A misónak három fő kategóriája van: fehér miso (legédesebb), sárga/halványbarna (Nagano és környéke specialitása), vörös/sötétbarna (legerősebb ízű). Mi most a legelső, legédesebb típusával, a fehér misóval ajánlunk egy különleges japán krémlevest. 

Hozzávalók 4 főre:

500 g kagyló, megtisztítva
1 liter víz
2 evőkanál vodka
2 evőkanál vaj
1 nagy fej vöröshagyma, felaprítva
2 gerezd fokhagyma, felaprítva
2 és 1/2 evőkanál liszt
1 csésze sütőtök, közepes méretű kockákra vágva
2 db krumpli, közepes méretű kockákra vágva
1 db répa, közepes méretű kockákra vágva
3-4 db szárított shiitake gomba, vízben áztatva és felszeletelve
2 db babérlevél
2 csésze tej
1 csésze tejszín
3 evőkanál édes fehér miso
só, bors
vaj
petrezselyem vagy snidling, aprítva a tálaláshoz

Elkészítés:

Egy nagy fazékban forraljuk fel a vizet. Adjuk hozzá a vodkát, a kagylót, és pároljuk fedővel lefedve, amíg a kagylók kinyílnak. Vegyük le a tűzhelyről, majd egy apró lyukú szűrőn át öntsük le a levét egy másik edénybe. A kagylókat tisztítsuk meg a héjuktól, vágjuk durvára a kagylóhúst, és tegyük félre. Egy fazékban vajon pirítsuk meg a vöröshagymát és a fokhagymát, adjuk hozzá a lisztet, és jól keverjük meg. Lassan adjuk hozzá a leszűrt kagylólé felét, közben folyamatosan kevergessük. A tűzhelyről levéve botmixerrel pürésítsük a folyadékot, amíg krémes állagú lesz. Tegyük vissza a tűzhelyre, adjuk hozzá a sütőtököt, a krumplit, a répát, a gombát, és főzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak. Vegyük takarékra, és keverjük bele a levesünkbe a tejet, a tejszínt, a misót és a kagylóhúst. Melegítsük a levest, de ne forraljuk fel. Sózzuk, borsozzuk, és tálaljuk aprított petrezselyemmel vagy snidlinggel.

VIDEÓ: KAGYLÓS KRÉMLEVES SÜTŐTÖKKEL ÉS FEHÉR MISÓVAL

Az ételben található ellentét a tejszín és a sütőtök telt, krémes édességének és a tenger gyümölcsei és a miso frissességének, sósságának kontrasztján alapul. Az ízt a krémes, édeskés jegyek határozzák meg, ezért a bort is ehhez a fő jelleghez érdemes elsősorban választani.

Egy krémes, testes fehérbort keresünk, ami lehetőség szerint ne legyen édesebb, mint a leves maga, ugyanakkor ne legyen teljesen száraz sem, hiszen annak minden egyes kortya lemosná a leves ízeit. Dél-afrikai fűszeres traminire esett a választás, melynek frissítő savai szép harmóniában vannak a benne lévő édes alapízzel, ami egy szép száraz lecsengéssel ér véget. A trópusi gyümölcsök és a fűszeresség gyönyörűen kiegészíti ennek a levesnek az ízeit.

Makifood főzőiskola