Koraszülöttek helyzete Magyarországon

2017.07.17. 21:40

A várandós nők jelentős része nem tudja, hogy melyek a koraszülés kockázati tényezői. Riasztó tény, hogy sokan csak azután kezdik kutatni az okokat, és szembesülnek a súlyos szövődményekkel, amikor már baj van.

Általánosságban elmondható, hogy keveset tudnak az édesanyák és a kismamák a koraszülésről?

Prof. Dr. Rigó János: A várandós nők jelentős aránya nincs tisztában a koraszülés kockázati tényezőivel, és nem gondol a koraszülés valós veszélyére. Amikor már bekövetkezett a baj, akkor teszik fel a kérdést, hogy vajon mi okozta, és miért indult meg idő előtt a szülés, és kezdenek gondolkodni azon, hogy miként lehetett volna csökkenteni a koraszülés kockázatát.

Hogyan lehetne erről nyíltabb párbeszédet folytatni?

Prof. Dr. Rigó János: Véleményem szerint elsősorban a szülész-nőgyógyász, a védőnő és a szülésznő feladata, hogy a várandós nő több ismeretet kapjon a koraszülés megelőzésének lehetőségeiről és jelentőségéről.

Prof. Dr. Rigó János

Forrás: Prof. Dr. Rigó János

Fontos, hogy időben, akár a fogamzás előtt felvilágosítsuk a várandósságot tervező nőt a koraszülés rizikó tényezőiről, a koraszülés megelőzésének tennivalóiról.  

Közel három éve a várandósgondozás megkezdésekor kötelező a terhességet veszélyeztető tényezők felmérése, amit szaknyelven rizikóbecslésnek nevezünk. Úgy gondolom, hogy ez egy igen jelentős előrelépés volt a terhesgondozásunkban, mert a várandósság kezdetén részletes, célzott kérdések alapján a koraszülés és a terhességet veszélyeztető egyéb kockázati tényezők felismerésre és dokumentálásra kerülnek. Az egész országban egységes, azonos kérdőívet töltünk ki, melyet a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állított össze. A kérdőív alkalmazása felhívja a figyelmet a veszélyeztető tényezőkre.

Másrészt fontosnak tartom, hogy az anyaságra és szülésre felkészítő tanfolyamokat ne csak a terhesség harmadik harmadában levő várandósok látogassák.  

A várandósgondozás megkezdésekor kötelező a terhességet veszélyeztető tényezők felmérése

Forrás: Thinkstock

Már a terhesség első felében megtartott foglalkozások keretében tájékoztatjuk a várandós nőket a koraszülés megelőzésének lehetőségeiről és a korai tünetekről.

Mire kell figyelnie egy kismamának a terhessége alatt? Mit szoktak javasolni, mit ne tegyenek, és mit tegyenek ahhoz, hogy a koraszülés kockázatát csökkentsék?

Prof. Dr. Rigó János: A várandósgondozáson történő rendszeres részvétel és az egészséges életmód alapvető feltételei a koraszülés megelőzésének. Az utóbbi magában foglalja a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozást, a testsúly rendszeres ellenőrzését, a dohányzás abbahagyását, az egészséges fogazatot, a nehéz fizikai munka kerülését, valamint a stresszmentes életmódra történő törekvést. Amennyiben valamilyen betegségben (magas vérnyomás, cukorbetegség stb.) szenved a várandós nő, akkor a megfelelő, folyamatos ellenőrzésre és kezelésre kiemelt figyelmet szükséges fordítani.

Például magas vérnyomás esetén a várandós nő otthonában naponta tanácsos a vérnyomás többszöri ellenőrzése, vérnyomás napló vezetése, mely a vérnyomásértékek mellett a vérnyomáscsökkentő kezelést is tartalmazza.  

Magas vérnyomás esetén a várandós nő otthonában naponta tanácsos a vérnyomás többszöri ellenőrzése

Forrás: Thinkstock

Melyek azok a tünetek a terhesség alatt, amelyek miatt mindenképp orvoshoz kell fordulniuk a kismamáknak?

Prof. Dr. Rigó János: A hasfal feszülése, keményedése, a méh rendszeres összehúzódásai, a hüvelyből származó vízszerű folyás, a hüvelyi vérzés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Mivel a hüvelyi folyás gyulladásra utalhat, és oka lehet a koraszülésnek, ezért itt is szakorvosi ellátásra van szükség.

Van, hogy a gondos prevenció ellenére is a vártnál hamarabb érkezik a baba. Mi ilyenkor a legfontosabb a gyermek szempontjából?

Prof. Dr. Rigó János: Fontos, hogy a magzat olyan klinikán vagy kórházban jöjjön a világra, ahol a koraszülés vezetésében tapasztalt szülészek állnak rendelkezésre, és a háttérben megfelelő intenzív koraszülött osztály működik. Utóbbiakat Neonatalis Intenzív Centrumoknak hívjuk. Megszületés után lényeges, hogy azonnal tapasztalt neonatológus (koraszülöttek ellátásában jártas szakember) vegye át a koraszülöttet. A baba szempontjából az is fontos, hogy a megszületése előtt szteroid-profilaxisban részesüljön az anya. A szteroid gyorsítja, illetve elősegíti a tüdő érését. Az éretlen tüdő számos, koraszülöttekben előforduló szövődmény kialakulásában játszhat szerepet.

Mennyi az a minimális súly, amely felett jó eséllyel életben marad a baba, illetve mi az a legfiatalabb kor, amikor még jó eséllyel életben marad a baba?

Prof. Dr. Rigó János: Az elmúlt néhány évtizedben igen jelentős fejlődés történt a koraszülöttek kezelésében.

Napjainkban már 400 g-nál kisebb súlyú koraszülötteket is sikerül esetenként életben tartanunk. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján már tizenkét 400 g-nál kisebb súllyal született koraszülöttet tudtunk hazabocsájtani, ami nemzetközi tekintetben is jelentős szám.  

Már 400 g-nál kisebb súlyú koraszülötteket is sikerül esetenként életben tartanunk

Forrás: Thinkstock

A koraszülött testsúlya mellett azonban a szülés időpontjában elért terhességi kor az, ami nagymértékben befolyásolja az életben maradás valószínűségét. A klinikánkon a 24. héten 50%, a 25-26. héten 80% a koraszülöttek túlélési aránya, míg a 27-28. héten már 97% a túlélés esélye.

Melyek azok a tényezők, melyek ilyenkor elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kisbaba maradandó károsodás nélkül, egészségesen fejlődhessen tovább?

Prof. Dr. Rigó János: Feltétlenül fontos, hogy a magzat ápolása Neonatalis Intenzív Centrumban történjen, ahol folyamatos monitorizálás alatt áll. Lényeges, hogy megfelelő tapasztalattal rendelkező neonatológusok lássák el a kisbabát. Sajnos mindezek ellenére, a legnagyobb gondosság mellett is a koraszülöttek éretlensége miatt súlyos szövődmények léphetnek fel, melyek maradandó károsodással járhatnak.

Mennyi az esély, hogy egy koraszülött kisbabából egészséges felnőtt lesz?

Prof. Dr. Rigó János: A szüléskor elért terhességi kor befolyásolja legjelentősebben a késői szövődményeket, illetve azt, hogy mekkora valószínűséggel lesz egészséges a kisbaba felnőtt korában. Az extrém kissúlyú koraszülöttek esetében igen magas a maradandó károsodások aránya, a 90%-ot is meghaladja. Egy tanulmány alapján a 25. terhességi héten született koraszülöttek esetében közel 45%-ban várható, hogy kevésbé súlyos maradandó károsodással vagy teljesen egészségesen él majd felnőtt korában a koraszülött. A terhességi kor növekedésével ez az arány jelentősen emelkedik.

Milyen betegségek, rendellenességek fordulhatnak elő koraszülött kisbabáknál? Mire figyeljenek az édesanyák, mi a teendőjük ezekkel kapcsolatban?

Prof. Dr. Rigó János: A koraszülött kisbabáknál előforduló leggyakoribb szövődmény a tüdő éretlensége, a szervezet védekező rendszerének gyengesége, mely fertőzésekhez vezethet. Ezen kívül a koraszülöttekben az agyvérzés, a vérkeringés alkalmazkodási zavara a külvilághoz, az emésztőrendszer működési zavara, szemészeti eltérések a legismertebb szövődmény. Ezek a szövődmények a megszületés utáni napokban, hetekben fejlődhetnek ki, megfelelő kezelésükről a neonatológusok gondoskodnak.

A koraszülött kisbabáknál előforduló leggyakoribb szövődmény a tüdő éretlensége, a szervezet védekező rendszerének gyengesége

Forrás: Thinkstock

E kórképek ellenére fontos, hogy az anya kapcsolatban legyen gyermekével, ha van anyateje és az adható a koraszülöttnek, akkor azzal tápláljuk.   

Amennyiben későbbi életkorban is különböző kóros állapotok figyelhetők meg, melyek elsősorban érzékszervi károsodások (látás-, hallásproblémák), mozgáskorlátozottság, vagy mentális és viselkedési zavarok stb., akkor fejlődésneurológiai központban szükséges kivizsgálni a gyermeket. A különböző fejlesztő foglalkozások hatékonyak, és jelentősen segítik a gyermek fejlődését.

koraszülöttkoraszülés