Ezért híznak el az élsportolók a pályafutásuk befejeztével

2018.02.22. 19:48

Rengeteg olyan sportolóról hallottunk az elmúlt években, akik pályafutások befejeztével durván meghíztak. Néhány éve még legjobb formájukban, csillogó éremmel a nyakukban láttuk őket, aztán jöttek a sokkoló fotók arról, hogy mennyire elhagyták magukat, és hány kilót szedtek fel. Pedig jól belegondolva, ez nem is olyan meglepő. Eláruljuk, miért. 

Az aktív sport, és főleg az élsport egy egészen más életvitel, mint amihez az átlagos emberek vannak hozzászokva. Így ebből a nézőpontból nem is annyira könnyű elképzelni, milyen napirend szerint élnek: a rendszeres edzés, az állandó versenyzés, a teljesítőképességük határának feszegetése, a táplálkozással kapcsolatos szabályok tartják keretek között a mindennapjaikat. A pályafutásuk végén ezek a keretek megszűnnek, és átalakulnak a mindennapok, amiben kezdetben nehéz lehet megtalálni az új stabil pontokat.

Gyakran előfordul, hogy a sportolók kezdetben ugyanazt a szénhidrátban és fehérjében gazdag étrendet folytatják, amit aktív sportoló korukban, a mindennapos rendszeres edzés hiányában ezeket a kalóriákat azonban már nem dolgozzák le úgy, mint korábban, ez pedig hamar meglátszik a felszedett plusz kilókban. Egyes sportágak versenyzőinél pedig éppen úgy alakul át mindez, hogy mivel már nem kell szigorú étrendet tartaniuk, sokkal többet megengednek maguknak, ami szintén hízáshoz vezet.

A sportolók gyakran ugyanazt az étrendet folytatják, amit aktív sportoló korukbanForrás: Shutterstock

A hízásban az életkor is közrejátszik. Természetesen sportágfüggő, hogy mi számít az átlagos kiöregedési kornak, de tény, hogy 30 felett a szervezet nem égeti olyan aktívan a kalóriákat. Ha csak minimálisan is, mégis kevesebb tápanyagra van szükségünk bizonyos kor felett.

Az élsportolók általában egészen kicsi korukban kezdik a sportot és a rendszeres edzést. Évtizedekig élik ezt az életformát, ami után egyáltalán nem könnyű váltani. Lényegében új életet kell kezdeni, ami lelkileg megviselheti a sportolókat. Elmarad a versenydrukk, elmarad az a boldogsághormon, ami a versenyzésekkel, a győzelemmel együtt jár. Így tehát más örömforrást kell találniuk, ami sok esetben kezdetben az étkezés is lehet. Valószínűleg mindenkinek volt olyan időszak az életében, amikor az ételből nyerte az endorfint és a kielégülést, így nem is kell magyarázni, hogy miről beszélünk.

Azoknak talán könnyebb ezt az időszakot átvészelni, akik a sportágban maradnak akár edzőként, vagy szakértőként, hiszen ezzel meg marad a sporttal való kapcsolat, a hozott sikerek általi öröm. Habár általánosítani nem lehet, de szintén könnyebb lehet az előre tervezett váltás után újrakezdeni, mint például egy sportsérülés miatt hirtelen mindent feladni, és belevágni egy új életbe. 

Forrás: AFP
sportedzésolimpikonélsport