Ráadásul mindezt a saját hangjukon teszik, nem pedig a szinkron jóvoltából. Az ok pedig erre az, hogy a történet szerint tudnak magyarul: ők alakítják ugyanis az angol hírszerzés Kelet-Európával foglalkozó ügynökeit. Mivel a cselekmény a hetvenes évek elején, azaz a kemény hidegháborús időszakban játszódik, a feladatuk a lehető legfontosabb: megakadályozni a kommunista blokk hírszerzését abban, hogy információkat szerezzen a nyugati szövetségesekről.

A történet kezdetén azonban egyre több jel utal arra, hogy közülük egyvalaki kettős ügynök, és titokban a szovjeteknek dolgozik. Ezért hát felsőbb szervek megbízzák a korábban egy félresikerült magyarországi akció miatt kényszernyugdíjazott Mr. Smiley-t (Gary Oldman), hogy nem hivatalosan, az ügynökségen kívül dolgozva kutasson az egykori kollégái ellen, és találja meg a téglát.

A Suszter, szabó, baka, kém John le Carré, a kémregény-irodalom talán leghíresebb szerzőjének könyvéből készült, amely magyarul is olvasható Az áruló címmel. Carré regényei a témájuknál és fordulatos cselekményüknél fogva kedveltek a filmesek körében, többek között A panamai szabó, az Oroszország ház, vagy Az elszánt diplomata című mozikat is az ő írásaiból forgatták. Sőt, egyszer már ugyanebből a könyvéből is készült mozgókép: Az áruló című brit miniszéria a hetvenes évek végén.

Amihez ott hét rész kellett, azt itt két órában meséli el a mozifilm, azaz alaposan sűrít, és akad egy-két változás is a regény cselekményéhez képest. Számunkra talán a legfontosabb az, hogy míg a könyvben egy csehszlovákiai akció körül (is) forogtak az események, addig a filmben ez Magyarországra került át, így néhány jelenetet hazánkban vettek fel az alkotók, sőt néhány magyar színész (Mucsi Zoltán, Kálloy Molnár Péter, Csuja Imre) is látható a filmben.

Annak ellenére, hogy a film rendezője svéd (Tomas Alfredson - ő rendezte a nagysikerű Engedj be! című vámpírmozit), a Suszter, szabó, baka, kém nagyon-nagyon angol mozi: a hősei rendkívül választékosan beszélnek, mindent ráérősen és úriember módjára intéznek, az érzelmeiket a lehető legminimálisabb mértékben fejezik csak ki, ráadásul maga London, a városnak egy régi, sötétebb arca is fontos szerepet kap a filmben. Amilyenek a hősei, olyan a film is: lassú tempójú, régi vágású, precíz, szűkszavúan fogalmazó. Ugyanakkor végig fenn tudja tartani a nézői figyelmet, sőt a feszültséget is, ami egy kémfilmnél elengedhetetlen. A fordulatai pedig a játékidő legvégéig meglepetéseket képesek okozni, így igazi rejtvényfejtő élvezet nézni ezeket a valódi James Bondokat.