Utazás a lelked körül Peller Mariann-nal: Pásztor Erzsi

2018.03.12. 18:00

Ezúttal Pásztor Erzsi, a Szomszédok Janka nénije volt a vendégem az Utazás a lelked körül című műsoromban. A Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő mesélt régi sérelmekről, családi viszonyairől és boldogságról. 

Peller Mariann: Kívülről úgy tűnik, mintha a színészi pályádat igen nagy elismerés övezné, mintha ezen a téren kegyes lett volna hozzád az ég.

Pásztor Erzsi: Lehet, hogy így tűnik, de ez nem igaz. Nem szeretek keseregni, de az egész életem azzal telt, hogy mindig, amikor csináltam valamit, akkor elájultak attól, hogy ez aztán igen! Aztán évekig nem történt semmi.

PM: Arra nem gondoltál, hogy annak oka van, hogy később jöttek csupán a komoly elismerések?

PE: Az igazság az, hogy végül mindenért kárpótolt a közönség. Tavaly volt a Szomszédok 30 éves évfordulója, amiben csak egy ici-pici epizodista voltam, hébe-hóba volt egy-egy jelenetem. Ezen a találkozón elmondtam a közönségnek, hogy valójában nekik köszönhetem azt, hogy egy főszereplő rangjára emeltek. Nem a rendezőnek, és ezt meg is mondtam neki utólag.

Pásztor ErzsiForrás: MTI/Zih Zsolt

PM: Ezek szerint te mindig kimondtad, ami a szívedet nyomta. Ezt hogy viselték a rendezők?

PE: Mindig kimondtam! Nem is szerettek bevenni a munkáikba, mert túl nagy volt a szám.

PM: Hiszel abban, hogy létezik valami vagy valaki, aki segít vagy aki irányítja ezt az egészet, amit életnek nevezünk?

PE: Igen, szoktam is mondani, hogy a sors, meg anyukám odaföntről – ők segítenek engem. Sajnos ő már nem érhette meg, hogy egymás után jöttek idősebb koromra az elismerések, amik hiányától fiatalon – bevallom – nagyon szenvedtem. Sokat sírtam. Tettem a dolgomat anyaként, feleségként, háziasszonyként is, és mégis keserű volt a lelkem attól, hogy akkor nem kaptam meg azt, amire vágytam. Végül saját magamat neveltem rá arra, hogy ne keseregjek azon, ami elmúlt, meg ami rossz volt. Mert ha keserű vagy, nem tudod befogadni a jót.

PM: Nekem úgy tűnt az eddigi megnyilvánulásaid alapján, hogy pozitívan gondolkodsz.

PE: Igen, miután kisírtam magam, utána már jó kedvem volt. A férjem mondta mindig: édesem, ne mutasd ki, ha szomorú vagy, ezek örülnek, ha neked rossz! De akkor ez nem érdekelt. Majd öt perc után már újra dudorásztam, mert alapvetően ilyen a természetem. És boldoggá tesz a közönség szeretete, imádom azt, ha felismernek. Van, akit idegesít. De engem nem. Olyan helyre nem megyek, például strandra, ahol nem szeretném, hogy lássanak.

"Ha keserű vagy, nem tudod befogadni a jót"Forrás: MTI/Zih Zsolt

PM: A lányod elfogadta, hogy színésznő az édesanyja?

PE: Utálta, gyűlölte. Nem úgy zajlott az életünk, ahogy ő azt szerette volna. De akkor még élt az anyám, akitől nagyon sok szeretetet és gondoskodást kapott, nagyon szoros volt a kapcsolat közöttük.

PM: Mint most, a lányunokád és közted! Érdekes párhuzam. Kicsit olyan, mintha az anyukádhoz született volna le a te lányod, hozzád pedig az unokád.

PE: Igen, sorsszerű ez a dolog, így gondolom. Az unokám pár évvel ezelőtt is meglátogatott, és két hétig nálam lakott, ahogy az már szokásává vált. De akkor különösen felkavaró volt az itt tartózkodása, mert mindenről kifaggatott. Mesélnem kellett az életemről, hogy hogyan ismertem meg a férjemet, hogyan éltünk, ilyesmikről. Sokszor sírva meséltem neki, mert felszínre törtek az emlékek. Végül, miután hazautazott, elrejtett nekem egy levelet, amit később megtaláltam. Olyan csodálatos levelet írt az a lány nekem, hogy nem tértem magamhoz egész délelőtt, úgy zokogtam a meghatódottságtól. Bocsánatot kért azért, hogy így felkavart engem a kérdéseivel, de neki tudnia kellett, hogy mitől van az, hogy bár ő olasz, és ott él, mégis úgy érzi, hogy több benne a magyar. Megköszönte nekem, hogy kicsi kora óta belé neveltem a művészetek szeretetét. Ennél nagyobb gyönyörűséget nem adhatott volna nekem. Amit nem kaptam meg a kislányomtól, azt ő tízszeresen adta. Ez csakis a sors lehetett.

A Gyurkó Katalin, védikus asztrológussal való beszélgetés során Pásztor Erzsiből előbújt a szkeptikus is.

GYK: Ebben az életedben az aszcendensed, vagyis a személyiséged Nyilas jellegű, ami azt jelenti, hogy nagyon erős a férfi oldalad, és nagyon erős feladataid vannak az apáddal kapcsolatban. Az apáddal való azonosságaidban vagy éppen az apáddal való ellenérzéseidnek a megfejtésében.

PE: Négyéves koromban elváltak a szüleim. Engem anyám nevelt fel. Apámmal külön éltünk, de leginkább semmilyen kapcsolatunk nem volt. Néha elvitt ide-oda, ennyi.

Pásztor Erzsi és Peller MariannForrás: Peller Mariann

GYK: A horoszkópod alapján úgy gondolom, hogy egy nagyon lelkes, sőt az ideák iránt akár fanatizálható lélek vagy. Biztos vagyok benne, hogy hatalmas az igazságérzeted. És valószínűsíthető, hogy sok férfi életből jössz.

PM: Ezt el tudod képzelni magadról?

PE: Hogy férfi voltam? Nem nagyon.

GYK: Ez leginkább azt jelenti, hogy sok jól használható, teremtő férfi energiát hoztál magaddal. Nem vagy az a simulékony, passzív vagy beletörődő típus.

PE: Az biztos!

GYK: A horoszkópodból azt is látom, hogy igen jó szellemi képességekkel is rendelkezel. Illetve, hogy sok erős női baráti kapcsolatod lehet. De a családi relációk nem tűnnek könnyűnek a képleted alapján. Sem a szüleiddel, sem a testvéreddel, ha van, sem pedig a gyerekeddel. Ennek alapvetően az az oka, hogy egy olyan életből jössz, amire felépül a mostani életed, melyben te férfi voltál, és elveszítetted a családodat. Emiatt pedig elveszítetted a hitedet is. Ez pedig nagyon mély, erős nyomot hagyott a lelkedben, amely kivetül a mostani életedre. A képletben úgy látszik, mintha a gyereked nem itt élne. Mintha el kellene távolodnotok egymástól, térben is.

PE: A lányom 51 éves, Olaszországban él, és tulajdonképpen csak egy éve vagyunk olyan kapcsolatban, ami a legjobb anya-lánya kapcsolat végre. Mert olyan tragédiák érték az utóbbi években, amelyek megváltoztatták őt, és a köztünk lévő viszonyt is.

A teljes adást itt megnézheted:

Utazás a lelked körül Peller Mariannal minden vasárnap 16:30-tól a LifeTv műsorán.
Peller MariannPásztor ErzsébetezoterikaUtazás a lelked körül