A röhögőgörcs tényleg veszélyes?

Forrás: Thinkstock -
betegség élettani hatások nevetés egészség idegrendszer hormonok
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Életében legalább egyszer mindenkivel előfordul, hogy visszafojthatatlan nevetésben tör ki, amit képtelen rövid időn belül kontrollálni. Elég egy poén, egy grimasz vagy egy egyszerű félreértés és máris elindul a lavina. Kezdetben persze nem tűnik komolynak a dolog, de idővel légszomj, hasfájás és egyéb tünetek is társulhatnak hozzá. Kérdés, hogy egy-egy nevetőgörcs mennyire veszélyezteti az életünket.

Gyilkos a hahota?

Német kutatók annak jártak utána, hogy lehet-e a "röhögésünk" a vesztünk. A berlini szabadegyetem kutatói Carsten Niemitz vezetésével arra jutottak, hogy bár nem elképzelhetetlen, hogy nevetés közben ér minket a halál, az elsődleges ok mégsem maga a nevetés. Egy-egy roham után fáradtnak érezzük magunkat és kipirulunk, de ez csupán annak köszönhető, hogy nevetés közben körülbelül 200 izmunkat dolgoztatjuk meg. Ez a tevékenység sok energiát vesz igénybe, de semmilyen káros hatása nincs a szervezetünkre, ellentétben a tüsszentéssel, ami több veszélyt rejt magában. A nevetéssel kapcsolatban számos urbán legenda él, de ezek többsége nem igaz, többek között az sem, hogy a szívbetegekre káros hatással van a vidám hahota. Az interneten számtalan olyan videó kering, mely esküvőkön, talk-show-kban, morbidabb esetekben temetésen rögzített egy nevetéstől fuldokló embert.
A fulladástól azonban nem kell tartani, hiszen ha abba az állapotba kerülünk, hogy a nevetés közben egyre nehezebben kapunk levegőt, akkor az agyunkban megszólal egy „vészcsengő” és a légzésünk egyből helyre áll.
Persze azt is figyelembe kell venni, hogy aki bármilyen más egészségügyi gonddal küzd, annak kellemetlen érzés lehet a nevetés okozta rázkódás. Azonban ilyenkor sem a tevékenység az, ami káros, csupán annak egy mellékterméke zavarja a beteget, és így önkéntelenül inkább negatív élményként tekint egy-egy vidám kacajra.

Forrás: Thinkstock

Az agy szereti a nevetést

Az agy védelmi funkciója mellett arra is fény derült, hogy az agyunk kifejezetten szereti a "nevetést". legalábbis ez derült ki egy kutatásból. A kísérletsorozat során az alanyok agyát MRI-vel vizsgálták, miközben különböző zörejeket, hangokat, zajokat játszottak le, amelyek között volt nevetés, "vidám összejövetel" hangjai, de voltak szomorú hangok, kétségbeesett segélykiáltás, sőt a sírás hangja is. A kutatásból az derült ki, hogy ugyan minden hangforrás kiváltott valamilyen agytevékenységet (és megmozgatta az arc izmait), a nevetésre kétszer olyan erővel reagált az agy, mint a negatív zörejekre. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy az agy jobban preferálja a nevetést, mint a negatív jellegű hangokat, valamint azt is megállapították, hogy a nevetési mechanizmus az agyban szinte automatikusan működik.

Ugyanakkor egyféle kölcsönhatás is megfigyelhető, hiszen arra is fény derült, hogy a nevetés (a röhögőgörcs is) egyféle agykarbantartóként működik. Miközben nevetünk, az agyunk három területe is működésbe lép: egyrészt a gondolkodásért felelős terület aktiválódik, ahogy megértjük figyelmünk tárgyát, másrészt a mozgásért felelős rész, mely működésbe hozza az izmokat, valamint az érzelmekért felelős terület, ami a kellemes érzést okozza.

Fogyókúra nevetéssel?

Több pozitív mellékhatása is lehet a féktelen nevetésnek:

- Edzés "helyett": túlzásnak tűnhet, de egy amerikai kutatás azt állítja, hogy egy tízperces intenzív evezőgépes edzés épp úgy hat a szívműködésre, a keringésre valamint a légzésre, mint egy perc kacagás.

- Immunrendszer-erősítés: a nevetésre hajlamos, sokat nevető emberek immunrendszere ellenállóbb a legkülönfélébb kórokozókkal szemben.

Forrás: Thinkstock

- Fogyást eredményez: egy kísérlet kifejezetten a fogyás-nevetés kapcsolatát vizsgálta. Ennek során a kísérleti alanyoknak rövid szünetekkel tagolva unalmas-semleges, majd kifejezetten vicces videókat jászottak le, miközben figyelték az alanyok belélegzett oxigén, kilélegzett szén-dioxid mennyiségét (ebből elég pontosan lehet következtetni a felhasznált energia mennyiségére). Kiderült, hogy a kísérletben részt vevő személyek mintegy 20%-kal több kalóriát égettek el a vidám filmek nézése (nevetés) során, mint az unalmas videóknál. Vagyis érdemes a nevetést, a rengeteg nevetést bevetni, ha valaki fogyni szeretne.

Tudtad?

Az évek múlásával csökken a napi nevetésadagunk, míg a gyerekek akár kétszázszor is nevetnek egy nap, addig a felnőttek csak tizenötször átlagosan.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.