Nem bírod a tetkómat? – Pedig erősítheti az immunrendszeremet!

Hámori Barbara Fruzsina

2016.03.18.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Legalábbis erre az eredményre jutottak amerikai kutatók, miután több alanyt is megvizsgáltak. A tetoválás hosszú múltra tekint vissza: vallások, népek esetében az önkifejezés vagy a gyógyítás egyik formájaként szerepelt. Vajon az új kutatás eredménye változtat az emberek jelenleg, tetováláshoz való viszonyulásán?

A tetoválás a tahiti eredetű „tatu” szóból származik, jelentése nyomot hagyni valamin. A testet díszítő elemek valamilyen formában mindig jelen voltak az emberiség életében a történelem során: az ősi indián kultúrákban a rangot jelképezték, más társadalmakban az elejtett vadászati trófeák és a kannibalizmus volt igazán népszerű. Ezzel szemben a hatvanas években a lázadás egyik eszköze volt, többen azáltal fejezték ki egyéni szabadságukat, hogy tetoválásokkal díszítették testük több pontját –

mostanra már minden negyedik 18-30 év között férfi és nő visel tetoválást.

A nyugati kultúra a tetoválást leginkább a bűnözőkkel, tengerészekkel, ledér nőkkel, művészekkel hozta összefüggésbe, az arisztokraták körében nem volt divat a tejfehér bőrt festékkel elcsúfítani. Napjainkra azért oldódott ez a skatulya: a hétköznapi embertől az előkelőségeken át, a sztárokig bárki viselheti.

Jobban tesszük, ha tetováltatunk?

Az American Jorunal of Human Biologyban megjelent tanulmány szerint azok, akik már sokadjára tetováltatnak, sokkal jobban tűrik a festékeket, valamint a benne lévő vegyi anyagokat, mint akik először varratnak magukra.

A kutatás eredményei szerint a tetoválás stimulálja az immunrendszert, ami hasonló értékű a vakcinázással. Az Alabamai Egyetem kutatói a résztvevő 29 önkéntes mindegyikétől nyálmintát vettek a tetoválási procedúra előtt és után (közülük kilencen először tetováltattak). Az elemzések kimutattak egy antitestet, az immunglobulin-A-t, amely felelős a gyomor- és bélrendszer működéséért, valamint a kortizol stresszhormonért.

Az immunglobulin-A egy olyan védelmi vonalat képezett az érintettek szervezetében, amely ellenállóbbá tette őket bizonyos fertőzésekkel szemben"

Azonban a tetováltak immunglobulinszintje drámaian csökkent, ami azzal is magyarázható, hogy a vizsgált alanyok szervezete stresszként élte meg a procedúrát. Lynn szerint azonban miután a szervezet egyensúlya visszaáll,

hosszú távon nézve az első tetováltak kevésbé lehetnek hajlamosak olyan betegségekre, mint például a megfázás.

Nem mindegyik orvos ért egyet vele

Más szakértők, mint például egy alabamai orvos, dr. Sylvie Stacy – aki kimondottan a betegségeket megelőző orvoslásra specializálódott – szerint a vizsgálat során a résztvevőket nem vizsgálták meg elég átfogóan; éppen ezért nem javasolja, hogy valaki immunerősítés céljából tetováltasson, hiszen

nemcsak testi, de lelki kockázatokkal is jár egy testdísz.

A kutatás eredményeit dr. Amesh Adalia, a Pittsburgi Egyetem orvosa sem hagyta szó nélkül, véleménye szerint a megállapítások provokatívak és további vizsgálatok szükségesek, hogy ezeket az eredményeket reprodukálni lehessen; a doktornő szerint fontos lenne felmérni azt is, hogy a tetoválás milyen fertőzéseket okozhat valójában az immunrendszerben.

A kutatás vezetője állítása szerint azt is alapul vette, hogy a résztvevők már eleve jó egészségnek örvendtek, amikor megkapták kísérleti tetoválásukat. Lynn legfőbb célja az volt a kutatással, hogy a „tintabőrűeket” kevésbé szólják meg az emberek.

A tetoválás a köztudatban még mindig megosztott szerepet kap: egyesek szerint megkülönböztetés, mások viszont úgy vélik, viselőjük jól kezeli a fájdalmat. A tanulmány alapvetően tetoválás kiváltotta immunválaszt vette górcső alá, a kísérlet hozzájárulhat akár későbbi oltásokkal kapcsolatos kutatásokhoz is.

/1603/Tetov2016318162046