá, ami azt jelenti, hogy egy 20 fős osztályban nagyjából 3 gyereknek van része napi szinten ilyenfajta atrocitásban.
Úgy tűnik, az online zaklatás egyelőre a fejlettebb országokban fordul elő gyakrabban, de amilyen arányban nő évről évre az érintettek száma, nem kell sok idő ahhoz, hogy bennünket is utolérjen. A környező országok közül Románia bizonyul a leginkább veszélyeztetettnek, ahol az elmúlt egy évben a fiatalok 37,3%-a vált online zaklatás áldozatává.

Az online zaklatás egyelőre a fejlettebb országokban fordul elő gyakrabbanForrás: Shutterstock

Kiből lesz áldozat?

Bármilyen külső jegy, mely megkülönbözteti a diákot a társaitól (pl. túlsúlyos, szemüveges, alacsony vagy épp magas) célponttá teheti. Ami a belső tulajdonságokat illeti, az áldozat gyakran introvertált, passzív, önalávető, alacsony önértékelésű, magányos, önmagát hibáztatja a kudarcért, szenzitív, csendes, óvatos. Ettől persze lehet eltérés, és tulajdonképpen bárki válhat áldozattá.

Szülőként mit tehetünk, hogy elkerüljük az iskolai zaklatást?

Ha a gyerek próbálja követni a csoporton belüli „csordaszellemet”, azaz konform módon viselkedik, az még nem feltétlenül védi meg attól, hogy áldozattá váljon (viszont kiváló csatlósa lehet egy zaklatónak). Sokat tehetünk az iskolai zaklatás megelőzéséért, ha igyekszünk olyan gyereket nevelni, aki morális alapon képes a csoportnyomás ellenére is elutasítani az agressziót. A jelenség kulcsa az, hogy mi történik, amikor valaki elkezd csúfolni, bezárni, leköpni, kiközösíteni... stb. egy másik gyereket. Megerősítést kap (ami lehet pusztán az is, hogy figyelmen kívül hagyják, nem mondják, hogy ezt így nem szabad) vagy egy stopot, hogy ne tovább!
De visszatérve a szülőkre, az áldozattá válástól leginkább a magas érzelmi intelligencia, megfelelő szintű kommunikációs képességek tudnak megóvni, melyek kialakításában nyilvánvalóan nagy szerep jut a szülőknek, sőt még a testvéreknek is!
Ha pedig már megtörtént a baj, illetve folyamatosan zajlik gyermekünk zaklatása, ne bagatellizáljuk el, és ne essünk abba a hibába, hogy őt kezdjük el hibáztatni vagy a megoldást teherként a nyakába akasztani, mondván: „Védd meg magad, gyerekem!” Vegyük komolyan, ha ilyen problémát jelez felénk! Erről tudnia kell az iskolának, mert tartós változást csak az ottani beavatkozással lehet elérni. Az iskolai zaklatás leginkább egy rosszul működő csoport kórtünete, a beavatkozásnak is tehát csoportszintűnek kell lennie.

Az iskolai zaklatás ellen fel kell lépni!Forrás: Shutterstock

Hogyan lehet kezelni ezt a jelenséget?

Számos program létezik, melyek az iskolai zaklatást hivatottak megelőzni, illetve kezelni, ha már létrejött. Ilyenek például az Olweus-féle anti-bullying program, a KiVa, az ENABLE, resztoratív eljárások, stb. Ezek közül néhány Magyarországon jelenleg adaptációs fázisban van. Szerencsére léteznek már hazai fejlesztésű bullyingellenes kezdeményezések is, pl. NyugiOvi Program, ISKON, KamaszOK vagyunk, melyek egy része ingyenesen elérhető.
Sajnos még rengeteg olyan iskola van, amelynek nincs akcióterve, hogy mi történjen, ha belefutnak egy zaklatási ügybe. Ebben az esetben az lenne a cél, hogy idővel kialakítsák saját eljárásrendjüket vagy kompletten átvegyenek egy már kidolgozott programot. De addig is a legfontosabb, hogy kellő komolysággal és körültekintéssel kezeljék a zaklatást. Egy pedagógus, aki nincs megfelelően felkészítve a probléma kezelésére, többet árthat egy-egy ártatlannak tűnő folyosói vagy óra utáni beszélgetéssel, mint gondolná. Nagyon gyakran előfordul, hogy semmiségnek tekintik a zaklatást, esetleg még hibáztatják is az áldozatot, és nem tesznek további lépéseket. Jó, ha bevonják az iskolapszichológust, és közösen, átgondoltan cselekszenek. Óriási szükség lenne az összes, gyermekekkel dolgozó szakember bullying fókuszú képzésére.

Mennyi idő lelkileg felépülni az iskolai bántalmazás után?

Az attól függ, milyen típusú zaklatásban és mennyi ideig volt része valakinek, illetve hogy eközben milyen társas támogatást kapott. A cyberbullying az egyik legkényesebb zaklatási forma. Azok, akiket ilyen módon zaklatnak, sokkal jellemzőbben esnek depresszióba vagy lesznek öngyilkosok.

A cyberbullying az egyik legkényesebb zaklatási formaForrás: Shutterstock

Az esetek mekkora részében végződik a bullying az áldozat öngyilkosságával?

Az öngyilkosság csak a jéghegy csúcsa, számos egyéb súlyos hosszú, illetve rövid távú pszichés hatással kell számolnunk, mint például szociális szorongás, izoláció, depresszió, személyiségzavarok, pszichoszomatikus megbetegedések, stb.
Tévedünk, ha azt gondoljuk, csak az áldozat sérül egy zaklatási ügyben, ugyanez igaz a zaklatóra és a közösség többi tagjára is, akik fül- és szemtanúi voltak az agressziónak.
És nem az áldozati szerep a leginkább kitett a pszichés következményeknek, az úgynevezett zaklató áldozat (aki hol zaklat, hol áldozatul esik) az, aki leginkább veszélyeztetett.

öngyilkosságdiáköngyilkossági kísérletiskolai zaklatásbullyingiskolai megfélemlítés