Ijesztő görcsrohamok, rángatózó test, tudatvesztés: az epilepsziában minden 200. felnőtt és 100. gyermek érintett

Mi az epilepszia?
 

Az epilepsziás roham az agy működési zavara, melynek során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre. A roham tüneteit az idegsejtek kóros elektromos kisülése, kisüléshulláma okozza.

 „Minden 200. felnőtt és minden 100. gyermek küzd epilepsziával. Azt azonban tudni kell, hogy nem minden epilepsziás roham egyenlő az epilepszia betegséggel. Vannak úgynevezett alkalmi rohamok, amelyek különböző provokáló tényezők hatására következnek be. Ezek a rohamok epileptiform jellegűek, de az elszenvedőjük nem epilepsziás beteg. Ilyen provokáló tényezők a drogok, az alkohol, a kialvatlanság, a lázas-fertőzéses állapotok, illetve a villogó fények. Gyermekeknél a lázas állapottal járó infekció, azaz fertőzés lázgörcsöt is okozhat” – tudjuk meg Dr. Pukoli Dániel neurológustól, aki azért tartja fontosnak ezt tisztázni, mert statisztikai adatok szerint a lakosság 7,8 százaléka életében legalább egyszer vagy akár többször is átél epilepsziás jellegű rohamot. Ám ezek az úgynevezett alkalmi rohamok közé tartoznak, esetükben nem epilepsziás megbetegedésről van szó.

Milyen tünetekkel jelentkezik az epilepsziás roham?
 

A hétköznapi ember, ha epilepsziás rohamra gondol, akkor egy földön fekvő, ájult, önkéntelenül rángatódzó, habzószájú embert lát maga előtt. Ám az epilepsziás rohamok változatos tünetekkel jelentkezhetnek, attól függően, hogy a két fő típus közül a parciális, vagyis az agy bizonyos területeit, vagy a generalizált, az agy egészét érintő rohamokról van szó.

„Az epilepsziás rohamot átélt páciensek többsége nem emlékszik arra, ami történt vele. Az orvos számára megnehezíti a diagnózis felállítását, hogy többnyire nem látjuk a rohamot. Ezért nagy segítség, ha a családnak vagy aki észleli a rohamot módja van videofelvételt készíteni akár a mobiltelefonnal a történésről. Nagyon fontos, hogy a rohamon átesett beteg egy hozzátartozója, vagy valaki más, aki látta a rohamot, elkísérje a vizsgálatra, mert az első, amit a szakorvos kérdezni fog tőle, hogy mit tapasztalt a roham alatt, az milyen tünetekkel járt. Volt-e előtte esetleg felkiáltás a beteg részéről, elájult-e, a teljes teste rángatózott, vagy csak egy része, maga alá vizelt-e stb. Kiválthatta-e bármi a rohamot –pl. buli a barátokkal, alkoholfogyasztás, villogó fények - vagy előzmény nélkül következett be? Tehát, az első a kikérdezés. Ezután következhet az EEG-vizsgálat. Fontos, hogy ha először volt valakinek rohama, de az EEG-vizsgálat azt mutatja, hogy továbbiak várhatóak, a kezelést még provokált roham esetén is meg kell kezdeni. Amennyiben az EEG nem mutat ismétlődésre való hajlamot, amely kiváltó tényezők mellett következett be, az orvos nem állít be terápiát” – tájékoztat a szakember, aki érdekességként azt is hozzáteszi, hogy bármilyen eszméletvesztéssel járó állapot esetén, így provokált rohamnál is, amennyiben a páciensnek van jogosítványa, a szakorvosnak soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot kell kezdeményeznie, ugyanis a hatóság a vezetői engedélyt ilyenkor legalább 6 hónapra bevonhatja. 

Amennyiben a rutin EEG nem mutatja epilepsziás működészavar jeleit, az epileptológus szakorvos provokálhatja is a rohamot, alvásmegvonással vagy akár stroboszkóppal, annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy az első rohamot követhetik-e továbbiak.
 

Mi okozza az epilepszia betegséget és gyógyítható-e?
 

Megvan a diagnózis: kiderül, hogy a páciens epilepsziás. A betegséget okozhatják bizonyos veleszületett, öröklött mintázatok, azaz epilepsziára való hajlam, de jelentkezhet valamilyen baleset, betegség vagy veleszületett fejlődési rendellenesség következményeként kialakuló agysérülés/agykárosodás miatt is. 
 

A gyermekkorban jelentkező epilepszia kinőhető. Ezekben az esetekben az epilepsziára hajlamosító örökítő tényezők együttes jelenléte lehet a felelős az epilepsziás rohamok kialakulásáért. 
 

– magyarázza el a szakember. 
 

Az epilepszia elsődleges terápiája a megfelelő antiepileptikumok (epilepszia ellenes), gyógyszer vagy gyógyszerek beállítása, annak érdekében, hogy a rohamok számát és tüneteit minimalizáljuk, de akár rohammentesség is elérhető. A szakorvos szerint az esetek háromnegyedében a kezelés következtében ez meg is valósul.

Mit tegyünk, ha a jelenlétünkben valakinek epilepsziás rohama van?
 

Amennyiben a környezetünkben valakinek epilepsziás rohama van, ha tudjuk, fordítsuk stabil oldalfekvésbe, mindenképpen védjük a fejét, tegyünk alá párnát vagy bármit, ami puha és megvédi az ütésektől. A rohamozó beteget tilos lefogni, mert azzal komoly sérüléseket okozhatunk neki, és a tévhit ellenére a nyelvét sem kell vagy szabad kihúzni a szájából. Nem fogja lenyelni a saját nyelvét, viszont, ha a rángatódzó beteg szájába nyúlunk, akaratlanul is megharaphat, és ami még fontosabb, hányást is előidézhetünk azzal, ha a szájüregébe nyúlunk.