Az Everest legjei: történetek az emberi teljesítőképességről

2018.01.19. 14:00

Mióta számítások alapján fény derült rá, hogy az Everest a legmagasabb hegycsúcs a Földön, azóta utazók ezrei indultak el, hogy meghódítsák. A történetekké lett hódító kísérletek között vannak egészen hihetetlenek és persze könnyfakasztók is, hiszen a tibetiek által Csomolungmának, azaz a Föld istenasszonyának nevezett hegy sokszor kiszámíthatatlan és szeszélyes. Következzen néhány részlet a hegy és az emberiség közös történetéből. 

  • A hegy „megmérése”

Először 1848-ben merült fel, hogy ez lehet a világ legmagasabb csúcsa, majd 1852-ben Radhanath Sickdhar indiai matematikusnak sikerült először bizonyítania. Ezt azonban csak négy évvel később hitelesítették, amikor újabb mérések is megerősítették. A hegy akkori magasságát 8840 méterben állapították meg. 1955-ben ez 8 métert emelkedett, '99-re pedig újabb 2 métert nőtt. Ekkor került be a földrajzkönyvekbe a 8848 méteres magasság, ami mára 8850 méterre emelkedett.

Először 1848-ben merült fel, hogy ez lehet a világ legmagasabb csúcsa, majd 1852-ben Radhanath Sickdhar indiai matematikusnak sikerült először bebizonyítaniaForrás: Shutterstpck, Wikipédia
Története geológiai értelemben 40 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor az indiai szubkontinens (gyakorlatilag a mai India) összeütközött az Eurázsiai-kőzetlemezzel. Ez a tektonikai folyamat gyűrte fel a Himalája-hegység vonulatait. Mivel ez a tektonikau folyamat ma is aktív, évente nagyjából 4 miliméterrel lesz magasabb a hegy.
  • A hegy elnevezése

Habár a hegyet a tibetiek már elnevezték Csomolungmának, a britek újra elnevezték a földmérő, főleg Indiában tevékenykedő George Everest után. Everest volt az, akinek elsőként tűnt fel a szokatlan magasság, és ezután együtt dolgozott Sickdharral a hegy méreteinek pontos megállapításán. 

Habár a hegyet a tibetiek már elnevezték Csomolungmának, a britek újra elnevezték a földmérő, főleg Indiában tevékenykedő George Everest utánForrás: Getty Images
  • Az első hódítók

1885-ben a brit alpinistaklub elnöke bejelentette, hogy lehetségesnek tartja a hegy megmászását, ennek ellenére a valódi expedícióra még évtizedeket kellett várni. Tibet addig zárt kapui 1921-ben nyíltak meg, így két évvel később útnak indult George Mallory és Andrew Irvine, akik azonban nem tértek hazal. Az ő történetük már azért is legendás, mert soha nem derült ki biztosan: meghódították-e a csúcsot. Mallory holttestét 75 évvel később, 1999-ben ugyan megtalálták, de fényképezőgépe sajnos nem került elő. Viszont a feleségéről készült képet sem találták meg nála, amit fogadalma szerint fent hagyott volna a hegyen a sikeres ostrom után. 

Elsőként George Mallory és Andrew Irvine indult meg a hegy meghódítására, akiknek csak a holttestét találták meg évekkel későbbForrás: Getty Images
  •  Az első biztosan sikeres mászás

Az első sikeres mászást az új-zélandi Edmund Hillarynek és a nepáli Tendzing Norgajnak tulajdonítják. Oxigénpalack segítségével értek fel a csúcsra 1953-ban. II. Erzsébet királynő még távollétükben lovaggá ütötte őket. 

Az első sikeres mászást az új-zélandi Edmund Hillarynek és a nepáli Tendzing Norgajnak tulajdonítjákForrás: Reuters
  • A legfiatalabb mászó

A legfiatalabb mászók rekordtartói az elmúlt években viszonylag gyorsan változtak. Néhány éve még a 16 éves nepáli fiú, Temba Tsheri Sherpa volt a rekorder, majd jött a 15 éves tibeti fiú, Ming Kipa. A jelenlegi csúcstartó egy kaliforniai fiú, Jordan Romero, aki mindössze 13 éves volt a sikeres csúcstámadás során. Mivel a nepáliak nem engedélyezik a 16 éven alattiaknak a mászást, ezért a fiatalok kizárólag a kínai oldalról indulhatnak. A második legfiatalabb mászó csak néhány hónappal volt idősebb Romeronál, ráadásul egy lányról van szó, a szintén 13 éves, indiai Malavath Purnáról.

Jordan Romero 13 évesen hódította meg az EverestetForrás: Facebook/Jordan Romero
  • A legidősebb mászó

Nemcsak a legfiatalabb csúcshódító címért volt "versengés". Húsz évvel ezelőtt még a hatvanasok voltak a csútartók a legidősebbeknél, majd 2008-ban Min Bahadur Sherchan nepáli hegymászó 76 évesen állította fel rekordját. Öt évvel később japán kollégája, a 80 éves Yuichiro Miura vette át a címet. A nepáli mászó közel 10 évvel a sikeres mászás után, 85 évesen újra fel akart jutni a hegyre, de az alaptáborban szívrohamot kapott, és elhunyt.

Yuichiro Miura 80 évesen álította fel a legidősebb hegymászó rekordjátForrás: Reuters
  • Az első nő

A japán Tabej Dzsunko 1975. május 19-én jutott fel a világ csúcsára. Ő volt a 36. hegymászó, akinek sikerült meghódítania a Csomolungmát, természetesen ez még oxigénpalackos mászás volt. 

 

  • Az első oxigénpalack nélküli hódító

Nagyjából 66%-kal kevesebb oxigén jut a szervezetbe minden egyes levegővételkor a hegy tetején, mint a tengerszinten. Azok számára, akik nem tapasztaltak még ilyen körülményeket, szinte elképzelhetetlen, hogy ez milyen nagy mértékben nehezíti meg a mászást. Sokan csak a serpák és oxigénpalack nélküli mászást tartják tisztának, és igazi eredménynek. A statisztika is jól mutatja a különbséget: míg oxigénpalackkal több, mint 7000-en jutottak már fel a csúcsra, oxigénpalack nélkül mindössze nagyjából 200 mászónak sikerült. Közülük az elsők olasz hegymászók voltak. Reinhold Messner és Peter Habler 1978-ban jutottak fel a csúcsra.

Reinhold MessnerForrás: Getty Images
  • Az első magyar

Első magyarként Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002. május 25-én. A magyar mászó, aki a Kancsendzöngán életét vesztette, oxigénpalackkal ért fel a világ tetejére. Azóta tiszta mászással többen is próbálkoztak a magyar hegymászók közül, de ezt az eredményt még nem sikerült elérni.

Erőss Zsolt feleségével, Hildával a Makalu expedíción Katmanduban, 2008 tavaszánForrás: Sterczer Hilda
  • Akik testi fogyatékossággal mászták meg a hegyet

Egy ritka betegség következtében, 13 éves korában kezdte elveszíteni a látását Eriko Weihenmayer, aki ennek ellenére soha nem adta fel az igazi életet. Tinédzserként birkózni kezdett, és versenyekre is járt. Nem sokkal később felfedezte a sziklamászást, amiben látását kézügyessége helyettesítette, majd következett a nagy szerelem: a hegymászás. Eriko 2001. május 25-én ért fel az Everest csúcsára.

A 30 éves Sudarshan Gautam lett az első olyan ember, aki kettős karamputáció után érte el a csúcsot. A férfi balesetben vesztette el a karjait, miközben sárkányrepülővel szállt Nepálban. A sárkány elektromos kábelekbe keveredett, és sajnálatos módon Gautam komoly áramütést szenvedett. A súlyos égési sérülések következtében kettős amputációt kellett végezni. Gautam ennek ellenére sem hagyta abba az extrém sportokat, és mottója szerint él, miszerint "A fogyatékosság nem tehetetlenség". Rengeteg hegyet megmászott már az elmúlt években, többek között a Mount Everestet 2013-ban, mindezt pedig protézisek használata nélkül, ami elképesztő teljesítmény.

Sudarshan Gautam lett az első olyan ember, aki kettős karamputáció után érte el a csúcsotForrás: AFP

2006-ban Mark Inglis is felért a világ tetejére: neki mindkét lábát amputálni kellett korábban. Nemcsak hegymászóként teljesített az új-zélandi férfi, a másik nagy szerelme a kerékpár, ami egy ezüstérmet is hozott neki a Sydney-i paralimpián. Emellett kutatóként dolgozik a biokémia területén.

  • Legtöbbször a hegyen

Lhakpa Tenzing Sherpa, közismertebb nevén Apa nepáli serpa volt az első ember, aki 21 alkalommal mászta meg a Mount Everestet. Ez abszolút rekordnak számít, amin 2013 óta egy másik nepáli serpával, Phurba Tashival osztozik.

Lhakpa Tenzing Sherpa, közismertebb nevén Apa nepáli serpa volt az első ember, aki 21 alkalommal mászta meg a Mount EverestetForrás: Wikipédia
  • A legsötétebb időszakok

Az 1996-os mászószezon a hegymászás fekete éve: 19 hegymászó halt meg, csak május 10-én több 8-an vesztették életüket, amikor viharba kerültek a csúcs közelében. 2014. április 16-a újabb fekete nap a hegy történetében: az egyes és kettes tábor között lezúduló lavina 16 ember életét követelte. Egy évvel később, 2015. április 25-én 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Nepált, ami 8700 emberéletet követelt. Az Everesten lezúduló lavina miatt ekkor 26 ember vesztette életét. Ez lett az az év, amikor senki nem mászta meg az Everestet, annyira kedvezőtlenek voltak egész évben az időjárási viszonyok.

Az 1996-os mászószezon a hegymászás fekete éve: 19 hegymászó halt megForrás: Shutterstock
  • A legextrémebb esetek 

Az Everest csúcsán tartottak már esküvőt, és megvolt az első ikerpár is, aki megmászta a csúcsot. De olyan is akadt, aki siklóernyővel vagy éppen snowboarddal jutott le a csúcsról. A hegy velük volt, ugyanis mindketten sikeresen túlélték a vállalkozást.

Volt már olyan mászó is, aki snowboarddal jutott le a csúcsrólForrás: Shutterstock
  • A legszomorúbb leg

Ki gondolta volna 100 évvel ezelőtt, hogy a Föld istenasszonyának nevezett, akkoriban szinte meghódíthatatlannak gondolt hegy a Föld egyik legszemetesebb helye lesz? Mára ez sajnos így van, a hegymászók ugyanis korábban mindig hátrahagyták a szemetüket, így több mint 50 tonna hulladék gyűlt fel a hegyen: konzervesdobozok, műanyag csomagolások, gázpalackok, hegymászó felszerelések. Ezért a nepáli kormány néhány évvel ezelőtt előírta, hogy minden hegymászónak 8 kiló szemetet kell lehozni a hegyről, egyébként ez nagyjából az a mennyiség, amennyi szemetet egy ember termel a hegyen. Ennek fejében kaphatják vissza az alaptáborban elhelyezett 4000 dolláros letétet. Az elmúlt években a földrengések és a lavinák miatt még több szemét gyűlt fel, a túlélőknek ugyanis rendkívül sietősen kellett elhagyni a hegyet, mindent hátrahagyva. Ezután külön akciók is indultak a hegymászók bevonásával a hegy szeméttelenítésére. És ez még csak az egyik gond: a másik az emberi ürülék. Az alaptábor és a csúcs közötti négy táborban nagyjából két hónapot töltenek a hegymászók egy-egy szezonban. Ez közel 800 embert jelent, az illemhellyel természetesen nem felszerelt táborokban. Ugye, nem ilyen kép él bennünk a Föld istenasszonyáról? 

EverestMount EverestCsomolungma