Gyurcsány Ferenc fejfájás böjt méregtelenítés szédülés émelygés éhezés éhségsztrájk
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Vasárnap este kezdte meg egyhetes éhségsztrájkját Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnök. A kérdés a hír hallatán azonnal felmerül: milyen rövid- és hosszú távú hatásai lehetnek az egyhetes éhezésnek az emberi szervezetre? Veszélyes lehet az egyhetes éhségsztrájk?

Mezeiné Világos Klára életmódtanácsadó szerint nagyon fontos tudni, hogy a böjt soha nem azonos az éhezéssel, céljában és a kivitelezésében is eltér egymástól, még akkor is, ha mindkét esetben a szilárd táplálék szervezettől részben vagy egészében való megvonása történik: "Amíg a böjt egy lelki megtisztulással indul, és a célja is ez: egyfajta tisztulási folyamat, a nehézségek ellenére kifejezetten építő jellegű lehet, ám az ugyanannyi ideig tartó éhezés okozhat egészségügyi problémákat."

Thinkstock
Thinkstock

A szakértő szerint, amikor valaki éhezésbe kezd, arra rá kell készülni és fokozatosan kell megvonni a szervezettől a táplálékot. "Először az élvezeti szereket kell elhagyni, aztán a fehérjéket, majd a zsírokat, és utána következhet csak a 'nem evés'. Ha egy egyhetes teljes táplálékmegvonást nézünk, az valójában egy egészséges felnőtt ember esetén nem jelent nagy veszélyt, csak akkor, ha nincs mellette folyadékpótlás. A folyadékra azonban nemcsak a kiszáradás megakadályozása miatt van szüksége a szervezetnek, hanem azért, mert a fölöslegessé vált emésztési energiák (vagyis az az energia, amit a szervezet normál esetben a táplálék elégetésére, továbbítására, feldolgozására fordít), az most 'feleslegessé' válik, és ilyenkor teljesen automatikusan - mert a szervezet számára fölösleges energia nincs - méregteleníteni kezd. Beindítja azokat a fontos, tisztító folyamatokat, amelyre egyébként nem jut lehetősége, de a méreg- és salakanyagok eltávolításához folyadékra van szükség. Ha nincs folyadék, akkor a felszabaduló méreganyagok a szervezetben keringenek, és ha nem is feltétlenül az éhezés ideje alatt, de később okozhatnak súlyos egészségügyi problémákat.

Mezeiné Világos Klára szerint bár egy felnőtt ember, ha lelkileg nehezen is, de kibír egy hetet táplálék nélkül, arra számítani lehet, hogy a harmadik nap krízises lesz. "A lelassult emésztés miatt a kiválasztott salakanyag lassan ürül ki, visszaszívódás lehetséges, ami az éhező vérét, nyirokrendszerét és máját újból megterheli, ami rossz közérzetet, fejfájást, émelygést, szédülést okozhat. Megfigyelések szerint lelkileg is a harmadik nap a legnehezebb, ha a krízisen átesik az éhező, akkor a hetedik napig már viszonylag egyenes az út."

Thinkstock
Thinkstock

"Ha a szervezet kémiáját vizsgáljuk, akkor az első héten az úgynevezett nem adaptált éhezés zajlik csupán: az utolsó étkezést követő 12-18 óra a felszívódási szakasz, azt követi a nem adaptált éhezés, amely az utolsó étkezést követő 2-3. napon kezdődik és egy hétig tart" - árulta el a Life.hu-nak a szakértő. "Ilyenkor a szervezet legfontosabb feladata a vércukorszint fenntartása, mert a központi idegrendszer működéséhez erre van szükség. Egynapi éhezés után a májban és az izmokban tárolt cukor után nyúl a szervezet. A glikogén-raktárak kimerülése után kezdi csak meg a szervezet a fehérjék lebontását, illetve a zsírok végtermékeit (a ketonokat) kezdi felhasználni, amelyek egy ideig még az agy energiaellátást is képesek biztosítani. Mindez azonban alig mutatkozik meg a szervezet külső megnyilvánulásaiban, esetleg a vércukorszint eshet egy kicsit, de minimálisan (és nem feltétlenül), esetleg kicsit lassul a mozgás és a gondolkodás. Vagy fordítva: az agy nagyobb kapacitásra kapcsol, az éhező éberré válik, és nem tud aludni."

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.