Szabó György, a bükki füvesember 90 évesen is az erdőt járja

2018.06.12. 19:58

Hajnali 5 órakor kel, 8 fajta teát iszik, 90 évesen is minden nap járja a kerteket és az erdőt Szabó Gyuri bácsi, azaz a bükki füvesember. Az utóbbi időben sokan támadták vélt vagy valós tevékenységéért, kijelentéseiért, mi most ellátogattunk hozzá, hogy megnézzük, milyen is a gyógynövények tudora otthonában, Bükkszentkereszten.

„Rengeteg diófát ültettem az utóbbi időben. Tíz év, mire beérik, azt még megvárom” – mondta 90 éves vendéglátónk, Szabó György, nem sokkal azután, hogy megérkeztünk Bükkszentkeresztre. Hegyek között, pici faluban él a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi, akihez a napokban látogattunk el. Beavatott minket a gyógynövények rejtelmeibe, de azt is elárulta, hogyan indul egy napja, sőt azt is, hogy ő maga milyen gyakran jár orvoshoz. Mi mással fogadott volna minket, mint illatában is ínycsiklandó nyári teával, mely – mint mondta – egy élvezeti tea. Olyan összetevők aromái, mint a bodza és az akácvirág kényeztették ízlelőbimbónkat.

„Ott minden egyes tövet én ültettem saját kezemmel” – mutat Szabó Gyuri bácsi a hatalmas levendulaágyásra már a bemutatókertben, ahol 103 fajta gyógynövény található. 

„Nagyon megfogott, hogy a nagymamám mennyire vallásos asszony volt. Minden gyűjtést azzal kezdtünk, hogy elővette a Bibliát és imádkozott. Ez már akkor is érdekes volt számomra” – mesélte Szabó Gyuri bácsi, amikor a nagymamájával kapcsolatos emlékeiről kérdeztük. Tőle kapta ugyanis azt a tudást, amelyet ma birtokol.

Szabó György, a bükki füvesemberForrás: Margitay Klára/Life.hu

„1928-ban születtem Miskolcon. Hatéves koromban a nagyanyám, aki javasasszony volt, beköltözött hozzánk, mert meghalt nagyapa. Engem választott a 6 gyerek közül, hogy átadja a tudását, amit ő elmondása szerint szépanyjáig vissza tudott vezetni” – folytatta a családtörténetet az 1800-as évek végén született nagymamáról. A szépanya az 1660-as évek végén született. „Ez a tudás mindig nőről nőre szállt a családban, de a nővéremet nem érdekelte annyira a természet, mint engem. Anyám elmondta a nagymamámnak, hogy milyen csavargó gyerek vagyok, de amikor elszököm otthonról, soha nem megyek be a városba, hanem kimegyek a természetbe. Még most is hallom anyámat, ahogy kiabál utánam: Gyuri, gyere haza! Majd hazajössz, ha megéhezel!” – idézte fel emlékeit Szabó Gyuri bácsi.
Nyaranta a nagymamájával járt gyógynövényeket gyűjteni, megtanulta, melyek a hasonmásnövények, hogyan és mikor kell gyűjteni, továbbá azt is, mikor van bennük a legtöbb hatóanyag. Télen pedig a népi gyógyítást mutatta meg a javasasszony nagymama. A bükki füvesember kisgyermekként megtanulta, hogyan kell összeállítani a keverékeket, mire és hogyan kell alkalmazni őket. Megtanulta, melyik gyógyfüvet ki szedheti, alkalmazhatja.

„Ez egy sok ezer éves népi tapasztalat, a nagymamám ugyan csak egy pár száz évre tudta visszavezetni az övét. Minden népi dolog csak szájhagyomány útján adható át. Éppen valamelyik nap gondolkodtam rajta, hogy én is tudok írni és a lányom is tud írni, mégis neki is és az unokámnak is szájhagyomány útján adtam át” – mondta. Őt 8 évig tanította a nagymamája. 1990-ben kezdett árulni a piacon gyógynövényeket, tanácsokat adott. Lánya, Lopes-Szabó Zsuzsanna felismerte, hogy édesapja mögé kell egy vállalkozás, hiszen a tanácsok után jöttek a készítmények, melyeket engedélyeztetni kell. „Negyvenhárom munkahelyet teremtettünk az utóbbi 15 évben. Megfeszülünk, hogy meg tudjunk felelni a szigorú követelményeknek” – mesélte Lopes-Szabó Zsuzsanna, aki Svájc és Bükkszentkereszt között ingázik. Három diplomája mellett végzett természetgyógyász és fitoterapeuta. Képzi és vizsgáztatja az üzletek munkatársait. Nekünk pedig azt is megmutatták, hová érkeznek és hol szárítják a teákba kerülő gyógynövényeket, amelyeket idénymunkások gyűjtenek be.

„Ez egy sok ezer éves népi tapasztalat, a nagymamám ugyan csak egy pár száz évre tudta visszavezetni az övét”Forrás: Margitay Klára/Life.hu

A természetgyógyászat sokáig számított és számít talán ma is feketebáránynak. Gyuri bácsi szerint a gyógyszerész szakma egyre inkább elfogadja a munkásságát. Sok gyógyszerész, orvos jár a kertjükbe tanulmányozni a növényeket nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is. A család tervei között szerepel, hogy egy népszerűsítő gyógynövénykertet is kialakítanak, ahová iskolásokat is várnak majd.

„Egyszer megkérdeztem a gyógyszerészeket, hogy miért jönnek ide a kertbe. Azt mondták, hogy tanulják a növényekben fellelhető hatóanyagot, de magát a növényeket nem ismerik. Ezt itt tanulják meg, így tökéletes lesz a tudás” – mesélte a fák alá húzódva Gyuri bácsi, aki nemcsak előadásokat tart, hanem személyesen is ad tanácsokat az őt felkeresőknek.

Nagymamája az 1942-ben bekövetkezett halála előtt azt mondta neki, hogy a népi gyógyászat nem kizárólag az ő privilégiuma, hanem az egész magyar népé, eszerint igyekszik élni Gyuri bácsi, aki azt is elmondta, szeretné, ha a népi gyógyászat visszakerülne az orvostudományhoz, kutatnák a terület módszereit.

A bükki füvesember 90 évesen is minden nap kimegy a földjeire, rövid sétákat tesz az erdőben, egyik kedvenc gyógynövénye a diólevél. „Annak idején a diót befőttként is ettük. Akkor lehetett befőttet csinálni belőle, amikor még tűvel át lehetett szúrni, tehát nem volt csonthéj” – emlékezett a bükki füvesember. Rendkívül hatékonynak tartja még a fürtösmentát is immunerősítő hatása miatt. Ajánlja például kisgyerekes családoknak azért, hogy a csemeték az óvodában, iskolában ne kapják el a betegségeket. „Egyszer kérdeztem egy anyukát, hogy szeretik-e a gyerekek a mentateát, amit tőlem vitt. Azt mondta, persze. Úgy kérik, hogy főzzön nekik rágós teát a mentolos íze miatt” - nevetett a bükki füvesember, aki mindig talál valami érdekeset az erdőben is, a nyulak és a fácánok is egészen közel engedik magukhoz.

Gyuri bácsi szeretné, ha az orvostudomány kutatná a népi gyógyászat módszereitForrás: Margitay Klára/Life.hu

Egyik gyermekkori történetéből az is kiderül, a javasasszony nagymama talán kicsit többet is tudott, mint a testi bajok gyógyítása. „Az utcánkban volt egy fiatal lány, aki minden áron hozzá akart menni a cipészsegédhez, de a fiú fütyült rá. Egyszer eljött nagymamához, hogy segítsen neki. A nagymamám azt mondta: hozzál egy kapcát vagy egy zoknit Pistától. Fogták a kapcát meg a zoknit, nagymama pedig kiszedett 7 szem faparazsat a tűzhelyből. Anyám megszólalt: már megint bebüdösíti nekem a szobát. Fél év múlva összeházasodtak” – nevetett Gyuri bácsi. Azt nem tudni, hogy ez valóban a zokni égetésnek köszönhető-e, vagy annak, hogy a lány kitartóbban próbálkozott, mindenesetre, lehet, hogy egy próbát megér.

Gyuri bácsi nagymamája tanácsát követve mindent előbb saját magán próbál ki, ha beválik, akkor ajánlja másnak. Nemcsak családjáról, de saját magáról is mesélt. Kilencven évesen is minden nap hajnali 5 órakor ébred, 8 féle teát iszik. Néhányat egészségmegőrzés céljából, néhányat pedig élvezeti teaként fogyaszt. Ő is jár orvoshoz, minden évben felkeresi háziorvosát, hogy ellenőrizzék egészségi állapotát. Ottlétünk során többször hangsúlyozta: minden embernek kötelessége megőrizni és vigyázni az egészségét.

Nézd meg a csodálatos gyógynövényes kertről készült galériánkat:

Forrás: Margitay Klára/Life.hu
Díjak, elismerések

Szabó György, a bükki füvesember az utóbbi években több elismerést is kapott. Egyik legnépszerűbb teakeveréke az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélyével forgalmazott Diabess-Györgytea, amely a cukorbtegek gyógyulását segíti.

2011. Károly Róbert Főiskola tiszteletbeli főiskolai tanári cím

2012. Természetgyógyászatért-díj

2013. Magyar Örökség Díj; Fleischmann Rudolf díj

2014. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Príma díj közönségdíja

2015. Nemzetgazdasági Minisztérium Magyar Gazdaságért díja

2016. Magyar Konyha Termelői díja

2018. Magyar Érdemrend lovagkeresztje

Szabó Györgybükki füvesemberBükkszentkeresztnépi gyógyászatgyógynövénygyógynövényektermészet