Heti útravaló Müller Pétertől - 88. rész

Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.

Én arról írtam, hogy milyen ritka a megértés. Az én életemben is. Néha egy szó segítene, de nem kapom meg. Vagy azért, mert nem figyelnek rám, vagy azért, mert nem is sejtik, hogy hiányzik nekem, vagy azért, mert nem tudják, mi az a szó, ami feloldja a bajomat. Mivel minden problémám speciális, a Jó Szó sem lehet általános, hanem csakis speciális. Olyan, mint egy megfelelő helyre beadott fájdalom-csillapító injekció.

Kevesen érezték meg a cikkemből, hogy nekem fáj valamim - ahogy neked is szokott -, és ezt elpanaszolom. Hogy nem figyeltek rám, és nem figyelünk egymásra. Jöttek a válaszok a siratófal történetéről, a Templom lerombolásáról, a kövek ezoterikus titkáról, s arról, hogy néha egy kutya vagy egy macska is megérti az embert. Van, aki azt írta, hogy őt bizony meghallgatják (jó neki!), nem érti, miért panaszkodok. Vagyis védőgyűrűt vont maga köré, s nem érezte meg, hogy mi fáj nekem. Hogy az a pár sor fájdalomból született. Volt, aki azt mondta, hogy forduljak panaszommal Istenhez. Ez mind igaz.

De hol az együttérzés? Ha én elmondom valakinek a bajomat, jó válasz az, hogy forduljak Istenhez? Szerinted jó?

Igaz, végső soron az ember Istent szólítja meg. Sőt, van, aki Szűz Máriát, mert jobban bízik az anyai jóságban. De milyen világ az, ahol először nem az embertársam próbál segíteni rajtam? Ha azonnal tovább tolja az aktát: "Ez nem az én ügyem, fordulj a föntiekhez!"

A kő nagy rejtély. Könyvet tudnék írni róla. A mindenség titka rejtőzhet benne. A szegletkő Jézus titkos kifejezése. Csakhogy én ezúttal arról a kőről beszéltem, ami a szívünk helyén van - és azt nem oldja az ima.

S most az imádság titkát osztom meg veled. Ha Isten meghallgat, úgy segít rajtad, hogy odaküld hozzád egy olyan embert, akinek még nincs kőből a szíve. Aki meghallgat, megvigasztal, meggyógyít. Aki nem abból indul ki, hogy nekem jó, mi a fenét jajgat ez? Hanem letörli a verejtéket a homlokodról. Kimondja azt az egyetlen szót, amit jól tudsz te is, de önmagadnak nem mondhatod, mert azt várod, hogy a másik mondja ki. Anélkül hatástalan. Mert csak a szeretet gyógyít.