Félelem és reszketés az iskolapadban

Forrás: Thinkstock -
tanárok vizsga diákok iskola középiskola felvételi stressz tanulás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Csalódott gyerekek, háborgó anyukák és hibás megoldókulcs: az idei központi középiskolai felvételik bőven okoztak fejfájást diákoknak és szüleiknek egyaránt. A megoldhatatlan feladatok körüli botrány máig nem ült el, a Life.hu szakértőjével, Majsai László pszichopedagógussal beszélgetve megpróbáltunk kicsit a mélyére ásni a történteknek, ezúttal nem a felvételi szakmaiságára, hanem a gyerekekre gyakorolt lélektani hatására összpontosítva. 

Mi történt eddig?

Január 16-án összesen több mint 53 ezer diák írta meg a matematika és magyar központi középiskolai felvételiket. A gyerekek közt voltak tíz-, tizenkettő és tizennégy évesek is, és az elméletileg 10 kérdésből álló feladatlapot 45 perc alatt kellett megoldaniuk. Azért írjuk, hogy elméletileg tíz, mert a hatodik évfolyamosok számára készült feladatokhoz alpontok is társultak, így végül három és félszeresére, azaz 34-re növelték az elvégzendő feladatok számát.

A 45 perc hamar elrepült,

nem egy gyerek összetörve, sírva hagyta el a tantermet,

még a legjobb tanulók között is sokan panaszkodtak arra, hogy ilyen kevés idő alatt nem volt idejük rendesen átgondolni a válaszokat.

Forrás: Thinkstock

A gyerekek csalódottsága érthető módon a szülőkre is átragadt, akik felháborodásuknak a közösségi oldalakon adtak hangot. Voltak, akik maguk is kipróbálták a megoldhatatlannak mondott feladatsort, de szinte senkinek nem sikerült elérnie a maximális 50 pontot.

Az ügy múlt héten továbbgyűrűzött, kiderült ugyanis, hogy

a nyolcosztályos gimnáziumba készülő, most negyedikes kisdiákoknak kiadott feladatsor megoldókulcsa hibás,

egészen pontosan a teszt egyik kérdése kétértelmű volt, amire logikusan végiggondolva két helyes válasz is adható lett volna. A megoldókulcs alapján viszont csak az egyik választ fogadják el helyesnek, és a szülőknek külön kell kérniük a javítás felülvizsgálását.

A felvételivel kapcsolatos anomáliák felszínre hoztak néhány, a hazai iskolarendszert érintő fontos kérdést: valóban valós képet ad egy ilyen felmérő a diákok tudásáról? És milyen hatása lehet a vizsga okozta kudarc a gyerekek későbbi teljesítményére?

A témáról Majsai László pszichopedagógust kérdeztük.

Hogyan éli meg, és mekkora stresszt, terhelést okoz egy 10-12 éves kisiskolásnak egy felvételi?

Természetesen ez változó. Van gyermek, aki könnyebben veszi, van, akinek tartós vagy nem múló, rosszabb esetben negatívan meghatározó esemény. A lényeg az, hogy

olyan stressz, amire szerintem – ebben a formában biztosan – nincs szükség.

Az alapvető probléma az, hogy túlságosan nagy teher az a felelősség, ami ennek a teljesítménynek következtében egy gyermekre, egy erre még ebben a korban felkészületlen és többnyire éretlen gyermekre raknak. Ha tréningeznék egy ilyen szituációra őket, ha gyakorlattá/rutinná válna ez a fajta megmérettetés, akkor kevésbé jelentkeznének káros hatások, és még akkor is maradna egy lényeges veszélyforrás, az pedig az, hogy aránytalanul nagy jelentősége van ennek a 2x45 percnek, hiszen az írásbeli eredmény az összpontszám 50%-át adja, tehát egyenértékűnek tartják az általános iskolai eredményekből számított 50%-kal (a pluszpontokról most nem beszélünk).

Forrás: Thinkstock

Ez a felmérő vajon valós képet mutat a gyerekek tudásáról?

Valós képet szerintem csak arról tud adni, hogy milyen koncentrációra, terhelésre, stresszkezelésre, készenlétre képes a gyermek. Viszonylagosan a felkészültsége is megítélhető, de azt a folyamatos kontroll, az alapfokú iskolában megfigyelt és mért eredmények reálisabban tükrözik.

Egy esetleges sikertelenség mennyire nyomja rá a gyerekek későbbi tanulmányaira, hozzáállására a bélyegét?

A későbbi tanulmányokra azzal nyomja rá leginkább a bélyeget, hogy – nehezen változtathatóan – meghatározza, hogy melyik középiskolában fog továbbtanulni a gyermek. De komoly befolyással bír a megmérettetésekhez, vizsgahelyzetekhez, teljesítményekhez való viszonyára is. Ez azt jelenti, hogy egy pozitív élmény, mint tapasztalat, önbizalmat, magabiztosságot erősíthet benne, de egy negatív élmény mind az önértékelését, mind a tanulási kedvét, hajlandóságát jó időre visszavetheti.

Rengeteg diákkal találkoztam, aki igazolhatóan sokat és alaposan készült erre a vizsgára, majd a sikertelenség után kétségbeesetten vádolta, minősítette le önmagát és tudását, vagy odáig jutott, hogy ő egy tehetségtelen, ostoba lúzer, aki semmire sem jó.

Ez a kamaszkorban azért is nagy veszély, hisz ilyenkor "házi feladat" a kétkedés önmagukban, a feleslegesség és haszontalanság érzése, a teljesítmények indokolatlan felnagyítása.

Hogyan tudja egy szülő megkönnyíteni a gyerek helyzetét, tud-e valamiképpen terhet levenni gyermeke válláról?

Szerintem nekünk, szülőknek a legfontosabb dolgunk ilyenkor, hogy már rég túl legyünk gyermekünk valós képességeinek, adottságainak, tudásszintjének megismerésén. Ezeknek a valós információknak a birtokában segítsük gyermekeinket abban, hogy az önmagukról alkotott kép és felelősségteljes döntéshozási képességük azon a szinten legyen, ami egy reális eredményt és egy számukra adekvát középiskolába kerülést eredményezhet.

Forrás: Thinkstock

De mindez édeskevés ahhoz a segítséghez képest, amit azzal adhatunk nekik,

ha biztosítjuk őket arról, hogy elfogadják, tudják, higgyék, hogy lehet hibázni, érheti kudarc őket, van esély a javításra, lehet újra kezdeni, fel lehet állni a földről!

Hogy nem az életük függ ettől az eredménytől, hogy sosem lehet tudni, hogy melyik bejelölt iskola az igazi, hogy abban a másikban nincsen-e egy olyan tanár, aki az eddig érdektelen vagy utált tantárgyat úgy fogja megismertetni, megszerettetni vele, hogy vágy- és célmódosítást végez, vagy éppen megerősítést kap egy titkolt, elnyomott vágy vagy cél valós lehetőségében.

Szülőtársaim! Sose költsetek (ha csak nem a minimum elérése, a tanulmányok folytatásának lehetősége függ tőle) azokra a korrepetálásokra, amelyek olyan tantárgyak jegyeinek támogatására hivatottak, amikben gyermeketek nem rendelkezik megfelelő képességekkel, adottságokkal, amik sorozatos kudarcokat hoznak számukra, amelyek kozmetikázása olyan határokat feszeget a teljesítménykényszer miatt, hogy már azokra a területekre sem marad energiája, motivációja, ami sikert és örömöket hozhatna neki. A pluszerőforrásokat gyermeketek tehetséggondozására, azokra a tevékenységekre fordítsátok, ami pozitív élményeket, boldog perceket, órákat, elismerést, erősödő és mélyülő reális énképet adhat nekik... és így persze nektek is!

Mi a véleményed a 6 és 8 osztályos középiskolákról? Milyen előnyei és milyen hátrányai lehetnek ezeknek az intézményeknek?

Nem szeretnék állást foglalni a 6-8 osztályos középiskolák ügyében, csak annyira, hogy szerintem az oda vezető út nem túl gyermekbarát. Persze vannak kivételek és helyzetek, amik indokként jelentkezhetnek, de magán-, nem szakmai véleményem alapján a garasom a klasszikus modellé. Szerintem ez követi a leginkább a gyermekek személyiségének érési fázisait!
Néhány lehetséges előny, hogy kimaradhat például a nyolcadikos felvételi, továbbá az az elterjedt vélelem, hogy ezek az iskolák jobb eredményeket produkálhatnak. Hátránya lehet, hogy 2-4 évvel hamarabb éri a gyerekeket a vizsgafrász, továbbá hogy nem könnyű megtalálni azokat a pedagógusokat, akik egyaránt értenek a 10 és a 18 évesekhez (módszertanilag és lélektanilag egyaránt), és az is, hogy majdnem a teljes kamaszkort ugyanabban a közösségben élik át, ez pedig gyakran nehezítheti a szociális alkalmazkodóképességet, a társas kapcsolatok tanulásának lehetőségeit.

Végső üzenetként: a legszerencsésebb és legcélravezetőbb az lenne, ha – ahogyan már fent utaltam rá –

a továbbtanulás, pályaválasztás, gyermekeink önálló döntése lehetne.

Forrás: Thinkstock

Így elkerülhetnénk, hogy saját terveinket és céljainkat valósíttassuk meg velük. Hogy ne teherként és kínként éljék meg azt a választást, ami – ugyan borzasztó fontos lehet – a kamaszkorból a felnőttlétbe segíti át őket. Készítsük fel őket arra, hogy sokaknak elengedhetetlen az egész életen át történő tanulás, de mindenkinek fontos az a tudás, ami biztosítja, hogy egész életünkön át képesek legyünk a változásokhoz való alkalmazkodásra, akár a pályamódosításra is, ha ez a sikerhez, boldogsághoz vezető út!

Sztárcsaládok a filmvásznonhttp://www.life.hu/csalad/20160128-hires-csaladtagok-akik-kozos-filmben-szerepeltek-es-rokonokat-jatszottak.htmlHollywood az elmúlt évtizedekben jó néhány színészcsaládot kitermelt már magából, így hát gyakran megesik, hogy a színészdinasztiák egy-egy tagja egyszerre tűnik fel ugyabban a filmben. Sőt az az eset sem ritka, hogy a családtagokat a filmvásznon, szerepük szerint is rokoni szálak fűzik össze. Az alábbiakban ezekből az esetekből válogattunk. CsaládAFPHárom nő kálváriája - Mit nevezhetünk családnak?http://www.life.hu/csalad/20160127-alternativ-csalad-ket-anyuka-es-egy-gyerek.htmlA Londonban élő Livvyt egészen csecsemőkora óta édesanyja és a nagynénje nevelte. Mivel azonban gondviselői nem alkotnak egy párt, "csupán" testvéri kötelék fűzi őket össze, jogi szempontból nem számítanak családnak. Így az ezzel járó hasznokat sem élvezhetik. Család--Montessori-pedagógia – Így válik majd György hercegből boldog és öntudatos felnőtthttp://www.life.hu/csalad/20160126-gyorgy-herceg-brit-tronorokos-montessori-ovodaba-jar-montessori-pedagogia.htmlEgész Anglia lázban ég a kis György herceg óvodai tanulmányai miatt. Na nem azért aggódnak, vajon elég ügyes lesz-e a trónörökös az óvodai foglalkozásokon, az elszánt angol szülők azon munkálkodnak, hogy valahogy a saját csemetéjüket is bejutassák abba az oviba, ahova a herceg jár. Minden szülő György herceget szeretné gyermeke legjobb barátjának. Család--A világ legsikeresebb asszonyai: Yao Chenhttp://www.life.hu/csalad/20160118-a-vilag-legsikeresebb-asszonyai-yao-chen-kinai-szineszno.htmlHogy mi kell ahhoz, hogy egy nő sikeresnek, befolyásosnak mondhassa magát, és hogy a világ is ezt gondolja róla? Sorozatunk következő szereplője amellett, hogy Kína egyik legfelkapottabb színésznője, több mint 77 millió internetes követővel büszkélkedhet, sőt,ő az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának első kínai, jótékonysági nagykövete. CsaládOrigoA fővárosból vidékre - Új élet a fenntarthatóság jegyébenhttp://www.life.hu/csalad/20160114-biro-szabolcs-es-csaladja-a-fovarosbol-videkre-koltozott-termeszetkozeli-eletet-el.htmlTermészetközeli életmód, csendes, nyugodt, szinte idilli környezetben. Zsuzsa és Szabolcs, hátrahagyva csapot-papot, a főváros nyüzsgő rengetegét egy saját kezükkel átalakított, vidéki parasztházra cserélték. Megújult életüket a fenntarthatóság jegyében alakították ki. CsaládFotó: Szabó Gábor - OrigoHúzzál bele, anyukám, mert 30 évesen adóznod kell!http://www.life.hu/csalad/20160112-csaladalapitas-es-szingliseg-egy-egyedulallo-no-levele.htmlCsaládalapítás mint hétvégi nagybevásárlás: bemész a boltba, leemelsz a polcról egy férjet, kettő-három gyereket, kifizeted őket, és mész is haza. Ilyen egyszerű a történet. Hiszen a párválasztás csupán döntés, hajlandóság kérdése. És azok, akik olyan nyomorultak, hogy hiába pipiskednek, mégsem érik el azt a bizonyos tökéletes férfit a bolt legfelső polcán, azok bizony bűnhődjenek. Család--

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.