Régi idők szexszimbólumai: az ókor és Kleopátra

2017.09.14. 10:51

Új sorozatunkban elmúlt korokba teszünk utazásokat, hogy a történelem kezdeteitől egészen a 2000-es évekig egy-egy ikonikus női szexszimbólum alakján keresztül megvizsgáljuk: mi számított az adott időszakban szépségideálnak és kívánatosnak? A második részben az ókori Egyiptomba látogatunk.

Ha a sorozatunk első részében, az őskorral és a willendorfi vénusszal foglalkozó cikkünkben még szembe is kellett néznünk azzal a problémával, hogy ennyire régi időkre visszanézve nem tudhatjuk pontosan (noha sejthetjük), hogy mi számított akkoriban szépségideálnak, ez a mostani témánk, vagyis az ókor és Kleopátra kapcsán már biztosan nem áll fenn.

Vivien Leigh mint Kleopátra

Forrás: movieactors.com

Az időszámításunk előtt 69-től 30-ig élt egyiptomi fáraónő alakjáról és életéről ugyanis számos feljegyzés maradt fenn, és noha a külsejét különbözőképpen írjál le, abban mindegyik egyetért, hogy rendkívüli hatással volt a férfiakra. Emiatt pedig már életében legendássá vált a személye, sőt divatot is teremtett, mint azt majd látni fogjuk. A halála óta pedig számtalan irodalmi és színpadi mű, festmény és szobor, televíziós és mozis mozgókép jelenítette meg Kleopátra figuráját, köztük a nevét viselő, legendás 1963-as film, Elizabeth Taylorral a főszerepben. (Mely utóbbi az inflációt is beleszámítva a világtörténelem legdrágább mozifilmje a mai napig.)

Kleopátráról kevesen tudják, hogy valójában nem is egyiptomi volt, hanem görög származású: a családja Nagy Sándor egyik tábornoka, Ptolemaiosz Szótér utódaiból állt. Ők voltak a Ptolemaida-dinasztia, akik mintegy háromszáz évig álltak Egyiptom élén, és akik a vérvonal megőrzése érdekében gyakran egymás között házasodtak. Sőt az eredeti görög nyelvüket is megőrizték, és közülük Kleopátra volt az egyetlen(!) uralkodó, aki a nép nyelvét, vagyis az egyiptomit is megtanulta. Nem csoda, hogy népszerűbb volt a köznép körében is, a nyelvekkel pedig egyébként is jó barátságot ápolt: tudott a felsoroltakon kívül méd, pártus, héber, arab, szír, trogodita és amhara nyelven is, a korabeli „nemzetközi" nyelvet, a latint ugyebár nem is említve. Így az egészen perifériáról érkező, „barbár" nemzetiségűeken kívül mindenkivel a saját nyelvén tudott társalogni, ezzel (és azzal, amiket mondott az illető nyelvén...) pedig elbűvölte a vendégeit.

A legendás 1963-as film, Elizabeth Taylorral a főszerepben

Forrás: Giphy

Ahogyan őseit, Kleopátrát sem kerülte el a családon belüli házasodás. 

Egymás után két fivérének is felesége volt, így lett végül társuralkodó az utóbbi mellett. Akit aztán szépen kiszorított a hatalomból a kortársai által „született politikusként" emlegetett uralkodónő, akitől a propaganda művészete sem állt távol: magát az egyiptomi istennő, Ízisz reinkarnációjaként igyekezett beállítani. Ezekbe a politikai csatározásokba érkeztek meg aztán a római hódítók, élükön Julius Caesarral, akivel Kleopátra szerelmi viszonyt kezdett, és a támogatásával Egyiptom teljhatalmú ura lett. Caesarnak gyereket is szült, sőt egy ideig Rómában is élt - valószínűleg akkor is ott tartózkodott éppen, amikor Caesart meggyilkolták. De gyorsan alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, és a Caesar utáni hatalmi helyzetben felálló híres triumvirátus egyik tagját, Marcus Antoniust is elcsábította, és a felesége lett. Gyerekei is születtek tőle, de aztán Antonius bukását már ő sem tudta átvészelni. A saját végső bukása elől pedig a halálba menekült: a legenda szerint áspiskígyókkal maratta magát halálra. Ezzel ő lett az utolsó fáraó, hiszen a halála után Egyiptom végleg római gyarmattá vált.

Kleopátra és Caesar - Jelenet a Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés című filmből

Forrás: Youtube

A külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát. Már az maga volt az öröm, ha a hangját hallotta valaki. Mintha egy többhúros hangszeren játszott volna, úgy váltogatta a nyelveket, melyeken beszélt. Ellenállhatatlan bájjal csevegett, egyedülálló jellemként ismerték, varázslatos és elragadó volt a kisugárzása, amikor új emberekkel találkozott. Kedvesen csengett a hangja, amikor beszélt. És ezzel nemcsak a férfiakat hódította meg. A nők istenítették, úgy öltöztek, úgy viselték a hajukat, ahogyan ő." 

- írja róla az antik történetíró Plutarkhosz, de Cassis Dio nevű kollégája például „feltűnő és ragyogó szépségű nő"-ről értekezett Kleopátra kapcsán. Nemcsak a korabeli feljegyzések, de a korabeli ábrázolások is sokféle Kleopátra-külsőt mutatnak az elbűvölő vonásoktól kezdve az egészen férfiasan húsos arcig és horgas orrig. Azt nem tudhatjuk biztosan, melyik volt ezek közül a valós, de azt igen, hogy a politikai szempontok szinte minden esetben szerepet játszottak abban, hogy miként ábrázolták szóban vagy képen a fáraónőt - akár ördögi szépségű csábítónak, akár maszkulin uralkodónak (utóbbi egyébként még neki magának is érdekében állhatott).

"Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná"

Forrás: AFP

Abban viszont egyetértenek a történeti források, hogy Kleopátra lenyűgöző személyiség volt, aki a kisugárzásával varázsolta el a férfiakat. Műveltnek, eszesnek, kifinomultnak, ékesszólónak és persze igazi egyéniségnek írják le, aki pontosan érzékelte, kire mivel tud hatni. 

Közben pedig az egyéni ötleteknek sem volt híján, és értett a megjelenéshez is: Caesar elé például a szolgái által drága perzsa szőnyegben hordozva járult először. Antonius kapcsán pedig az a legenda maradt fenn, hogy fogadtak abban, el tud-e költeni Kleopátra tízmillió szeszterciuszt egyetlen vacsorára (ami a korban óriási vagyonnak felelt meg). Az említett vacsorán pedig egyszerű étkeket szolgáltak fel, amin a római gúnyolódni is kezdett, ám ekkor Kleopátra beleejtette az egyik felbecsülhetetlen értékű, fáraói öltözékéhez tartozó fülbevalóját egy pohár ecetbe, és miután feloldódott, megitta azt.

Kleopátra tehát sokkal inkább a ragyogó személyisége, mint a ragyogó szépsége miatt lett az ókor első számú szexszimbóluma, aki a leghatalmasabb férfiakkal is egy ligában játszott, politikai és szerelmi téren is. 

És akiről elneveztek ugyebár egy hajviseletet is, hogy a leghétköznapibb örökségét is megemlítsük. Viszont egyből ki is kell ábrándítanunk a kedves olvasóinkat: az úgynevezett Kleopátra-frizurának semmi köze a fáraónőhöz. Neki ugyanis egyáltalán nem volt frufruja, inkább a görög szokások szerint feltűzött, hosszú fonatokat részesítette előnyben, és háromféle hajviseletet váltogatott, az alkalmaknak megfelelően. De ezek egyike sem úgy nézett ki... - mint Claudette Colbert színésznő az 1934-es Kleopátra-film főszerepében, ugyanis ő honosította meg a mai „Kleopátra-frizurát". Egyszerűen azért, mert neki már korábban is ilyen volt, a film sikere után pedig később is így kezdték ábrázolni Egyiptom utolsó fáraónőjét.

Kleopátratörténelemókorszexszimbólum