A fogaink elárulják, hogy életünk során milyen fémek és mérgek hatásainak voltunk kitéve

2015.09.26. 17:23

Elképzelhető, hogy gyermekkorban túl sok vas kerül a szervezetünkbe, ami felnőttkorban neurodegenerativ betegségek, például Parkinson-kór kialakulásához vezethet, és a fogaink őrzik ennek a nyomait? Ezt és az ehhez kapcsolódó elméleteket ismertették a Mount Sinai-i Icahn School of Medicine, a University of Technology Sydney és a Florey Institute of Neuroscience and Mental Health munkatársai a Nature Reviews Neurology című folyóiratban megjelent közleményükben.

„A fogak vizsgálata különösen érdekes számunkra a magzati életben és a gyerekkorban elszenvedett kémiai hatások szempontjából, ugyanis ezeket az anyagokat a fák évgyűrűihez hasonlóan, időrendi sorrendben építik be saját szerkezetükbe.” – mondta Manish Arora, a Senator Frank Lautenberg Environmental Health Sciences Laboratory és a Preventive Medicine and Dentistry munkatársa. „A fogak vastartalmának retrospektív vizsgálata csak az egyik lehetséges felhasználási mód. Hiszünk abban, hogy a fogak tanulmányozása segíthet nyomon követni a környezetszennyezés egészségre gyakorolt hatását.

A kutatás során Dr. Arora Dominic Hare-rel karöltve egy olyan fogászati biomarker technológiát alkalmazott, aminek segítségével meg lehetett különböztetni, hogy kik azok a gyerekek, akiket anyatejjel tápláltak és kik azok, akik tápszert kaptak.

Ezt a technológiát használták fel annak tanulmányozására, hogy a korai életkorban elszenvedett vasexpozíció milyen kapcsolatban van a későbbiekben kialakuló Parkinson-kórra az Alzheimer-kórra, amelyek egyébként összefüggésbe hozhatók a kóros vasanyagcserével. Bár nem minden tápszerrel táplált csecsemőnél alakulnak ki felnőttkorban neurodegeneratív betegségek, de a csecsemőkori túlzott vasbevitel a károsodott fémanyagcserével együtt (például amikor az idegsejtekből nem tud kijutni a feleslegessé vált fém) az idők során károsíthatja az agysejteket.

„Csak mostanra vált elérhetővé számunkra az a technikai lehetőség, hogy vissza tudjunk tekinteni valakinek a gyermekkori étrendjére, akár 60 évvel azt követően, amikor ő még pelenkát hordott. A legkorszerűbb képalkotó technika egy kémiai időgép, ami képes információt adni arról, hogy évtizedekkel korábban milyen vegyi anyagokkal érintkeztünk.” – mondta Dr. Hare, a Sydney-i Elemental Bio-imaging Facility munkatársa.

A gyermekek táplálása szempontjából még sürgetőbb, hogy ismereteket szerezzünk a vasanyagcseréről, hiszen a tápszerek és a vassal dúsított gabonapelyhek világszerte egyre elterjedtebbek. A tápszerek vassal történő dúsítását már évtizedek óta végzik, ugyanis a világon közel két milliárd ember krónikus vérszegénységben és vashiányban szenved, döntően a fejlődő országokban.

Dr. Life, Keressük az ország legszebb fogsorát!

Forrás: Thinkstock

A szerzők szerint ugyanakkor az Egyesült Államokban és Európában a gyerekeknél nem elégséges mértékű a vasbevitel, így annak a fejlődésre gyakorolt hatása igen elenyésző. A European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition úgy foglalt állást, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a normál testsúllyal született gyermekek esetében szükséges lenne a vaspótlás, bár az Egyesült Államokban még mindig ez a hétköznapi gyakorlat. „Úgy tűnhet, hogy egy meglehetősen hosszú utat járunk be, amikor a gyermekkor eseményeit összefüggésbe hozzuk az idősebb korban kialakuló betegségekkel, de az említett betegségek egyre gyakrabban fordulnak elő, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy kiderítsük, hogy vajon mi játszhat szerepet a betegség kialakulásában. Ennek ismeretében tudunk új terápiás célpontokat is találni.” – mondta Dr. Hare.

Azon túlmenően, hogy igen széles körben elterjedt elképzelés, hogy a vaspótlás növeli a neurodegeneratív kórképek kockázatát, a szerzők szerint különösen fontos lenne leszögezni, hogy a csecsemők esetében a vaspótlást mindig a gyermekek egyéni igénye szerint kell végezni. A tápszergyártók felelőssége, hogy a termék összetételét tekintve megpróbálják a lehető legjobban megközelíteni az anyatej összetételét, különösen a vastartalom szempontjából.

A vaspótlás mai általános megközelítése klinikailag indokolatlan és a későbbiekben más kórképek szempontjából kockázatot jelenthet. Ez az elképzelés attól függetlenül, hogy igaz vagy sem, egy évtizedek óta fennálló dogmát kérdőjelez meg, így megérdemli, hogy a rendelkezésre álló legmodernebb technológiával vizsgálják meg.

Címkék:
  • havi
  • heti
  • napi

Forrás: Picasa Esthetichungary

Csüngő szemhéj (x)

Nem csak az öregedés okozhatja

Ezt olvastad már?
10 / 0