A Magyar Dermatológiai Társulat megbízásából készített reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság több mint fele szenvedett már valamilyen bőrbetegségtől élete során: a legtöbben az ekcémát (25%), a csalánkiütést (18%), a nem lábon jelentkező bőrgombát (12%) és a pikkelysömört (7%) említették, de sokan (15%) – kezelés vagy orvosi konzultáció hiányában – nevesíteni sem tudták bőrproblémájukat.
Sajnos többen nincsenek tisztában azzal, hogy egy-egy kiütés akár komoly belső szervi problémákat is okozhat. A kutatás válaszadóinak negyede tudja, hogy bizonyos bőrelváltozások akár diabétesszel vagy szív- és érrendszeri problémákkal is együtt járhatnak.
A probléma lélektani oldalát többen ismerik: a magyarok 59%-a egyetért azzal, hogy egy bőrbetegség könnyen depresszióhoz vezethet, és sokan (16%) az öngyilkosságot is a lehetséges következmények közé sorolják.
A diplomások jobban fel tudják mérni a pszichés problémák veszélyeit:
közülük minden negyedik válaszadó említette az önkezűség kockázatát.
A válaszadók ötöde viszont ártatlan, szakorvosi segítséget nem igénylő szépséghibaként tekint a bőrhibákra, kétharmaduk pedig azzal az állítással is egyetért, hogy a bőrápolás inkább egy női téma.
Dr. Etler Szilvia, a Heim Pál Gyermekkórház pszichológusa
Komoly következményekkel is járhatnak ezek a betegségek, hiszen a bőrbetegségek egy speciális területhez tartoznak, mivel a tünetek a kívülállók számára is észrevehetőek. Ezek pedig komoly szorongásos tünetet produkálhatnak az érintettekben, ami hatványozottan igaz a gyermekek esetében, hiszen megnehezítheti társas kapcsolataikat, a beilleszkedésüket és az énképük kialakulását.A válaszadók 60%-a elsősorban allergiára gyanakszik, ha meglát egy bőrbeteget, minden ötödik ember viszont a mosdatlansághoz társítja a feltűnő kiütéseket. Inkább a férfiakra jellemző ez a gondolkodás: egynegyedük kapásból az érintettek rossz higiéniás körülményeivel magyarázza a bőrelváltozásokat.
Akármi is legyen a probléma oka,
minden második válaszadót (46%) kifejezetten zavar, ha a közelében valakin kiütéseket lát,
tízből négyen (37%) pedig annyira tartanak a fertőzésveszélytől, hogy inkább félrehúzódnak a tömegközlekedési eszközökön. Az óvatosság ösztönös reakció, de nincs ok a félelemre, mert a bőrbetegségek döntő többsége nem terjed fertőzés útján.
Ez a krónikus urticariáról is kijelenthető, annak ellenére, hogy a betegség többségében ismeretlen eredetű, és bármikor, bárkinél kialakulhat. Az égő, kínzóan viszkető kiütésekkel és duzzanatokkal járó bőrbetegség pszichés problémákhoz, alvási nehézségekhez és – más bőrproblémákhoz hasonlóan – társadalmi elszigetelődéshez vezethet. Minden negyedik bőrbeteg rendszeresen tapasztal negatív reakciót a környezetében,
az érintettek ötöde (17%) pedig szóbeli vagy fizikai atrocitást is átélt már.
Vargáné Nagy Erika tinédzser kislánya egy éve érintett a betegség által. „Először azt gondoltuk, hogy allergiás reakció, ami majd elmúlik. Telt az idő, a kiütések nem múltak, és a lányom elkezdett aggódni, hogy mit fognak szólni a kortársai, ha megpillantják a kiütéseit, amikor a testnevelésórához kell átöltöznie. Az ödémái miatt nagyon rosszul érezte magát, párszor nem is ment iskolába, ezért az osztályfőnököt is be kellett avatnunk a probléma okába. Szerencsére a szűk környezete már elfogadja őt.”
Dr. Etler Szilvia, a Heim Pál Gyermekkórház pszichológusa
Természetes reakció, hogy az emberek észreveszik az állapotot, a beteg olykor provokáljais környezetét, amivel a saját rossz érzését fokozza. Úgy vélem, lehetőséget kell adnunk arra, hogy az emberek változtassanak a hozzáállásukon, a társadalom elfogadóbb hozzáállását pedig felvilágosítással érhetjük el.Idegenkedünk a bőrbetegektől, pedig sejtjük, hogy milyen életük lehet: a felmérésben résztvevők közel fele (45%) szerint a betegek sokkal nehezebben kötnek új barátságokat, de a legtöbben azt is tudják, hogy egy bőrprobléma megnehezítheti a karrierépítést, a sportolást és a párkeresést is.
„Sajnos tízből négyen úgy gondolják, a bőrgyógyászok inkább csak tüneti kezelést biztosítanak, pedig a bőrgyógyászati terápia az elmúlt 10 évben számos betegség tekintetében nagyon hatékonnyá vált. Egy szakorvosi konzultáció ma már életmentő is lehet: visszaállítja a bőr eredeti épségét, és megelőzi a szövődményeket, a betegek életminősége pedig visszaállhat az egészségesekhez hasonló szintre” – mondta prof. dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke. Azt is hozzátette, hogy a betegségre való általános reagálás a középkorra vezethető vissza, hiszen már akkor is nagy ívben elkerülték a bőrbetegeket, ha fertőző volt az állapotuk, ha nem.
Jordán Adél színésznő
Nekem volt már egy hasonló élményem, hiszen a kisfiamnak féléves korában tejcukor- és tejfehérje-allergiája alakult ki. Az egész arcát ekcémaszerű kiütések borították, nem tudott tőle aludni, és látványra sem volt szép. Pont akkor jött ki neki, amikor egy bababarát hotelbe mentünk. A reggelinél láttam a pillantásokat, amik nem annak szóltak, hogy én színésznő vagyok. Tudtam, hogy nem fertőző, de ennek ellenére féltem bevinni őt a vízbe a többi gyerek közé.
Pokorny Lia színésznő
Ezzel a betegséggel kimondottan eddig nem találkoztam, de más bőrbetegséggel volt dolgom a színházban. Nagyon érdekes, hogy szóvá tegyük-e, ha ilyet tapasztalunk, engem zavarna, ha valaki látná, és közben tapintatból úgy tenne előttem, mintha nem lenne ott semmi, ez sokkal rosszabb megoldás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.