Eloszlatjuk az elsősökben és szüleikben felmerülő félelmeket – Interjú egy alsós pedagógussal

2018.08.24. 17:00

Mik az óvoda és iskola közötti legmeghatározóbb különbségek?

Az első osztályos tanulók életkori sajátossága, hogy egyirányú, irányított figyelmük 10-15 percnél tovább nem köthető le. Játékosak, hatalmas mozgásigényüket nehezen tartják kordában. Az óvoda megengedő, kötetlenebb világa után a gyerekeknek kisebb-nagyobb nehézséget okoz az iskolai szabályok, az időkeretek betartása.

Az óvodában a játéké a főszerep. Az óvodás gyermek legfontosabb „feladata" a játszás. Tud játszani elmélyülten, tud mesét hallgatni teljes odaadással. Az iskolába kerüléssel ő még ugyanaz a 6 éves kisgyerek marad, csak másik épületbe kerül, és iskolás lesz a neve.

Megváltozik a napirendje. Más lesz az a felnőtt, aki addig vele volt, mesélt neki, megölelte, ha szomorkodott. Iskolatáska kerül a hátára, nemcsak a macit átölelve érkezik az intézménybe. Próbálnak a tanító nénik „mesés" osztálytermet varázsolni, ám ott vannak a padok, a székek, a tábla, új gyerekarcok, új felnőttek: a tanító nénik.

Az első osztályos tanulók életkori sajátossága, hogy a egyirányú, irányított figyelmük 10-15 percnél tovább nem köthető leForrás: Shutterstock
Időre kell érkezni, anya, apa elmegy, ott marad egy hatalmas épületben, nem tudván mit kell itt majd csinálni? Legjobb lenne kiszaladni az udvarra, és játszani Sárival meg Petivel. De ők is ott állnak a teremben megilletődve. Új hang: csengő, bár szép dallamot játszik, mégis furcsa, hogy most el kell csendesedni, leülni az idegen teremben. A tanító néni mosolyog, beszél, de nem az aranyos Ági néni az oviból! Aztán mindenki feláll, körbeáll, játék. De jó, itt is lehet játszani! Kis bizonytalankodás után, kuncogás, hangos nevetés, vicces ez az iskola. Aranyos ez a Kati néni.

Az udvar is remek. Van csúszda, mászóka, a nagyok fociznak a hatalmas pályán. Itt vannak a tavalyi ovis társak. Könyvek, füzetek, melyik mire való, mikor kell, de sok mindent meg kell jegyezni. Az ebédlőben egyedül kell vinni a tálcát, mint a nagyoknak. Ebéd után nincs alvás. Nahát! Mesél a tanító néni a Gőgösből. De jó, ezt ismerem. Az informatikaterem maga a csoda. Mindenkinek van saját gépe, és az igazgató bácsi mutatja, hogyan kapcsoljuk be. Testnevelés órán ugrálunk, mászunk, nagyon jó, új játékot is tanulunk. Mindenki rajzol, közben szól a muzsika. Majdnem elaludt Józsika, a szomszédom az utcánkból. Uzsonnára gyümölcsös joghurt kiflivel. Mindenki kapott almát is. Érkeznek a szülők, hangzavar, jó voltál-e kisfiam? Megetted az ebédet? Tanultál ma valamit? Jól érezted magad? Jössz holnap is iskolába? Igen, jövök, de látogassuk meg Ági nénit, rajzoltam neki valamit...

Hát valahogy így... Önállósodni kell: egyedül öltözködni, vetkőzni, szekrénybe pakolni, előkészülni a tanórára, oda kell figyelnie, hogy megértse, mit szeretne a tanító néni, új szabályokat kell megismerni, betartani: az iskolai házirendet. Az órák még játékosan zajlanak, nem is tartanak 45 percig, rengeteg mozgásos feladat szakítja meg az üldögélést. Sok új mondóka segíti a tanulást. Bábozunk, mesélünk, énekelünk, megtanuljuk az első hangokat, tükörben figyeljük a szánkat mozgás közben, csupa érdekes, izgalmas dolog. Sokat vagyunk az udvaron, megszakítva a tanulást, olyankor szabad játék van. Észrevétlenül iskolásokká válnak.

Mivel segítheti gyermekét a szülő?

Amikor hazamegy a kisdiák, ne azt kérdezze a szülő: Mi volt ma az iskolában? Túl sok minden volt. Inkább ezt: Mi volt ma a legérdekesebb, ami történt veled? Hogyan érezted ma magad? Kivel játszottál az udvaron? A gyerek úgyis mesél magától arról, ami foglalkoztatja, ha meghallgatják. Mindig meg kell hallgatni, ha mondandója van az iskolai életéről.

Segítsük a gyereket a saját dolgainak, felszerelésének rendben tartásában. Jó, ha ebben minél hamarabb önálló. Ez nem azt jelenti, hogy elsőben teljesen rá lehet ezt bízni, de felügyelettel egyedül is sok mindenre képes. Ezzel magabiztosabb lesz, ami a társakkal való kapcsolatában, közösségi életében sem hátrány.

Segítsük a gyereket, hogy magabiztosabb legyen az iskolábanForrás: Shutterstock

Milyen visszajelzésekre lehet számítani a gyermek iskolai magatartásával, szorgalmával, képességeivel kapcsolatban?

Ehhez kell egy kis idő, meg kell ismerni a tanulókat tanítás közben, szünetben, az udvaron tapasztaltak alapján. A testnevelés órán a szabályok betartása, a sportjátékok alatti viselkedésük is sokat elárul róluk. Szünetekben hogyan viszonyulnak társaikhoz, a felnőttekhez ez is árulkodó.

Az első hetekben a fejlesztőpedagógusok felmérik a gyerekeket, az osztályfőnökkel megbeszélik a látottakat-hallottakat. Vannak, akik később nyílnak meg, bátortalanok az elején, hagyni kell, hogy saját ütemükben kibontakozzanak.

A magatartásbeli gondok hamar felszínre kerülnek, ezt megfelelő módszerekkel lehet kezelni - beszélgetés a tanulóval, bevonva a szülőt, ha szükséges, az iskolai pszichológust is fel lehet keresni. Pedagógiai asszisztens segítségét is lehet kérni, aki részt vesz az órán, a tanuló mellett ül és segíti, ha abból adódik a magatartásbeli probléma, hogy lemarad, nem tudja elvégezni a feladatát.

Az októberi fogadó órán már sok benyomást el tudunk mondani a szülőnek. Van negyedévi szöveges értékelés, félévi szöveges értékelés. Jegyet nem kapnak az elsősök. Év végén is szöveges értékelés kerül a bizonyítványba.

Készülj az iskolára!
A jövő heti cikkünkben az iskolai elvárásokkal és az elsős tanórák gyakorlatibb megközelítésével fogunk foglalkozni.
Előző
  • 1
  • 2
Következő
pedagógusiskolaszülőtanártanítóelső osztályelsős gyerekiskolakezdés2018suli2018