Otthon maradnának a magyar fiatalok

Forrás: Thinkstock -
kutatás fiatalok eredmény életkörülmény költözés lakás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A 15-29 éves magyar fiatalok 41 százaléka a közeljövőben nem szeretne elköltözni szülei lakásából – derül ki a Kutatópont által végzett, Magyar Ifjúság 2012 kutatásból.

A nemrégiben végzett kutatási eredményekről egy néhány évvel ezelőtti vígjáték, a Tanguy – Nyakunkon a kisfiunk című film jutott eszünkbe. A filmben egy 28 éves fiatal férfit a szülei különféle eszközökkel igyekeznek rávenni arra, hogy költözzön el a szülői házból, hiszen ennek éppen itt lenne már az ideje. A bájos film úgy tűnik, lassan valósággá válik.

A film trailerét itt nézheted meg:

A fiatalok nem akarnak költözni

A négyévente elvégzett felmérés 2012-es hulláma szerint – amely nyolcezer 15-29 év közötti magyar fiatal megkérdezésével készült – Magyarországon is érzékelhető az a nemzetközi folyamat, aminek hatására az önálló családalapítás későbbre tolódik. "A tapasztalatok szerint nem pusztán kényszer, például az anyagi lehetőségek vagy a stabil partnerkapcsolat hiánya, hanem a kényelem, vagyis a szülői ház szolgáltatásai is vezérlik a leválási folyamat elnyújtását" – véli Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója. A kutatás vezetője hozzátette: mindezt jól jelzi az is, hogy a szüleikkel együtt élő 15-29 éves fiatalok 41 százaléka nem szeretne külön költözni a közeljövőben. A kutatás alapján a leválási folyamat olyan eseményeit, mint a szülői háztól való elköltözés, vagy a házasságkötés ideális megvalósulását tekintve a 15-­19 éves fiatalok még 21­-27 éves koruk között tervezik, a 25-­29 évesek már csak 26-­31 éves korukban várják. A gyermekvállalást, mint a felnőtté válás folyamatának utolsó lépcsőfokát, átlagosan 28-29 éves korukban tervezik a fiatalok.

Bálint, 28:

"Otthon élek a szüleimmel. Hogy miért? Nem keresek rosszul, meg tudnám magamnak engedni egy albérlet fenntartását, így viszont sokkal kevesebb pénzem maradna arra, amit igazán szeretek csinálni: siklóernyőzésre, gleccsersíelésre, búvártanfolyamra, ejtőernyőzésre és egyéb extrém sportokra. Sőt, akkor nekem kellene bevásárolnom és főznöm is, ami szintén sokba kerül, ráadásul - mivel nem vagyok nagy konyhatündér - sok időt is igénybe venne. Egyszerűen nem érné meg elköltöznöm."

Fanni, 32:

"Az öcsém és az exbarátom tökéletes példák arra, miért képtelen sok fiatal elhagyni a családi fészket. Az ő életükön látom, hogy manapság nem ciki, ha elverik a fizetésüket 1-2 hét alatt, hiszen a többi időben sem kell ételre és rezsire költeni, mert a szülők kifizetik helyettük. Az anyák nem teszik ki a gyerek szűrét, ráadásul valahol élvezik is, hogy otthon vannak velük. Persze egy nagyon alacsony fizetésből nem könnyű megélni, mégis azt gondolom, hogy valamikor el kell kezdeni élni. Ha szingli lennék, nálam szóba sem jönne olyan pasi, aki még otthon lakik, és igen, szerintem ciki, ha egy fiú, közel a 30-hoz képtelen elszakadni anyuci szoknyája mellől."

Forrás: Thinkstock

A legkisebb esélyt a külföldi tanulásban látják

A Kutatópont szervezésében végzett kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövővel kapcsolatban más területeken is inkább a passzivitás jellemzi a fiatalokat. Így sem az országon belüli, sem az országon kívüli mobilitás esélye nem mondható magasnak: a magyar fiatalok negyede (23%) tartja valószínűnek, hogy néhány éven belül külföldön vállal munkát, tizede (10%), hogy külföldön tanul és ötöde (19%) azt, hogy akár más okból külföldre költözik. Az ifjúság a napi ingázás, valamint a belföldi lakóhelyváltás szándékainak tekintetében is immobilnak mutatkozik. Mindössze 18 százalékuk szerint valószínű, hogy a közeljövőben másik településre költözik, és ezt is leginkább a kisebb városokban és községekben élők valószínűsítik. Szinte teljesen valószínűtlennek találják azt is, hogy néhány éven belül saját vállalkozást indítsanak; ez a gondolat mindössze csupán tizedük (11%) számára fogalmazódik meg. Összességében a legkisebb esélyt a külföldi tanulásra, a távmunkára, illetve a saját vállalkozás indítására látják a fiatalok, azonban egyik dimenzióban sem mutatnak a változás irányába mutató attitűdöt.

A Magyar Ifjúság 2012 kutatásban az alábbi területeket vizsgálták: demográfia, családalapítás-gyermekvállalás, oktatás, munka, mobilitás, kockázati magatartás, szabadidő, médiafogyasztás, civil és közéleti aktivitás. A kutatás során a szakemberek nyolcezer, 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg egy hozzávetőleg 70 perces kérdőívvel 2012. szeptember és november között. A kutatás területileg, településtípusonként, korcsoportok és nemek szerint reprezentatív a 15-29 éves magyar népességre.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.