Bede Róbertet megfőzték az állatok

Az állatvédelem területén többnyire női önkéntesekkel találkozni, így üdítő színfolt egy férfi, ráadásul egy ismert ember. Mi terelte az állatok irányába, mi az, amiben segítséget nyújt a csömöri állatvédőknek?

Az állatvédelemben többnyire valóban női önkéntesekkel találkozunk. Persze a szakács szakmára meg azt szokták mondani, hogy a férfiak vannak többségben, és kérdezik, hogy hol vannak a nők. Pedig nagyon kiváló női szakácsok is vannak ebben az országban. Egyébként az ok szinte biztosan az, hogy a nők az élet ezen területén mentálisan jóval erősebbek, mint mi, és sokkal jobban bírják a gyűrődést. Gyerekkoromban sajnos soha nem volt saját házi kedvencem, aztán megismertem a feleségemet. Na jó, viccet félretéve, ő volt az, aki előhozta belőlem az állatbarátot, amiről azt gondolom, hogy minden jóérzésű emberben megtalálható, csak sajnos nem mindig kerülnek olyan környezetbe, hogy ez elő tudjon bújni belőlük.

Nem utolsósorban maximálisan támogatom a csömöri menhelyen önkéntes feleségemet abban, hogy kellő odaadással tudja végezni ezt a karitatív munkát.

Mi miatt választotta ezt a szervezetet?

Közel van a lakhelyemhez, ami nem egy elhanyagolható dolog. De elsősorban az tetszik benne, hogy bár már 16 éve működnek, de egy kis szervezet és minden egyes tag és önkéntes erőn felül teljesít. Ez volt az első menhelyes tapasztalat az életemben, és itt szembesültem azzal, hogy emberek milyen szívvel szólnak és érnek a kutyákhoz. Példaértékű.

Mit gondol, van-e ösztönző hatása annak, hogy egy ismert ember is a jó kezdeményezés mögé áll?

Természetesen igen a válasz, hiszen egy ismert ember szavára általában adnak az emberek, és esetemben nemcsak gasztronómiai tanácsaimat, ötleteimet hallgatják meg, hanem az élet más területén szerzett tapasztalataimat, véleményemet is örömmel veszik.

Szerintem nem egy embernek kellene hegyeket elmozdítania, hanem egymilliónak egy-egy apró kis kavicsot kellene odébb tennie.

Egy ország ismeri a jó receptjeiről, remek főztjéről. A kutyák is ismerik ezt az oldalát? Főzött már valaha állatoknak? Ha igen, mire kell figyelni, miben tér el az emberek számára készült fogásoktól?

Főzni nem szoktam az állatoknak. Nálunk a száraztáp-konzerv kombó működik a macskáknál és a kutyáknál is (a kiskutyám rizst is kap, de azt a feleségem főzi), a jutalomfalat odaadásához pedig nem kell szakácstudomány. Különben is tavaly karácsonykor a vizsla kutyám kiköpte a finom hátszínt, ezek után, azt hiszem, nem neki fogom csillogtatni a főzőtudásomat. De természetesen minden újszerű feladatot megpróbálok megoldani, és ha egyszer felkérnek, hogy főzzek egy 6-8 fogásos kutyamenüt, esküszöm, örömmel megteszem. Ott azért a fűszerezést el kell felejtenem.

Ön fogadna örökbe menhelyről állatot, esetleg van is ilyen a családjában?

Remélem, lesz majd rá lehetőségem, de jelen pillanatban ezt nem tudom megtenni. Bár a csömöri menhelyen van néhány személyes kedvencem, akiket örömmel befogadnék, de sajnos Szusi, a vizslakislányunk rendkívül problémás. Ennek is megvan az oka. 8 hónapos korában kiderült róla, hogy súlyos diszpláziás, és mindkét hátsó lábába protézis került.

Ennek ellenére ő az én igazi kisszerelmem, és isteni nyelves orrpuszikat tudunk adni egymásnak.

Egy gasztronómiával foglalkozó ember állatainak nem is lehetne más neve, mint ételhez, italhoz kapcsolódó, és bár a Borisz név ez alól kivétel, reméljük, hogy ezt a nevet majd egy kutyamenü egyik speciális fogása viselheti majd, amelyet Bede Róbert készít. Addig is, ha valaki szeretne vele összefutni, a csömöri menhely segítőnapjain megteheti.