A mellkasi fájdalmat komolyan kell venni – Figyelmeztet a Magyar Kardiológusok Társasága

A szív- és érrendszeri megbetegedésnek - még az azonnali beavatkozást igénylőknek is - nagyon sokféle tünete lehet, éppen ezért figyelmeztet mindenkit a Magyar Kardiológusok Társasága, hogy senki ne habozzon a segítségkéréssel.

A szívinfarktus tipikus jelei lehetnek:

• mintha ülnének a mellkason
• mellkasi nyomás, szúrás, szorítás
• a bal karba kisugárzó fájdalom

„Bármilyen fájdalom is legyen, azt tudnunk kell, hogy az nem rendjén való. Ha heves, ha rossz közérzettel jár, ha a bal kar is zsibbad, akkor az egyértelmű jel. A szívrohammal összefüggő mellkasi fájdalmat kísérheti légszomj, verejtékezés, de általában nem jár együtt köhögéssel, lázzal vagy bőrtünetekkel. A leginkább típusos „anginás görcs" esetében a mellkasi fájdalom nagyjából 5-20 percig tart, az ennél tovább tartó rosszullét már inkább az infarktusra jellemző, vagy pedig nem a szívizom vérellátási zavarának következménye, hanem valami más probléma tünete. Vagyis, ha néhány másodpercig érzünk éles, nyilalló fájdalmat, az leggyakrabban nem szív eredetű, ám ha folyamatosan, akár több órán keresztül tartó mellkasi fájdalmat érzünk, akkor az akár épp zajló infarktus is lehet.

Szintén más jellegű problémára utalhat, ha pontosan meg tudjuk mutatni, hogy hol fáj a mellkasunk, illetve az, ha a mellkasi fájdalom nem sugárzik át más testrészeinkbe, például a vállba, a karba, a nyakba vagy az állkapocsba, a kisugárzó fájdalom ugyanis eléggé jellemző a szív vérellátási zavaraira.

Az idegesség, a szorongás, a félelem vagy az izgatottság is járhat együtt mellkasi fájdalmakkal, de mindentől függetlenül jobb, ha először kizárjuk az akut koszorúér szindrómát. Amennyiben nem szűnő mellkasi fájdalom van, ami esetleg alacsonyabb vérnyomással, rossz közérzettel jár, mindenképpen elsőként infarktusra gondoljunk és ennek megfelelően hívjunk háziorvosi ügyeletet vagy mentőt, az EKG készítése során, vagy a sürgősségi ügyeleten elvégzett laborvizsgálatok alapján az infarktus diagnózisa nagy biztonsággal felállítható vagy kizárható, és a paciens szívizma a megfelelő ellátó helyre, tehát katéteres laborba kerülve nagy valószínűséggel megmenthető, vagy legalábbis minimalizálható a károsodás" - mondja dr. Gellér László professzor, a társaság tudományos bizottságának elnöke.