Klein Dávid: „A magánéletem olyan, mint a hegymászás"

2016.08.09. 08:57

A hegymászó nemrég érkezett vissza a világ második legmagasabb hegyéről, a K2-ről, ahol visszavonulót kellett fújnia és lemondania a csúcstámadásról. Dáviddal sikerről, kudarcról és magánéletről is beszélgettünk.

Klein Dávid nem titkolja, hogy igazán a hegycsúcsokon érzi jó magát, ám egy rövid időre leereszkedett a jeges lejtőkről és az Annapurna sikeres, illetve a K2 kudarcba fulladt expedíciójáról mesélt a Life.hu-nak.  

Klein Dávid

Forrás: Klein Dávid

Májusban érkezett a nagyszerű hír, hogy Dávid oxigénpalack nélkül jutott fel a Himalájában található 8091 méter magas Annapurna csúcsára. A hegymászónak ez volt a negyedik nyolcezres csúcsa, és ő az első magyar hegymászó, aki meghódította az Annapurnát. Szinte alig ért haza Dávid, azonnal bejelentette, hogy Suhajda Szilárd hegymászóval június 14-én indulnak útnak a 8611 méteres K2 csúcs megmászására. Ám a csúcstámadás meghiúsult, mert a lavinaveszély és az időjárás nem volt kegyes a hegymászókhoz. 

A sikeres Annapurna-expedíció után úgy gondoltad, érdemes elindulni egy hasonlóan veszélyes hegyre? 

Gondoltam, különben nem indultam volna el a K2 expedícióra. Igaz voltak kétségeim, de ez kísérleti expedíció volt, úgy éreztem, hoztam annyi akklimatizációt az Annapurnáról, hogy van értelme egy újabb csúcstámadás megkísérlésének.  Sajnos erre nem került sor, de végig remek formában voltam, nem éreztem annak hatását, hogy pár hónappal megelőzően bennem volt egy sikeres csúcstámadás. Az expedíció első felében tapasztaltam annak hatását, hogy már sikerrel vettem egy nyolcezres hegy megmászását, mind pszichikailag, mind testileg. Azt éreztem indulás előtt, hogy ambiciózus vagyok, és van lendületem újra hegyet mászni. 

Forrás: Klein Dávid

Voltatok életveszélyes helyzetben, olyanban, amikor hajszálon múlt?

Közvetlen életveszélyben nem voltunk, de hatalmas tragédiát kerültünk el, amikor a hármas tábort elmosta egy lavina.  Mi pár órával előbb meghoztuk a döntést, hogy lejövünk a hegyről, viszont a többi hegymászó élete nagyon kevésen múlott. Az ottani csapatok, ha tartják magukat az eredeti tervükhöz, akkor 25 sátornyi embert, ami minimum 50 főt jelent, de inkább többet, elsodor a lezúduló hótömeg. Bejött a tippünk, de az is bekövetkezhetett volna, hogy nem jön le a lavina, és mindenki felmegy a csúcsra, és mi lent maradtunk. Akkor nehezebb lett volna feldolgozni a kudarcot, így viszont igazolást érzek, hogy mekkora szerencse, hogy tartottuk magunkat a biztonságtechnikai alapelvekhez, amiket évről évre csiszolgatunk. 

Csalódottság van bennem hiszen nem értünk fel a K2 csúcsára, de tudom, évek múltán, ha visszatekintek, biztos, hogy a sikeres Annapurna-expedíció jut majd eszembe,  és az, hogy Szilárddal milyen jó csapattá kovácsolódtunk össze a Johnnie Walker K2 Expedíción. 

Dávid és Szilárd

Forrás: Klein Dávid

Két ilyen embert próbáló expedíció után most pihenés következik?

Igen, de ez nálam sziklamászást, hegymászást jelent, utána, ha a sziklamászásba visszarázódtam, akkor megyünk a Tátrába, és jönnek az alpesi projektek. 

Magánéletre van időd? 
Nem mondanám, hogy kiegyensúlyozott szerelmi életem van,  kalandosnak nevezném inkább... (nevet). A magánéletem olyan, mint a hegymászás. Mivel még mindig egyetemista vagyok, az életem is egyetemistás, bulizós, nem nőtt még be a fejem lágya...

Hol jobb, itthon vagy a hegyekben? 

A hegyeken jobban otthon érzem magam! A hegymászás, a csavargás az én közegem.  A többi szituációban azt érzem, hogy a viselkedésem tanult, és néha jól sikerül, néha meg ufónak érzem magam. 

Forrás: Klein Dávid

Jövőbeni tervek?

Vannak expedíciós terveink Szilárddal, de biztosan állíthatom, hogy jövőre nem megyünk a K2-re. A 2017-es évet már tervezgetem, de ezekről az elképzelésekről még nem szeretnék beszélni.

Klein DávidK2Annapurnahegymászáshegymászóexpedíciómagánéletcsúcstámadás