Semmelweis Ignác az anyák életéért küzdött, de csak a halála után ért célt

Forrás: Shutterstock -
fertőtlenítés Semmelweis Ignác gyermekágyi halandóság boncolás szülés orvos anyák megmentője anya kórház
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Mind az anyák megmentőjeként tekintünk Semmelweis Ignácra, aki felfedezte, hogy az orvosok kezének fertőtlenítésével, az akkoriban rengeteg nő életét követelő gyermekágyi láz megelőzhető. Ugye te is így ismered a „történetet"? Nos, az igazság ennél sokkal árnyaltabb, és, mondhatni, tragikusabb.

Képzeld el, hogy egy orvos épp boncolást végez, majd kapja a jelzést, hogy egy nőnél a szomszédos épületben beindult a szülés. Fogja magát, leteszi a szikét, amivel fél perce még egy hullát vágott fel, majd elindul, hogy világra segítsen egy kisbabát. A szülés sikeresen lezajlik, de az anya pár nappal később meghal. Ez pedig számtalan esetben előfordult, ezért is féltek a nők kórházakban szülni. Ezt változtatta meg, ha nem is azonnal, és nem is globálisan egy magyar orvos, akit életében kinevettek a kollegái.

A szülés elhallgatott oldala, avagy dolgok, amikről nem beszél senki

Kezdjük ott, hogy a filmekkel ellentétben a szülés nem abból áll, hogy elfolyik a magzatvíz, berohansz a kórházba, majd pár pillanattal később megszületik a kisbabád, és egyből kisimult arccal öleled magadhoz az egyszemélyes szobádban, mindezt csupa kedves és odafigyelő orvos és nővérke óvó „ölelésében". Nem, a szülés önmagában véve egy trauma, krízispont. Olvasd tovább!

Semmelweis Ignác Fülöp 1818. július elsején, egy jómódú polgári családba született, a tíz gyermek közül ötödikként. 1937-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait Bécsben mint joghallgató. Azonban még abban a tanévben átiratkozott az orvosi karra. 1844-ben kapta meg orvosdoktori diplomáját, pár hónappal rá pedig szülésmesteri oklevelét. Egy évvel később sebészorvossá avatták. Semmelweis Ignác ezután tanársegédi állást kapott a bécsi közkórházban – melyet egy időre ugyan elveszített, de végül visszakerülhetett pozíciójába.

Az anyák egy orvos halálának köszönhetik életüket

Két évvel a munkába állása után az egyik kollegája és jó barátja, Jacob Kolletschka megvágta a kezét boncolás közben, majd nem sokkal később meghalt. Semmelweis Ignác volt az egyetlen, aki meglátta, hogy Kolletschka tünetei megegyeztek a gyermekágyi láznak nevezett betegségével.

Semmelweis Ignác portréja Forrás: semmelweis.hu

Fontos megjegyezni, hogy ekkor az orvosok még nem tudtak a baktériumok létezéséről, épp ezért a boncolás és más egyéb tevékenység utáni fertőtlenítés jelentőségét sem ismerték.

A magyar orvos elkezdte terjeszteni az aszeptikus, azaz a fertőzést megelőző eljárások előnyeit a szülészeti és a sebészeti osztályokon. Kollegái azonban még csak el sem gondolkodtak Semmelweis Ignác nézetein, sőt egyenesen kinevették őt.

A kórház szaga tetszetős egy orvos kezén

Ő volt az első, aki felismerte, hogy a gyermekágyi láz nem önálló betegség, hanem fertőzés következménye, amelyet maguk az orvosok adnak át. Rájött továbbá, hogy a boncolás utáni kellemetlen szagot a klórvizes kézmosás megszünteti, ezért javaslatot tett ennek használatára megelőzésként. Talán emiatt – még hogy egy orvos okozza a betege halálát?! – a neves és nála régebben praktizáló kollegái nem vették komolyan a fiatal magyar orvost. Pedig Semmelweis Ignác észrevette és le is írta a szülés utáni nők halálozása és az orvosok, valamint az orvostanhallgatók boncolás utáni, fertőtlenített kézzel végzett vizsgálatai, szüléslevezetései közötti összefüggést.
Ezt a „feltételezését" mással is alátámasztotta. Az I. számú klinika szülészeti osztályán háromszor annyi édesanya halt bele a gyermekágyi lázba, mint a II. számú klinika szülészeti osztályán. Mi volt a különbség? Míg az első kórházban a várandósokkal többnyire csak orvosok foglalkoztak, addig a második, szegényebbeket kiszolgáló klinikán a bábák voltak többségben. Ők pedig ugyebár nem végeztek boncolásokat.

Semmelweis Ignác rájött, hogy a gyermekágyi láz nem önálló betegség, hanem fertőzés következménye Forrás: Shutterstock

Bár kollegáit nem sikerült maradéktalanul meggyőznie, Semmelweis Ignác saját beosztottjait kötelezte a klórmész-oldatos vízzel való kézmosásra, mielőtt egy várandós pácienshez érnének. Ezzel rendkívül népszerűtlenné vált, és számos ellenséget szerzett magának.

Ők ugyanis büszkén viselték kezükön a kórház „szagát", a fiatal orvost pedig túlbuzgónak tartották, aki feleslegesen akarja ilyen művelettel az orvosok idejét rabolni. Az 1848-as szabadságharc kitörése remek lehetőséget nyújtott számukra, hogy megszabaduljanak Semmelweis Ignáctól, aki haza is költözött. Távozásával megszűnt a klóros kézmosás elvárása, ezzel egyidejűleg pedig ismét megnőtt a gyermekágyi lázban elhunytak száma.

Valójában „csak" itthon és „csak" részben vált az anyák megmentőjévé

Magyarországon 1951-ben a Szent Rókus Kórház főorvosa lett, majd négy évvel később a Pesti Tudományegyetem szülészet- és nőgyógyászat-professzorává nevezték ki. A magyar nők szerencséjére Semmelweis Ignác fertőtlenítési törekvéseit nem törték meg bécsi kollegái, amelyet az általa irányított kórházban be is vezetett, így ott rövid időn belül a gyermekágyi láz szinte ismeretlen jelenséggé vált. Ám még ez sem volt elég ahhoz, hogy ezt mindenhol alkalmazzák.

A Pesti Egyetem Orvoskarának tanárai 1863-ban, Semmelweis karba tett kézzel áll Forrás: Wikipedia

Az Orvosi Hetilapban, 1858-ban közölt egy cikksorozatot A gyermekágyi láz kóroktana címmel, amely két évvel később Bécsben is megjelent. Azonban az orvosok közül még így is csak kevesen fogadták el meglátásait, ezért Semmelweis Ignác 1862-ben százoldalas nyílt levéllel fordult a szülésorvosokhoz. Sajnos a válaszreakciót már nem érhette meg.

1865 közepétől súlyosan zavarodottan, agresszíven kezdett viselkedni, lényegében az elmebaj jeleit mutatta. Egyik orvos barátja végül beutalta a bécsi döblingeni elmegyógyintézetbe, ahol két héttel később életét vesztette, egyesek szerint az ápolók brutális verésének következtében.

Pszichés tünetei alapján már korábban is szifiliszre gyanakodtak, amit 2000-ben egy orvostörténeti vizsgálat meg is erősített. A vérbajt vélhetőleg egy boncolás során kapta el, ami akkoriban igen gyakori volt holttestekkel foglalkozó orvosok, sőt még fogorvosok körében is. Az elmezavar – azaz a harmadik fázisú szifilisz egyik erős tünete – évtizedekkel a fertőzés után alakul ki, természetesen nem egyik napról a másikra. Semmelweis Ignác már a halálát megelőző 3-4 évben mutatta a jeleit, amelyeket kollegái és barátai is észrevettek.

A mikroorganizmusok – köztük a baktériumok – felfedezése Louis Pasteur nevéhez köthető, az ő hatására vezette be Joshep Lister angol sebész a karbolsavas antiszeptikus eljárásokat a gyakorlatban, méghozzá 1865-ben, Semmelweis Ignác halálának évében. Évekkel később kezdték csak alkalmazni globálisan a Lister-féle karbolsavas és a Semmelweis-féle klórmész-oldatos fertőtlenítés kombinációját.

Az anyák megmentőjeként ismert orvos mindent elkövetett azért, hogy a nők biztonsággal szülhessenek a kórházakban Forrás: Shutterstock

Az anyák megmentőjeként ismert orvos meghaladta korát. Annak ellenére ismerte fel egy betegség terjedését, hogy konkrét okáról, azaz a baktériumok létezéséről tudott volna. Mindent elkövetett azért, hogy a nők biztonsággal szülhessenek a kórházakban, úgy, hogy orvos kollegái sem Bécsben, sem itthon nem támogatták, sőt gyakran próbálták ellehetetleníteni. A fertőtlenítést csak az alatta dolgozók számára tudta előírni, és hiába közölt több cikket, tanulmányt, a kórokozók létezésének bizonyításáig szinte senki sem vette komolyan azt az embert, aki még így is rengeteg nő életét mentette meg.

Torznak született, orvosai lemondtak róla, de ő mindenkire rácáfolthttp://www.life.hu/csalad/20180717-jono-lancaster-torznak-szuletett-szulei-eldobtak-de-ma-motivacios-trenerkent-el.htmlVannak olyan beteg emberek, akiknek bár minden okuk meglenne arra, hogy megkeseredettek legyenek, mégis példaként állnak egészséges társaik előtt. Optimizmusuk, életfilozófiájuk egyszerre lenyűgöző és inspiráló. Készítettünk már interjút Nick Vujiciccsal, aki kezek és lábak nélkül született, most pedig egy furcsa arcrendellenességgel élő brit fiatal férfi történetét mutatjuk be. CsaládOrigoNe higgy el mindent a terhességgel és a szüléssel kapcsolatban!http://www.life.hu/csalad/20180512-9-tevhit-mitosz-a-terhesseggel-es-a-szulessel-kapcsolatban.htmlA babavárás csodás időszakát gyakran megzavarják azok az alapból igaznak vélt dolgok, melyeknek szinte semmi alapjuk sincs. Korábban már írtunk a szülés elhallgatott oldaláról, most következzen kilenc tévhit, melyről lerántjuk a leplet. CsaládOrigoA gyereknevelés és az anyai megítélés sarkalatos pontja: a szoptatáshttp://www.life.hu/csalad/20180720-a-gyerekneveles-es-az-anyai-megiteles-sarkalatos-pontja-szoptatas.htmlA XXI. század hajnalán, a magának egyre nagyobb teret követelő liberalizmus beköszöntével még mindig óriási vitákat kavar a legősibb anyai viselkedés, azaz a gyermekünk táplálása. Az, hogy ez éppen anyatejjel, cumisüvegből, tápszerrel, néhány hétig vagy évekig esetleg nyilvánosan történik, sok embernél csapja ki a biztosítékot. CsaládOrigoMeddő párok a gyermekáldás szövevényes útvesztőjébenhttp://www.life.hu/csalad/20180507-meddo-parok-a-ver-szerinti-gyermekaldas-remenyevel-beranyasag-a-vilag-korul.htmlA béranyaság vagy dajkaanyaság a legtöbb európai országban tiltott gyakorlatnak számít, tehát tilos ezzel élni. Tudjuk azonban, hogy az emberek szinte bármit képesek megtenni azért, hogy gyermekük születhessen. CsaládOrigoMásként szeretem a gyerekeimet, de ettől nem vagyok rossz anyahttp://www.life.hu/csalad/20180419-maskent-szeretem-a-gyerekeimet-de-ettol-nem-vagyok-rossz-anya-gyerekneveles.htmlSokan vélik úgy, hogy egy anyának egyformán kell szeretnie gyermekeit, függetlenül azok nemétől, korától, tehetségétől, természetétől. Azonban lássuk be, ez nem mindig van így. Szinte mindenki tagadja, de a legtöbb anya nem szereti ugyanúgy a gyerekeit. CsaládOrigoPszichés problémákat okozhat, ha egy gyermek anya nélkül nő felhttp://www.life.hu/csalad/20170504-psziches-problemakat-okozhat-ha-egy-gyermek-anya-nelkul-no-fel.htmlAnyák napja közeledtével kiemelkedően fontos beszélnünk egy kényes és szomorú témáról; méghozzá azon gyermekek helyzetéről, akik mellett nem áll ott nap mint nap a nagybetűs ANYA. Ők azok az anyai oldalról elhagyott, elárvult gyermekek, akik gyermekotthonokban, nevelőszülőknél, szerencsésebb helyzetben az édesapjukkal vagy valamelyik rokonukkal élnek. Az anya nélkül nevelkedő gyermekek napját 1990 óta tartják számon; minden évben az anyák napja utáni hétfőn emlékeznek meg róluk. CsaládThinkstock

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.