Mutasd a fogad, megmondom, hol élsz! Avagy a sokkoló magyar fogállapotok

Forrás: Thinkstock -
betegség nyál fogorvos lepedő fogápolás fogászat egészség fogkő
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Összehasonlítva Nyugat- és Kelet-Közép-Európa – és így hazánk – lakosságának szájegészségi állapotát, megállapíthatjuk, hogy a magyarok lényegesen több fogazati és parodontális (fogágy-, íny-) problémával küzdenek, mint a legtöbb nyugat-európai, elsősorban a skandináv országok lakói. Persze legyinthetünk, hogy ez azért nem is annyira meglepő...

A WHO adatai szerint sajnos ez a fiatal korosztályra is igaz. Átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, a lepedék- és fogkőértékeik magasabbak, és ínygyulladásuk állapota is súlyosabb, mint nyugat-európai társaiké. Bár tinédzserkorban a fogágybetegség még csak elvétve fordul elő, de sajnos az ínyvérzés és a fogkő már ebben az életszakaszban is igen gyakori a régiónkban.

Forrás: Thinkstock

!

Egy hazánkban végzett szűrővizsgálat szerint a hétévesek körében 33,3%, a 12 évesek körében 20,9%, a 14 évesek között csak 13,1%-nak volt teljesen ép az ínye, és nem volt ínyvérzése. Szerencsére a hazai felmérések is mutatnak némi javulást. Míg 1985-ben a 12 éves korcsoportban a vizsgált személyek csupán 26%-nak volt ép az ínye, 1991-re ez az érték 39%-ra emelkedett, sajnos azonban a szuvas fogak számában nem mutatható ki ez a tendencia.

A nyugat-európai adatok szerint a felnőtt, középkorú lakosság 70%-ának vagy egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny-, vagy fogágygyulladása van. Ugyanakkor egy közel 50 országot lefedő felmérés azt is megmutatta, hogy függetlenül egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől, a felnőtt lakosok hozzávetőlegesen 10-15%-a szenved súlyos fogágybetegségben.

Ennek az oka, hogy ezek az emberek olyan általános – esetleges örökletes –betegségekben szenvednek, ami a szájhigiéniától, a fogmosás gyakoriságától vagy az általános fogorvosi ellátás minőségétől függetlenül hajlamosít súlyos fogágypusztulásra.

A többség esetében azonban a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, amely kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres szájhigiéniás kezeléssel megelőzhető lenne.

Forrás: Thinkstock

Hasonlóan a tinédzser korosztályhoz a középkorú magyar lakosság parodontális állapota sem mutat rózsás képet, ez a gazdasági és szociális okokon kívül többek között annak is köszönhető, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat-európai átlag mögött.

Az egy főre eső fogkrémfogyasztás alig emelkedett a rendszerváltozás óta, még mindig az évi alig három tubus/fő körül mozog, kevesen ismerik a fogselyem használatát, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem jelentős szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában, és így a fogszuvasodás megelőzésében.

!

Míg Skandináviában a felnőtt lakosság közel 80%-a évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton, és részesül rendszeres fogkőeltávolításban, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, és közel 20%-uk saját bevallásuk szerint még fájdalom esetén sem megy el.

Összegzésül kimondható a szomorú tény, miszerint annak, hogy a magyarok a szájhigiénia területén jelentősen elmaradnak a nyugat-európaiak mögött, nem csupán gazdasági okai vannak. Sokkal inkább a nem kellőképp egészségtudatos magatartás az oka. Így egyértelmű a megoldás is. Komoly szemléletváltozáson kell átesnünk ezen a területen is, hogy lassan felzárkózhassunk Európa nyugati feléhez – véli Dr. Gera István (Magyar Fogorvosok Egyesülete).

Forrás: Thinkstock

A rossz fogak megkeseríthetik életünket, és további komoly betegségekhez is vezethetnek, ezért érdemes megfelelően ápolni őket. Ha az alábbi néhány tanácsot megfogadjuk, máris sokat tettünk a tudatos szájápolás érdekében.

1. Mossunk naponta kétszer, jó technikával fogat!

2. Háromhavonta cseréljük le a fogkefénket! Ha tehetjük, használjunk elektromos fogkefét.

3. Rendszeresen használjunk fogselymet!

4. Évente egyszer menjünk el fogorvosi szűrésre, akkor is, ha nincs különösebb problémánk!

5. Fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, kerüljük a finomított, feldolgozott és cukros élelmiszereket!

6. Figyeljünk az élelmiszerek rejtett cukortartalmára!

7. Étkezések között, napi 4-5 alkalommal, 20 percig rágjunk cukormentes rágógumit!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.