Depresszió, kilátástalanság – a munkanélküliként töltött hónapok pszichés háttere

Forrás: Thinkstock -
munkanélküli pszichológia munka állás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Amikor munkanélkülivé válunk, nem csupán a havi bevételeink elmaradásával – és így a család mindennapi életének finanszírozási nehézségeivel - kell megküzdenünk, hanem a nélkülözöttség érzelmi, pszichológiai hátterével is.

A munkahely elvesztésének napján általában hatalmas elkeseredettség, ijedtség lesz úrrá az elbocsájtott munkavállalón. Ezt követően talán kissé javul a helyzet: sokan lelkesek, újult erővel vetik bele magukat a munkakeresésbe. A kialakult új helyzetet megpróbálják pozitívan értékelni: reménykednek abban, hogy hamarosan új munkahelyet találnak, még akár jobbat is, mint a korábbi volt.

Amikor egyre erőteljesebb a bizonytalanság érzése

A hetek múlásával azonban egyre erőteljesebb lesz a bizonytalanság érzése, és az ismételt visszautasítások hatására az álláskeresőn eluralkodik a kétségbeesés. A sikertelenség egyre elkeserítőbbé válik, az anyagi tartalékok felélése pedig egyre nyomasztóbb terhet jelent a család számára” – mondja Veress Dóra pszichiáter. Ennek következtében pedig nem ritkák az alvási zavarok, a fejfájás, a hangulatingadozás, a szorongásos időszakok. A harmadik, negyedik hónap végére – amennyiben ez idáig nem sikerült új munkahelyet találni - általában elvész a remény, a jövőbe vetett hit. Ennek természetesen az önbizalom jelentős csökkenése a hozadéka, ami hosszú távon rányomja a bélyegét a hétköznapokra, sőt az emberi kapcsolatokra is. „Komoly probléma, hogy a munkanélküliek szégyenként élik meg a munkahely elvesztését, és nem szívesen említik senkinek a problémájukat” – említi a szakértő. Ennek köszönhetően pedig egyre gyakrabban kerülik a társasági összejöveteleket, visszahúzódóvá válnak, ami elszigetelődéshez és depresszióhoz vezet.

Forrás: Thinkstock

Így kerüld el a bajt!

Hogy a munkanélküliként eltöltött hónapokat komolyabb testi-lelki problémák jelentkezése nélkül vészelhessük át, érdemes néhány tanácsot megfogadni. Ilyen például az, hogy munkaidőben szigorúan álláskereséssel foglalkozzunk – írjunk önéletrajzokat és motivációs leveleket, küldjük el a jelentkezésünket a lehető legtöbb helyre. Minden mozzanatunkat dokumentáljuk, hogy a későbbiekben is tudjuk, hogy hova, milyen pozícióra is jelentkeztünk és lássuk, hogy az idő múlásával mennyiben csökkent (kisebb valószínűséggel nőtt) az álláskeresési kedvünk és hatékonyságunk. A munkaidő végeztével pihenjük ki az aznapi fáradalmainkat és csináljuk azt, amit amúgy, egy normális munkanap után szoktunk. Fontos, hogy ne engedjük el magunkat, rendszeresen sportoljunk és figyeljünk arra, hogy elegendő időt töltsünk társaságban. A várakozással töltött időt érdemes hasznosan tölteni. Ezeket a hónapokat ki lehet használni önképzésre, szakmai fejlődésre vagy azoknak a könyveknek az elolvasására, amik versenyképessé tehetnek a munkaerőpiacon.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.