Sánc állott, most kőhalom - Ahol egykor Kelet-Európa első téli olimpiáját rendezték

téli olimpia

Jugoszláv Néphadsereg

Botás Enikő

2015.12.03.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az olimpiának otthont adó országoknak mindig nagy kihívást jelentett, hogy a milliárdokból felépített stadionokat és egyéb helyszíneket a torna után is hasznosítani tudják. Vannak, akik kreatívan meg tudták oldani ezt a problémát – például London a 2012-ben megrendezett játékok után –, de akadnak olyan olimpiai helyszínek is, amelyeken mára az enyészet lett úrrá.

Szarajevó dicsősége

1984. február 7. és 19. között az akkor jugoszláv városban, Szarajevóban rendezték meg a téli olimpiát. Az 1980-as években Szarajevó számos ipari változáson ment keresztül: modern épületeket, múzeumokat, lakótelepeket és oktatási intézményeket emeltek, a város növekedésének tetőpontját pedig akkor érte el, amikor az 1984-es téli olimpia házigazdája volt.

A XIV. téli olimpiai játékok nyitóünnepsége a szarajevói Kosevo-stadionban 1984. február 8-án Forrás: AFP

A szarajevói játékokon 10 sportágban, illetve szakágban 24 férfi, 13 női és kettő vegyes versenyszámban osztottak érmeket. Olyan egykori bajnokok versenyeztek itt, mint a Torwill–Dean jégtánckettős, vagy a háromszoros bajnok finn sífutónő, Marja-Liisa Hämäläinen.

Most, 31 évvel a szarajevói olimpia után az egykori versenyzők valószínűleg nem ismernének rá a helyszínekre.

Így múlik el egy olimpia dicsősége

Az athéni képek alapján úgy tűnhet, mintha már legalább száz éve állnának elhagyatva a létesítmények, pedig mindössze tíz éve. A görög fővárosban 2004. augusztus 13–29. között rendezték meg a nyári játékokat, de már akkor sejteni lehetett, hogy a létesítményeket a torna után nem fogják tudni hasznosítani. Nyomasztó képek!

Stadionból temető

A létesítmények egy része az enyészeté, másik része a háború áldozata lett.

1992. április 6-án a boszniai szerb hadsereg körülzárta Szarajevót, amivel megkezdődött a város 1995 októberéig tartó ostroma, az olimpiai létesítmények nagy részéből pedig a Jugoszláv Néphadsereg katonai állásai lettek, ahonnan éveken át lőtték Szarajevót.

Elhagyott síugrósáncok a Szarajevó közelében lévő Igman-hegyen Forrás: AFP

Az ostrom alatt sok építmény új funkciót kapott: volt, amit katonai eszközök tárolására használtak, vagy fegyverraktárként hasznosítottak. Mivel a bobpálya a frontvonalban volt, a tüzérség erődítményének része lett. Még ma is láthatóak azok a lőrések, amelyeket egykor a katonák vájtak a betonba. A síugrósáncok környékén pedig mesterlövészek vadásztak az ellenségre.

Az ostrom alatt több mint tízezren vesztették életüket, így rögtönzött temetőkre is szükség volt:

az egyik sírkert az olimpia nyitóünnepség helyszínének, a Kosevo-stadionnak a közepére került. A jelöletlen sírokban férfiak, nők és gyermekek is nyugszanak.

Friss sírok a szarajevói olimpiai stadion mellett lévő futballpályán 1992-ben
Forrás: AFP

A háború és az enyészet megtette a hatását: a még meglévő sífelvonók elrozsdásodva, fenyőfákkal benőve árválkodnak, a golyó szaggatta falakat graffitik díszítik, a lelátókat, pódiumokat a természet lassan visszakövetelte magának.

Nézd meg galériánkat az elhagyott romokról!