Müller Péter: "A jó vagy rossz sorsod egyetlen emberen múlik: önmagadon!"

A segítők mindig készen állnak. Emberek, angyalok, látható és láthatatlan lények egész serege. De addig nem indulhatnak a segítségedre, míg te - önmagadtól - a föltápászkodás és fölemelkedés nagy erőfeszítéseit nem teszed meg. Így tanultál valaha járni is. Nem anyukád emelgetett, hanem te küszködtél a gyenge kis lábaiddal. Neked kellett két kezecskéddel elérned anyád magasban váró ujjait.

Így működik az angyalvilág is. Vár. Bízik benned. Szurkol neked. És azt sugallja: "Gyere! Gyere! Gyere!" És ha jössz, szeretettel elkap, és a magasba emel. Minden belőled indul. A repülés - de a tehetetlen föladás és zuhanás is. Az ember minden segítséget megkap, csak egyet nem: hogy önmaga legyen.

A Varázsló, aki dönt, hogy mit akar: lent maradni a reménytelen sárban, vagy fölszállni a szabad égre: benned van. Rajtad múlik minden.