MIT JELENT
NEKÜNK
A CSÓK?

Egy szenvedélyes csók életeket köthet össze, de ugyanígy véget vethet bimbózó románcoknak. Miben rejlik az ereje, mitől lesz egy csók feledhető vagy éppen katartikus élmény? Mi történik a szervezetünkben, ha csókolózunk, honnan ered ez a szokás és mit is jelent más kultúrákban egy szájra adott puszi? Itt és most mindent megtudhatsz a világ egyik legszebb jelképéről: a csókról.

A csók tanult vagy ösztönös cselekvés?

Kezdjük mindjárt a száraz tényekkel, hogy aztán gyorsan rátérhessünk egy sokkal izgalmasabb, élvezetesebb terepre. A csók a maga definíciója szerint az ajkak összeérintése valamivel. Igen, jól hallottad: nem feltétlenül egy másik ajakkal. A csók anatómiájával és evolúciós történetével foglalkozó tudomány a filematológia, kutatói a filematológusok pedig már számos elmélettel előálltak annak érdekében, hogy megmagyarázzák a csókok mibenlétének a rejtélyeit.

Az egyik ilyen rejtély például - amelyben a téma legnagyobb kutatóinak egyelőre nem sikerült teljes egyetértése jutni -, hogy a csókolózás tanult viselkedés vagy éppen ellenkezőleg, ösztönös cselekedet? A filematológusok többsége szerint életünk legkorábbi élményeiben az ajkaknak valamilyen formában központi szerep jut. Ebben a korban a szájhoz kötjük a biztonságérzetről és a szeretetről alkotott elképzeléseinket.

„A legtöbb ősi kultúrában az anyák úgy táplálták a csecsemőjüket, hogy megrágták az ételt, majd közvetlenül a kicsi szájába helyezték a megcsócsált falatot, ami legalább olyan intim és teljes odaadást kifejező volt, mint a szoptatás. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a gesztus aztán a társas érintkezésben is felbukkant - természetesen étel nélkül -, hogy hasonló érzelmeket fejezzünk ki vele. Ebből is látszik, hogy ellentétben azzal, ahogyan elsőre sokan gondolnák, a csókolózás nem ösztönös cselekvés, hanem tanult viselkedésforma." – mondja Nagy Márta viselkedéselemző a Life.hu-nak.

Egyébiránt az állatvilágban is fontos szerepe van az ajkak összeérintésének. A bonobóknál (ez az utolsóként felfedezett emberszabású majomfaj) például az emberekéhez hasonló csók gyakori eleme az egymás közötti érintkezésnek: így békülnek ki verekedések után, így nyugtatják meg egymást, így építik a társas kapcsolatokat – éppen úgy, mint az emberek.

Tudd meg, mit árul el rólad, hogyan csókolsz! Január 15-étől megtudhatod! Töltsd ki te is a
Nagy Csóktesztet!

Kultúránként más és más a megítélése

A csók kultúrafüggő, különböző országokban máshogy alakult a megítélése, más-más jelentőséggel bír napjainkban. A Mangia-szigeten élők például igen tüzes szeretők, de eszükbe sem jutott csókolózni egészen addig, míg a 18. században meg nem jelentek az európai telepesek a szigeten. Ez után persze - nem is kérdés - hamar rákaptak az új szokásra...

Az eszkimóknál és a maori kultúrákban a mai napig nem kedvelik a klasszikus csókot, ehelyett az emberek az orrukat dörzsölik össze, ez az úgynevezett eszkimópuszi. Vaughn Bryant, a Texas de College Station antropológiaprofesszora szerint ennek jelentősége az, hogy a másik arcán található izzadságmirigyeket megszagolják, az illatunk ugyanis meglepően sok mindent árul el rólunk a másik nem számára. Ugyan kétségkívül ez fontos genetikai információt hordoz, erre a tudatalatti érzékelésre a nyál megízlelésével is lehetőség nyílik.

"A mi kultúránkban a csók igen fontos szerepet kap"

- mondta korábban a LifeTV-nek Gyimesi Andrea pszichológus, szexuál- és párterapeuta. "Az érintés a tágabb környezet számára még megengedett, a csókkal azonban intim szféránk határa, a fizikai elhatárolódás a két test között megszűnik, kölcsönösség esetén ez a másik beengedésének szimbóluma" - tette hozzá a szakember. "Mivel kulturális közegünkben - ellentétben Japánnal vagy éppen Kínával - a nyilvános helyen történő csókváltás elfogadott, ez jelezheti, hogy egy pár kommunikációja bensőséges szinten tart."

Egy kis csóktörténelem

„Hogy mikor csattant el az első csók, az a múlt homályába vész, de az biztos, hogy az első írásos említése az i. e. 1500 körül keletkezett indiai Mahábháratában található. Igaz, nem nevezik a nevén, de az olyan kifejezésekből, mint a nyaldos vagy az ajkai nedvét issza, nem nehéz kitalálni, hogy miről lehet szó. A 6. századi szerelmi tankönyv, a Káma Szútra már külön fejezetben ismerteti a tudásra éhes közönséggel, hogy milyen típusai vannak a csóknak és természetesen a kivitelezés rejtelmeibe is beavatja az érdeklődőket.

Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a csókolózás szokását Nagy Sándor és katonái honosították meg Európában, egészen pontosan a görög világban. Hódításaik során ugyanis nagy buzgalommal tanulmányozták a meghódított területek (szexuális) kultúráját, így ismerkedtek meg a csókkal, amit hazatérve is gyakoroltak. A rómaiak nem fogták vissza magukat, ha szexről volt szó, így nem meglepő, hogy élt és virult a csókolózás is. Olyannyira, hogy Tiberius császár kénytelen volt rendeletileg betiltani a nyilvános csókolózást.

A rómaiaknak egyébként komoly szerepük volt abban is, hogy a világ egyéb tájain is megtanuljanak az emberek csókolózni. Hódításaik során ugyanis nemcsak a római kultúrát honosították meg a provinciákban, hanem a csókolózást is - már ahol még nem ismerték." – avat be minket a csókolózás történeti hátterébe Nagy Márta viselkedéselemző.

Evolúciós előny, de kétségkívül érzéki öröm is

Az amerikai Sheril Kirshenbaum a The Science of Kissing: What Our Lips Are Telling Us című, 2011-ben megjelent könyvének írásakor a csókolózás evolúciós előnyeinek próbált utánajárni. A könyv Helen Fisher antropológus egy korábbi munkáját is idézi, aki azt mondja: a csókolózás kielégít bizonyos alapvető vágyakat, például a romantikus kötődést, a kapcsolat megteremtését és a szexuális vágy fenntartását, így evolúciós szempontból is hasznos, hiszen segít a pároknak együtt maradni, ezzel növelve az utódok életben maradásának esélyét.

A korábban is idézett Vaughn Bryant antropológus professzor szerint a csók népszerűsége érzéki voltában rejlik. A száj testünk egyik legérzékenyebb erogén zónája, telis-tele idegvégződésekkel. Csókolózás közben endorfinok, örömhormonok árasztják el testünket, amitől akár a hetedik mennyországban is érezhetjük magunkat.

A francia csók: a műfaj csúcsa

A 20. század elején honosodott meg ez a kifejezés több európai nyelvben is, és arra vezethető vissza, hogy ekkoriban Franciaország és különösen Párizs bűnös, dekadens területnek számított, ahol virágzott a bujaság mindenféle rafinált változata. Ez egyszerre keltett megütközést és irigységet a világ erkölcsösebb felében, így nem csoda, hogy a csóknak ezt az akkoriban botrányosnak számító fajtáját is a franciáktól eredeztették. Ugyanezt a csókfajtát a franciák baiser amoureux (a szeretők csókja) vagy baiser avec la langue (nyelves csók) néven emlegetik.

A leghosszabban tartó csók

Thaiföldön öt évvel ezelőtt versenyt rendeztek, ahol a leghosszabb folyamatos csók rekordját igyekeztek felállítani: kilenc pár szállt ringbe, akik még az illemhelyre is csak összetapadva mehettek ki, enni és inni is csak szívószálon át engedték őket. Végül a párok közül négyen több mint ötven órán át csókolóztak, így új Guinness-rekord született.
Tudd meg, mit árul el rólad, hogyan csókolsz! Január 15-étől megtudhatod! Töltsd ki te is a
Nagy Csóktesztet!