"Senkinek nem kívánom ezt az érzést" - Balul sikerült fesztiválok anyukák szemszögéből

buli szülő fesztivál készülünk2016 gyerek
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Korábbi cikkünkben négy huszonéves fiatal mesélte el, hogy ők anno hogyan puhították meg szüleiket, hogy elmehessenek fesztiválozni. Most következzen a másik oldal: anyukákat kérdeztünk arról, volt-e olyan eset, amikor megbánták az engedékenységüket.

Katalin, 45 éves

"Az én lányom most 18 éves. Két évvel ezelőtt engedtem el először fesztiválozni. Szegediek vagyunk, úgyhogy a helyi fesztiválon, a SZIN-en vett részt, két barátnőjével. Utólag mindig okos az ember, mai fejjel már kicsit szigorúbban fognék egy 16 évest. De mivel ismertem a barátnőit és azoknak a családját, és mivel egy helyi fesztiválról volt szó, úgy gondoltam, nem lehet nagy baj. Hát a kedves kislányom még ilyen körülmények között is ki tudott tenni magáért. Bár a fesztivált megelőzően leültem vele beszélni, és arra kértem, hogy csak módjával alkoholizáljanak, a buli hevében elfeledkezett az ígéretéről.

Képünk illusztráció Fotó:Rockstar Photographers/Mudra Laszló

Aznap hajnali ötkor egy telefonra ébredtem, a detoxikálóból hívtak, hogy eszméletlenül vitték be a lányomat. Kétségbe estem, magamat szidtam, amiért elengedtem. Azonnal rohantam a klinikára. Szerencsére nem történt komoly baja, viszont miután kijózanodott, volt egy komoly beszélgetésünk. És természetesen a következő fél évben mindenféle bulizástól el volt tiltva."

Julianna, 52 éves

"Az én lányom már felnőtt, most 33 éves, a mi történetünk évekkel ezelőtt történt. 2000 nyarán lett 17 éves, addig elég szigorúan fogtuk, nem nagyon járhatott bulizni, csak az iskolai rendezvényekre. A történetünkhöz még az is hozzá tartozik, hogy abban az időben még nem volt akkora divat a mobiltelefon, utána években kezdett igazán elterjedni. Nekünk sem volt, a lányom a 18. születésnapjára kapott egyet. A 17 éves lányunkat három barátnőjével engedtük el a Szigetre. Meg volt beszélve, hogy legkésőbb hajnali 1 órára otthon van. Én és az édesapja fent voltunk egészen 1-ig, vártuk, hogy Zita megérkezzen. Ő azonban nem jött, telt az idő, fél 2-kor és 2-kor sem érkezett meg.

Fotó: Rockstar Photographers/Mudra László

Ekkor már nagyon aggódtunk, elkezdtük hívogatni – természetesen vonalason – a barátnők szüleit. Két lánynak az édesapjával beszéltünk, ők is idegesek voltak már, a harmadik lánynál nem vették fel a telefont. Nem tudtuk, mit tegyünk, féltünk, hogy ha a rendőrséget hívjuk, nem vesznek majd komolyan minket, úgyhogy vártunk. Senkinek nem kívánom ezt az érzést, az egész éjszakát átvirrasztottuk, hol sírtunk, hol ordibáltunk.

Aztán egyszer csak reggel 6-kor csörgött a telefonunk, Zita volt az, a harmadik lánynál éjszakáztak, akinek a szülei vidéken voltak. Annyira berúgtak, hogy inkább mindannyian hozzájuk mentek, mert ők laktak a legközelebb. A telefonhívásunkra pedig azért nem reagáltak, mert az alkohol teljesen kiütötte őket. Elmondhatatlanul dühösek, de természetesen megkönnyebbültek is voltunk. Életünk egyik legrosszabb néhány órája volt ez."

Mária, 37 éves

"Tavaly nyáron volt egy nagyon rossz élményünk. Az akkor 16 éves fiam ment ki fesztiválozni a barátaival a Szigetre, és olyan jól sikerült a buli, hogy a rendőrségen kötött ki. Az egyik koncert után a fiúk összeszólalkoztak egy másik bandával, aminek a vége az lett, hogy Robi részegen nekiesett az egyik fiúnak, nagyon csúnyán összeverekedtek. Odahívták a rendőröket, akik bevitték a két érintettet. Nagyon kiakadtam, mérges voltam, főleg azért, mert egyébként egyáltalán nem volt jellemző rá ez a viselkedés, soha nem volt verekedős. Sejtettem, hogy a részegsége volt az oka, úgyhogy utána igencsak elbeszélgettünk az alkoholizálásáról és a buliba járásról."

Képünk illusztráció Forrás: Rockstar Photographers/Mohai Balázs

Támogatott tartalom

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.