csillagjegy Karinthy Frigyes horoszkóp ezotéria
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A Life.hu havi sorozatában minden alkalommal bemutatjuk az aktuális csillagjegy egy-egy híres szülöttjét, hogy megvizsgálhassuk: hol és miként jelentkeztek az életében a horoszkópjának jellegzetességei? Az érzékeny Rákok közül a magyar irodalom egyik különleges alkotóját, Karinthy Frigyest választottuk.

"Nem mondhatom el senkinek, / Elmondom hát mindenkinek / Próbáltam súgni, szájon és fülön, / Mindnyájatoknak, egyenként, külön. / A titkot, ami úgyis egyremegy / S amit nem tudhat más, csak egy meg egy. / A titkot, amiért egykor titokban / Világrajöttem vérben és mocsokban, / A szót, a titkot, a piciny csodát, / Hogy megkeressem azt a másikat / S fülébe súgjam: add tovább / Nem mondhatom el senkinek, / Elmondom hát mindenkinek."

Karinthy leghíresebb versének kezdősorai akár a Rákok jelmondatai is lehetnének: ennek a jegynek a szülötteit tartják a legsebezhetőbb karaktereknek, akiket egyfajta lelki páncél vesz körül, mely mögé a legkisebb bántás, rossz gesztus hatására is visszavonulnak - akár csiga a házába, és nem egyszer ott maradnak jó sokáig, súlyos esetben akár egy életen át is.

Forrás: www.mek.oszk.hu
Forrás: www.mek.oszk.hu

Karinthy Frigyes 1887-ben született Budapesten egy evangélikus hitre tért zsidó családban. Édesanyja hétéves korában meghalt, édesapja ettől kezdve egyedül nevelte a hat gyermekét, így Karinthy visszahúzódó természetében azért ez is közrejátszhatott. Egészen korán, tizenegy évesen kezdett el írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét. 1906-ban lett Az Újság munkatársa, ettől kezdve élete végéig dolgozott újságíróként, több ezer cikk, tárca, publicisztika, kritika, útinapló, karcolat, humoreszk fűződött a nevéhez. Újságírói vonalról ered a legendás barátsága is Kosztolányival: a két, nagyjából egyidős, újságírásból élő, de szépirodalomban alkotó fiatalember hamar közös hangot talált, és életre szóló cimboraságot kötött. Híresek a közös tréfáik és ugratásaik, például Kosztolányi Nyár, nyár, nyár című versében a sorok kezdőbetűit összeolvasva ez jön ki: "Nyald ki a seggem Karinthi". Vagy épp Karinthy bérelt fel autogramkérőket és küldte oda a barátjához, hogy amikor azok már a sokadik cetlit íratták alá, és Kosztolányi rákérdezett, minek ennyi, azt felelje: "Sokat kell gyűjtenem, mert ötven Kosztolányi ér egy Karinthyt."

A Rákokra jellemző az ilyenfajta ragaszkodás, a nagyon szoros barátságok, a "mindent vagy semmit"-kapcsolatok: azon kevesek, akik a körön belülre kerülnek náluk, igazi törődésre és hűségre számíthatnak, akár kihasználni is hagyják magukat általuk - az emberek többsége viszont mindig is a körön kívül lesz számukra. Karinthy humorának jellege is tipikus Rákra utal: az ezen jegybe tartozók ritkán igazán vidám emberek, a humorukat inkább egyfajta védekezésre fejlesztik ki a világgal szemben, elbújnak mögéje. Ugyanakkor szenvedni tudnak attól, ha mások nem látják az ő igazi arcukat: mint Karinthy, aki mindig is sajnálattal vette tudomásul, hogy az Így írtok ti, a Tanár úr kérem és a szatirikus-humoros művei révén ismerik, noha alkotott szép számmal komoly, gyakran filozofikus hangütésű műveket is, a verseiről nem is beszélve.

Fotó: Haár Ferenc
Fotó: Haár Ferenc

Karinthy Frigyes és unkahúga, Noémi

Szintén tipikus Rák-tulajdonság a család szeretete, nagyra értékelése, a családi otthon fontossága - mint egy kuckóé, ahova vissza lehet húzódni a világ elől. Ezért nagyon sok mindent képes feláldozni egy Rák, amely a hozzá közel állóktól amúgy is sokat eltűrő típus. Karinthy családi élete is erre rímel: rövid életű első házassága után a második feleségét, Böhm Arankát 1920-ban vette el (tőle született Karinthy "Cini" Ferenc, a későbbi író), és élete végéig kitartott mellette, noha a felesége köztudottan hűtlen természetű volt, nem egyszer nyilvánosan is megalázta Karinthyt. Ő azonban inkább a műveibe fojtotta a bánatát: számos írása foglalkozik a női-férfi kapcsolatok kibékíthetetlen ellentmondásaival, de a keserű tapasztalatok ellenére mindig megmaradt bennük a női nem hódolójának.

Karinthyt 1936-ban agydaganattal operálták meg: az eközben szerzett élményeit, tapasztalatait írta meg az Utazás a koponyám körül című regényében, szinte tudományos részletességgel - mely típusú érdeklődés szintén jellemző a Rákokra. A műtétje sikeres volt, de nem élt már sokáig utána: 1938-ban hunyt el agyvérzés következtében.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.