A szénhidrátok csökkentésével fogyott 40 kilót ez a fiatal nő

„Egész gyerekkoromban túlsúlyos voltam. Soha nem sportoltam, az evésben viszont nagyon is jól éreztem magam. Talán mondanom sem kell, hogy nem éppen az egészséges fogások voltak a kedvenceim. Rengeteg szénhidrátot ettem: tésztákat, kenyeret, édességet. Közben sokszor megfordult a fejemben, hogy lefogyok, de igazság szerint mindig túlságosan nehéznek tűnt a feladat.

Amikor a gyerektervezésről volt szó, mindig azt reméltem, hogy a gyerekeimnek olyan alakjuk lesz, mint az apjuknak, aki alkatilag is vékony. A fiam ilyen is lett, a lányomon páréves korában már látszódott, hogy inkább az én alkatomat, hízékonyságomat örökölte. Ettől nagyon rosszul éreztem magam, de ez végre kimozdított a lustaságból. Nem akartam, hogy ő is ugyanazon menjen át, mint én. Meg akartam tanulni egészségesen élni, hogy a lányomnak is ezt taníthassam.

A fogyásban más is motivált. A férjemmel elváltunk, és szerettem volna újra ismerkedni, ám nagyon elkeserített, amit a tükörben láttam. Apukám ajánlotta az Atkins-diétát, amivel neki és második feleségének is sokat sikerült fogynia, így belevágtam.

Elsősorban a szénhidrátfogyasztást reformáltam meg. A gyors felszívódású szénhidrátokat teljesen elhagytam, a lassú felszívódású, rostban gazdag fajták viszont megmaradtak, miközben a fehérjék és az egészséges zsírok bevitelére is figyeltem. Ezek közül viszont csak a szénhidrátbevitelt számoltam.

Tudtam, hogy a testsúlycsökkenéshez mozgásra is szükség lesz, de az edzőteremmel egyáltalán nem szimpatizáltam, így eldöntöttem, hogy sétálni, futni fogok. Napi 3-6 kilométer közötti távokat tettem meg, kezdetben lassabb, majd gyorsabb tempóval. Hamar meglátszott rajtam a testmozgás: egyrészt gyorsabban fogytam, másrészt észrevettem, hogy tónusosabb az alakom.

A kezdeti sikerek nagy motivációt jelentettek, de kétségtelen, hogy nem volt mindig könnyű. A nassolás még most is a gyengém, így nagyon oda kell figyelnem, hogy ne kapassam el magam, a két gyerek mellett pedig nem mindig könnyű beiktatni az edzést. Leginkább kora reggel vagy késő este volt rá lehetőségem. De minden áldozatot megért, amikor belenéztem a tükörbe, és végre elégedett voltam. Boldog voltam, tetszettem magamnak, szuper érzés volt. A legjobb mindebben, hogy az egészséges életmód híve lettem, így nem kell félnem, hogy visszatérnek a plusz kilók, és a gyerekeimnek is jó példát tudok mutatni."