Az emberi jogok története Magyarországon

Emberi Jogok Európai Bírósága

Dózsa-Vépy Renáta

2018.12.10.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az emberi jogokat az ENSZ Közgyűlése foglalta először össze. Ezek olyan jogokat tartalmaznak, amelyek az emberek közti egyenlőségen alapulnak. Sajnos azonban ezeket magánszemélyek, társaságok, szervezetek, vállalatok, sőt, nemzetek is gyakran figyelmen kívül hagynak – bár a legtöbb állam alkotmányába beépítették már őket. Amennyiben ez a 30 jog minden törvény, szabályzat és erkölcsi tettünk mögött élesen jelen lenne, gyakorlatilag létrejöhetne a világbéke. Ma, az emberi jogok világnapján állj meg pár percre, és olvasd el ezt a rövid összefoglalót, amelyben Magyarország szemüvegén át fogjuk bemutatni a téma legmeghatározóbb történéseit.

Az emberi jogok minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek

Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogok – a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.

Az emberi jogok fontosabb állomásai Magyarországon

1867 – A Kiegyezés nem csupán a magyarság, de az emberi jogok szempontjából is rendkívül fontos esemény volt. Többek között az 1848–49-es szabadságharc során megfogalmazott 12 pontból 10 törvényi erejűvé emelkedett – mint pl. a törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben.

A kormány eskütétele 1867-ben Forrás: Kossuth Kiadó, Budapest, 2003. / commons.wikimedia.org

1878 – A Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét.

1895 – Törvény született a vallás szabad gyakorlásáról.

1914 – Néhány hónappal az első világháború kitörése előtt fogadták el a második sajtótörvényt, amely a sajtószabadság alapelvét a szabad terjesztésben jelöli meg.

1946 – A II. világháború után a köztársasági kisalkotmánynak is nevezett 1946. évi I. törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével is.

1949 – Magyarország szovjet típusú Alkotmányát 1949. augusztus 18-án fogadta el az Országgyűlés, mely tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat – ugyancsak általánosítva.

1972 – Az Alkotmányt 1949–1989 között többször módosították. Az 1972. évi I. törvényben deklarálták az emberi jogok tiszteletben tartását, ezzel reagáltak Magyarország 1955. 12. 14-ei, az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való tagfelvételére.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye New Yorkban Forrás: Shutterstock

A második világháború borzalmaira reagált az ENSZ Közgyűlése, mely 1948. december 10-én fogadta el az egyetemes emberi jogok nyilatkozatát. Ez foglalja össze a világszervezet, minden embert megillető alapvető jogokról szóló álláspontját. Ebben az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokra tér ki, melyek fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül megilletnek minden embert. Ez nem törvényerejű, de hatásos diplomáciai nyomásgyakorláshoz. Legfontosabb elemei:

jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz;
jog a művelődéshez;
jog a kulturális életben való részvételhez;
jog a magántulajdonhoz;
védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés ellen;
a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága;
a vélemény és kifejezése szabadsága.

A nyilatkozat 30 cikkben foglalja össze az alapvető emberi jogokat, melyeket ITT tudsz elolvasni.

10 ország, ahol a nők helyzete a mai napig siralmas (18+)

Már írtunk 10 olyan országról, ahol bizony kifejezetten jó nőnek lenni. Most azonban ezek ellenpólusát mutatjuk meg; olyan államokat, ahol a nők helyzete a mai nap siralmas, alsóbbrendűnek, tárgynak tartják őket és vérforraló elbánásban van részük: gyermekházasság, személyi szabadság megsértése, erőszak... Olvasd tovább!

1988 – A rendszerváltás alkotmánymódosításának főbb jellemzői között volt az emberi jogok – mint a szólás-, sajtó-, vallás-, egyesülési, gyülekezési szabadság – érvényesülése is.

1992 – Magyarországon az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményt 1992. november 5-től kell alkalmazni, melyet az 1993. évi XXXI. törvény hirdette ki.

Az emberi jogok európai egyezménye, az Európa Tanács – melyhez Magyarország 1990. november 6-án csatlakozott – 1950. november 4-én, Rómában kelt ETS-005 számú egyezménye, hivatalosan kihirdetett magyar elnevezése: „Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény”. A Római Egyezmény egyik meghatározó és egyben újító lépése az Emberi Jogok Európai Bíróságának felállítása volt Strasbourgban. ITT elolvashatod az egyezmény teljes szövegét.