Kedves Adrienn! Igen, sok ilyen ember létezik. Meg olyan is létezik, hogy nem igazán erőlködik valaki és mégis amikor előléptetés van akkor neki lesz felajánlva a lehetőség. Viszont olyan is létezik, hogy túl jó munkaerő valaki és éppen azért nem akarják kiemelni a „teljesítési ringből”. És még olyan is van, hogy valaki abszolút nem is érdemli meg, nem tud/akar kiválóan teljesíteni, mert éppen egy gyengébb munkaerő kell, aki viszont pl. tud jó „diszpécser” főnök lenni- feladatszétosztó- és nem több. Nagyon sok esettel találkoztam már. Egy előléptetéshez három oldal dolgozik együtt, három érdekszféra kell, hogy pozitívban legyen egy időben: a beosztott, a főnök és a vágyott beosztás Ha a felettesek valamilyen okokból nem veszik figyelembe az erőfeszítéseket, a jó eredményeket, a rátermettséget, akkor érdemes elgondolkodni, hogy milyen szempont rendszer szerint döntenek. Ilyenkor, ha úgy érezzük megtettünk mindent az előléptetésért, mégsem bennünket választanak, célszerű ezt megbeszélni a felettesünkkel. Egyrészt akkor biztos látni fogja azt hogy mik a céljaink, mik az eredményeik- ezeket leegyeztetni egymással- és akkor kiderül milyen egyéb szempontok is játszanak szerepet a döntésükben. De ez az élet egyéb területeire is érvényes. Amennyiben a környezetünk nem veszi észre esetleg azt ami nekünk nyilvánvaló, érdemes elgondolkodni azon is, hogy jól közvetítjük-e az üzeneteinket a külvilágnak. Vagy az is egy alternatíva, hogy esetleg nincs meg az összes információnk, ami az adott témával kapcsolatos és nem biztos hogy a megfelelő irányban haladunk. Vagy… az is benne van a lehetőségekben, hogy „Biztos ez az én utam ? „ Természetesen, igazad van - minden jó, valóban értékes és tartós eredményhez szükségünk van sok türelemre. Kívánom Neked a legjobb válasz megtalálását. Minden jót, Zsótér Gina