A kislány és családja nyomorban éltek. A szülők nem törődtek a gyerekekkel, enni sem adtak nekik, végül a kislány és testvérei nevelőintézetbe kerültek. Amikor a kislány hétvégenként hazament, abban nem volt köszönet: a család férfitagjai rendszeresen fogdosták, nyúlkáltak, simogatták - korán része volt szexuális erőszakban.

Ehhez képest a nevelőintézet biztonságos hely volt. Mindaddig, amíg az anya egy hétvégén be nem állított egy idegen férfival, akiről azt állította, hogy ő a kislány édesapja, nyugodtan hazaengedhetik vele. A nevelőotthon vezetője hitt az asszonynak - a kislány innentől kezdve a férfinél töltötte a hétvégéit.
12 éves volt. Jóra is fordulhatott volna a sora, de a kislány nem otthonra talált, hanem egy stricire, aki 17 éven át "gondoskodott" a lányról: egy személyben volt az apja, rabszolgatartója és erőszaktevője, aki lányokat futtatott, de őt megtartotta saját használatra. A családja ugyanis egyszerűen eladta.

A lányt többször letartóztatták, miközben kilátástalan élete volt egy nevelőintézetben, kisebb bűncselekmények miatt sittre is került, ahol jobban szeretett lenni, mint kinn, mert a rabtársnői nem bántották. Sőt. Egyikük még fel is ajánlotta segítségét, hogy ha egyszer késznek érzi rá magát, s meg akar lógni a férfitól, hívja fel: segít neki szállást, munkát találni.

A lány egykori rabtársa segítségével valóban képes volt elszakadni a kitartójától, munkát szerzett és szállást kapott, sikerült önállóvá válnia. Társat is talált és ma három gyermekével boldogan él valahol messze a szülőhazájától. Ennek a történetnek kivételesen van happy endje, de számos, a fentihez hasonló sorsú kislány él ebben az országban, akiknek alig van esélyük arra, hogy valaha emberhez méltó életet élhessenek.

Miről beszélek? A gyermekprostitúcióról.

Annak a több ezer kislánynak, nagylánynak - gyermeknek 18 éves koráig számít az ember a törvény szerint -, sőt fiúknak a sorsáról, akik felelős szülők, család híján ki vannak szolgáltatva a szervezett bűnözésnek. Ők a legkönnyebb prédák. Lehet, hogy a  fenti történet mégis nehezen érthető annak, aki még sosem gondolt bele, mit jelenthet egy gyereknek az, hogy senkije nincsen: egy magára hagyott kiskorú ahhoz ragaszkodik, aki egy kicsit is törődik vele, legalább enni ad neki, még akkor is, ha cserébe rendszeresen megerőszakolja.

Tipp! Elképesztő átalakulás, nézd meg VV Zsófi új arcát képgalériánkban! Katt ide!

A hivatalos álláspont szerint nincs Magyarországon gyermekprostitúció, tehát felelős sincs, aki bármit tudna tenni a fentiekhez hasonló sorsú gyerekekért. A gyermekvédelemnek, az iskoláknak, a rendőröknek nincsenek eszközei. Nem léteznek statisztikák, nincsenek kutatások. Nálunk a MONA Alapítvány munkatársai foglalkoznak ezzel a témával, miközben folyamatosan falakba ütköznek.

A közvélekedés - és a hatóság is - ma is elsősorban az áldozatra hárítja a felelősséget, mondván, ő a hibás, miért kurválkodik. Nem hiszem, hogy létezik felnőtt ember, aki komolyan gondolná, hogy egy 18 év alatti gyerek önként és dalolva fekszik le vagy elégít ki napjában többször is vadidegen férfiakat.

A prostituálódás mögött kényszer áll: azokat a gyerekeket, akiket nem véd a család, nagyon könnyű manipulálni, elég néhány jó szó, ruha, netán drog, és máris érzelmi függő lesz az áldozat. Egy szeretetet, biztonságot nélkülöző gyermek a legkisebb gesztusért is hálás, és mivel nincs önbecsülése, bármire képes azért, hogy megtartsa ezt a szeretetnek, törődésnek vélt figyelmet, ami mindig tudatos manipuláció egy strici részéről.

Aki először csak egy kis szívességet kér cserébe a "gondoskodásért": mondjuk azt, hogy az áldozat feküdjön le vele, majd az egyik barátjával, és a lány egy pillanat alatt az utcán találja magát. Ilyenkor már nincs kiszállás, az utcára került gyerekprostiuáltnak nincs hol laknia, csak akkor kap enni, és csak akkor nem bántják, ha elég pénzt keres. Akit ily módon behálóznak, azt tanulja meg, hogy nincsen egyéb értéke, csak a teste, amit kénye-kedve szerint használhat az, aki fizet.

Gondoljunk bele! Ezeknek a gyerekeknek semmi esélyük sincs arra, hogy kiálljanak magukért (ahogyan a gyerekeknek általában nincsen), soha nem fognak "Szövetség a gyermekprostitúcióra kényszerített gyerekekért" néven egyesületet alapítani, nem jutnak el egy újságíróig, hogy elmondják, mire kényszerítik őket.

Tipp! Nőként modellkedő óvodások képgalériánkban! Katt ide!

Míg hazánkban hivatalosan nem ismerik el a gyermekprostitúciót, addig  Nyugat-Európában rendkívül keresett árunak számítanak a gyönyörű, fiatal és olcsó magyar lányok, akikből egyre több van Európa-szerte. Amszterdam piros lámpás negyedében például egy egész utcát neveznek "Nyíregyháza" utcának. Zürichben is legendásan jó magyar "áru" van - ellenőrizni szinte lehetetlen, hogy az egyébként legális munkavállalási engedéllyel rendelkező lányok igazából hány évesek, hiszen egy hamis papír, fals születési anyakönyvi kivonat kiállítása nem lehet gond a szervezett bűnözés erre specializálódott szakembereinek.

A probléma nem létezik, tulajdonképpen nincsenek ezek a gyerekek sem. Még akkor sem, ha nyílt titok, hogy a gyerekotthonok körül grasszálnak a stricik és a madame-ok, új húsra várva, és akkor sem, ha az otthonok nevelői sokszor tehetetlenül nézik, hogy a legtöbb elszökdöső kamasz egy "baráthoz" fut, aki "gondoskodik" róla.

A stricik minimális kockázattal dolgoznak, lehetetlen elkapni őket, hiszen melyik megfélemlített gyereklány merne valaha is ura és parancsolója ellen vallani? Nincs jobb üzlet a leánykereskedelemnél: kis befektetés, más szülte az áldozatot, akit nem kell felnevelni, és a gyermekprosti szépen tejel.

És mi ezt tétlenül nézzük, itt, Európa szívében, Európa soros elnökeként. Bravó. Ismét. Az Európai Női Lobbi (EWL) "A prostitúció nélküli Európáért" címmel indított kampányt, amelyhez a magyar civilek is csatlakoztak: a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom pedig "10 pont a gyermekprostitúció ellen" címmel adott ki petíciót a hazai gyermekprostitúció ellen és az ezt övező hallgatás megtöréséért.

Bővebben a témáról itt olvashatsz még!

 

Tippünk: www.terezanyu.hu Itt barátkozhatsz Terézanyuval!