barátság ezotéria Steiner Kristóf kabbala
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
"Elegem van az állandó küzdelemből, nem bírom a halált, a háborút, a betegséget!" - kiáltotta Scarlett O'Hara az Elfújta a szélben, mikor úgy határozott, otthagyja a kórházat, és rászorulókon segítő ápolónő helyett csupán saját nyomorúsága miatt szenvedő asszony lesz. De vajon Margaret Mitchell hősnője boldogabb lett ezzel a döntéssel? Aligha...

Ahogy a világ legjobb focicsapata sem élhetné át soha a győzelem örömét, ha nem lenne egy team, amelyben éppen olyan tehetséges és gyakorlott játékosok játszanak, mint ők maguk, ahogy sosem örülnénk a szép időnek, ha nem esne az eső időről időre, és ahogy a fizetésemelés sem hatna meg bennünket, ha mindenünk meglenne, amire csak vágyhatunk, Scarlett sem lehetett boldog, mikor elszaladt a kötelesség elől. Persze nem kell Atlantában lennünk és háborús hősöket ápolnunk ahhoz, hogy rájöjjünk: mindannyiunknak szükségünk van az állandó viadalra, hiszen enélkül az életünket elfújná a szél...

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]



A viadal

"A viadal az alapja annak, hogy a Fényt felébresszük önmagunkban" - mondja Daniel Eldar Kabbala oktató, aki Olaszországtól Tel Avivon át Budapestig számos helyen tanítja az ősi bölcsességet. "Ez a küzdelem nem jelent mást, mint hogy az ösztönös természetünk ellen kell cselekednünk, ennek első lépéseként pedig be kell ismernünk a kudarcainkat, a hibáinkat" - magyarázza, majd hozzáteszi: a világ leghatalmasabb szellemei mind tisztában voltak esendőségükkel. Abraham Lincoln például választási kampánya során találkozott egy férfival, aki kivált a tömegből és kiáltozni kezdett: "Te semmirekellő, te ostoba, te ingyenélő, te bitang, te sehonnai!", és bár a rendőrök ki akarták vezetni őt a teremből, Lincoln ragaszkodott hozzá, hogy a férfi befejezhesse a mondókáját. Amikor a végére ért, a későbbi elnök így szólt: "Látszik, hogy nem ismersz engem, mert ha közelebb állnál hozzám, tudnád, hogy sokkal rosszabb vagyok annál, mint feltételezed."

Jó farkas - rossz farkas

Persze senki sem képes egyik pillanatról a másikra elhatározni, hogy holnaptól örülni fog a kudarcainak, hiszen a bennünk rejlő negativitást általában még saját magunknak is nehezen ismerjük be. A kabbalisták éppen ezért ahelyett, hogy eltaszítanák maguktól ezt a sötét erőt, elfogadják, és szinte barátjukként kezelik. "Mindegy, hogy egónak, Sátánnak vagy a másik oldalnak nevezzük" - mondja Daniel. "Egy indián legenda szerint mindenkiben él két farkas: az egyik farkas gonosz, a másik jóságos. De melyik az erősebb? Nos, ez attól függ, melyik farkast etetjük. Viszont mindkettőnek helye van bennünk: a rossz farkas feladata, hogy eltérítsen minket a célunktól. A Kabbala szerint szükségünk van a gonoszra, hogy motiváljon minket, hogy legyőzzük őt. Az a kihívás, ha olyat győzünk le, aki nálunk erősebb."

Győzni tudni kell

"Na de honnan tudjuk, hogy döntésünkkel a jó farkast tápláljuk, vagy a rosszat?" - kérdezte egy hallgató a budapesti Kabbala tanfolyamon, Daniel Eldar pedig így felelt: "Ha reaktívan, 'gyomorból' reagálunk, akkor az minden bizonnyal a rossz oldal. Ha a nehezebb utat választjuk, átgondoljuk, másokkal is megosztjuk az aggályunkat, az szinte bizonyosan a jó." Ki lehetne tökéletesebb példa arra, hogy mindig van esélyünk a győzelemre, mint Lance Armstrong, aki hétszer nyerte meg a Tour de France-t - azok után, hogy orvosai a rák olyan stádiumát állapították meg nála, amelyből sokan már sosem gyógyulnak fel? Armstrong nem önmagáért nyert, hanem azért, hogy megmutassa nekünk: mindannyiunkban ott van a jóságos farkas ereje.

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]



Heti Kabbalisztikus Asztrológia

A Vénusz a Skorpióba érkezett, és ott is marad egészen november 18-ig, ez pedig különös figyelmet igényel az emberi kapcsolataid terén. Figyeld meg, ki nyer a konfliktushelyzetekben: a pozitív vagy a negatív éned. "Mennyire különbözünk attól, mint amilyenek egy évvel ezelőtt voltunk? Mennyire másmilyen az életünk ma, mint amilyen öt évvel ezelőtt volt? Haladtunk-e vagy stagnáltunk?" - kérdezi Yehuda Berg, aki szerint valahol a siker és a stagnálás között helyezkedik el az "elvagyunk-állapot", az egyik legrosszabb helyzet. "Csak annyira törődni, amennyire muszáj, csak annyi erőfeszítést tenni, amennyit kell, nem ad igazi ihletet, ekkor állnak meg a dolgok. Ezen a héten tegyük fel magunknak a kérdést: megteszem-e azt, ami szükséges ahhoz, hogy haladjak?" - tanácsolja. Legyél őszinte magadhoz, mert az ezekre a kérdésekre adott válasz az első lépés a Fény felé vezető úton.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.