Fitymaletapadás? Fordulj orvoshoz a gyerekkel

A hétköznapi nyelvben fitymaszűkületnek nevezett probléma a a legtöbb esetben csupán a fityma letapadására utal, aminek megoldása valóban egyszerű feladat a családorvos számára. Sőt, sokszor orvosi beavatkozásra sincs szükség, a szülő a napi tisztálkodási rutin során is segítheti a letapadás oldását. Ez azonban nem minden esetben vezet megoldásra.

A fityma a makkot fedő, hátrahúzható bőr, melynek feladata a pénisz legérzékenyebb részének, a makknak a fedése, védelme. A fityma szabad mozgása egyrészt higiéniai szempontból, másrészt a későbbi életkorban a szexuális aktus elősegítése szempontjából fontos.

Olykor magától oldódik

A születést követően a fityma bőre össze van tapadva a makkal, ez természetes állapot. Nem lehet, nem is szabad erőszakkal hátrahúzni a fitymát, mert apró sérülések, repedések keletkezhetnek rajta, a sebek hegesedhetnek és ezek okozhatnak később fitymaszűkületet.

A letapadás egészséges esetben a születést követő hetekben, hónapokban magától oldódik, a babák 15%-nál már féléves koruk körül teljesen hátrahúzható a bőr. A nagyobb letapadások is egyéves kor körül "felszabadulhatnak", de nem az összes kicsinél. Van, akinél a letapadás stabilan megmarad, így a pénisz tisztántartása nehézkessé válik.

Gyulladás - eltitkolt vizelési inger, bepisilés

Önmagában a fityma letapadása nem betegség, de olykor a vizeletmaradvány miatt a fityma alatt gyulladás jöhet létre, és ez már jelenthet komoly (és fájdalmas) problémát.

Ha a kicsi fájdalomról panaszkodik, megpróbálja visszatartani a vizeletét (néha a kezükkel szorítják vissza, vagy sírva ugrálnak, hogy "nem kell, nem kell pisilni"), ha a fityma bőre kipirosodik, és azt látjuk, hogy a makk bőre is gyulladt, akkor azonnal forduljunk orvoshoz.

Nincs szükség szakorvosra, a "megszokott" család- vagy gyerekorvos is tud segíteni: egy speciális kis kanállal felfejti, és óvatosan hátrahúzza a letapadt fitymát. Gyulladás esetén pedig gyulladáscsökkentő krémet ír fel.

Amikor rémálom a fürdés, a vizelés

A nem túl bonyolult (és gyors) bevatkozást azonban jellemzően nehezen élik meg a kicsik, és traumatizáló lehet, ahogy a szülő lefogja, egy helyben tartja csemetéjét, amíg egy "idegen" - az orvos - elvégzi a műveletet, aminek fontosságát a gyerek nem méri még fel. A kálvária azonban itt nyilvánvalóan nem ér véget, mert a beavatkozás után fájdalmas lehet a vizelés, a tisztálkodás. Ahhoz, hogy a fityma ne tapadjon le újra, a szülőnek is feladata van: néhány napig újra meg újra vissza kell húznia a bőrt a makkról. Ezt pedig nehezen viselik a gyerekek, valóságos rémálommá válhat a következő időszakban a pisilés és a fürdetés.

Ne várd meg az első gyulladást!

Minél korábbi életkorban történik meg a bevatkozás, annál gyorsabban "felejti el" a kicsi, vagyis a bevatkozástól való félelem miatt nem érdemes halogatni a megoldást, és megvárni egy gyulladás jelentkezését sem, mert akkor már nem is lehet időnyerésre játszani. A letapadás művi megszüntetése pedig egy gyulladás alatt fájdalmasabb lehet, mint egyébként.

Fontos, hogy a bevatkozás után a szokásosnál is nagyobb figyelemmel és gondoskodással vegyük körbe a kicsit, és higgyük el, hogy tényleg fájdalmakat élt és él át. Ha nem elviselhetetlen a fájdalom, mindenesetre megviselheti a gyereket a helyzet. Van olyan kicsi, aki lázat produkál a beavatkozás után, ilyenkor csillapítsunk, megint más esetleg nem tud aludni napokig, felriad, vagy sír a szülők után. Ez azonban csak akkor adhat aggodalomra okot, ha tartós marad az állapot, és még heteken belül is felsír a gyerek.