Fiatalok és a net – Kampány a tudatos internethasználatért

2019.02.11. 18:00

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Online parák néven indított kampányt. A szervezők vloggerek segítségével szeretnék felhívni a kamaszok figyelmét a tudatosabb internethasználatra. A részletekről Katona Gergellyel, az NMHH osztályvezetőjével beszélgettem.

Miért pont a 11–16 éves korosztály lett a kampány célcsoportja?

Az NMHH 2017 őszén készített egy kutatást, amely eredményeit 2018 nyarán hoztuk nyilvánosságra. Ebben 2000, 7 és 16 év közötti gyermeket és szüleiket kérdeztük médiahasználati szokásaikról. Azt láttuk, hogy a gyerekek nagyon hamar csatlakoznak a közösségi oldalakhoz.

Katona Gergely, az NMHH osztályvezetőjeForrás: NMHH

Bár ezek saját felhasználói szabályzata szerint 13 éves kor lenne a csatlakozás alsó korhatára, azt találtuk, hogy már a 9-10 éves gyerekek 20%-a fenn van valamilyen közösségi oldalon. A gyerekek átlagosan 11,5 évesen kezdik használni ezeket a felületeket. Ezért volna fontos már ekkor megszólítanunk őket.

A kampány népszerűsítésében influencerek is részt vesznek. Mi a szerepük?

Magyarországon számos értékes kezdeményezés dolgozik a gyermekek internetes védelméért. Mindegyik számára alapkérdés, hogyan képes valóban elérni a célcsoportot. Az egyik lehetséges választ a vloggerek jelentik. Csatornáik az elmúlt években a gyerekek kedvenc médiumaivá váltak, komoly és hiteles hangot jelentenek ennek a korosztálynak. Ők maguk huszonévesek is lehetnek, a követőik viszont többnyire tinédzserek. Az általunk kiválasztott vloggerek lifestyle típusú tartalmat hoznak létre, tehát arról mesélnek, hogy mi történik velük. Barbi például saját esetét elmesélve ad tanácsot a fiataloknak ahhoz, hogyan álljanak ki saját magukért. Dani pedig a sport stressz- és konfliktuskezelési erejét ajánlja. A vloggerek tehát személyes életük történeteit adják a kampányhoz. A kommentekből jól látszik, hogy a fiatalok örülnek ezeknek a témáknak.

Magyar Barbi youtuber, influencer saját esetét elmesélve ad tanácsot a fiataloknak ahhoz, hogyan álljanak ki saját magukértForrás: Instagram/mgyrbrb

Négy fő témája van a kampánynak: az internetes megfélemlítés, a jogszerűtlenül megosztott és az erőszakos tartalom, valamint a személyes adatokkal való visszaélés. Ezek közül melyik érinti leginkább a fiatalokat?

Nehéz erre pontos választ adni, hiszen az Internet Hotline-on nem gyűjtünk adatokat a bejelentőinkről. Lehet anonim módon is segítséget kérni. Adataink inkább a korábban említett kutatásunkból vannak. Ebből az derül ki, hogy internetes zaklatást az általunk megkérdezett gyerekek negyede élt át az elmúlt évben. A 15-16 éves korosztály harmada látott már valamilyen kisebbség vagy közösség elleni uszításra buzdító tartalmat. De a beérkező bejelentések között régóta fontos témánk a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, ötödük ilyen jellegű.  Ide tartozik például a fiókfeltörés vagy a másik fél engedélye nélkül közzétett kép, videofelvétel. A gyerekek nincsenek tudatában annak, hogy ha egy képet kapnak, az nem jogosítja fel őket arra, hogy nyilvánosságra hozzák. Ez alkalmasint jogsértő is lehet. A másik oldalról nézve pedig érdemes mindenkinek felhívni a figyelmét arra, hogy ne osszon meg akárkivel személyes tartalmat. Ennek veszélyét tudatosítjuk közvetetten egy képernyőfilmben is, amelyet corvinusos egyetemisták készítettek.

Tavaly a legtöbb bejelentésünk az adathalászathoz kapcsolódott. Ide tartoznak többek között a nagy szolgáltatók, hivatalos intézmények nevében küldött hamis levelek, amelyek vagy valamilyen pénzbefizetésre biztatnak, vagy állítólag az adataink ellenőrzése miatt keresnek fel, és így akarnak hozzáférni a személyes adatainkhoz. A klasszikus példákon túl az adathalászatnak van egy új, személyre szabott típusa. Például valakit azzal keresnek meg egy távoli országból, hogy figyelték az online viselkedését, látták, milyen oldalakat nézett, és ha nem fizet, nyilvánosságra hozzák ezeknek az oldalaknak a listáját. A másik eset, hogy már megszerezték az adatainkat, és ezekért kérnek pénzt.

Mennyire vannak tisztában a kamaszok az internethasználat jogi hátterével?

A jogismeretük meglehetősen hiányos. Hozzá kell tennünk azonban, hogy maga a jog is birkózik egy kicsit az új, digitális közeg jelenségeivel. Az új platformokon új sérelmek jelennek meg. Az Internet Hotline arra is jó, hogy gyorsan kezelje ezeket, és szükségtelenné tegye a bírósági eljárást. Mi nem hatósági eljárást folytatunk le, amikor felvesszük a kapcsolatot a tárhelyszolgáltatóval, hanem felkérjük arra, hogy bizonyos tartalmakat távolítson el, mert azok valószínűleg jogsértőek. A kampányunk jogismeretre is sarkall, de szeretnénk a tudatosabb internethasználatra és viselkedéskultúrára is hatni.

A kamaszok internethasználati jogismerete meglehetősen hiányosForrás: Shutterstock

Elméleti vagy gyakorlati segítséget kapnak a fiatalok a kampány során?

Gyakorlati segítségként a paraoldalon összegyűjtöttük a legnépszerűbb közösségi oldalak reportolási lehetőségeit. Ha valaki felmegy erre a felületre, egy helyen megnézheti, hogy egy tartalmat, kommentet, személyt hogyan lehet letiltani vagy törölni. Ha valaki nem boldogul bizonyos helyzetekben, és tanácsra vagy segítségre van szüksége, felveheti a kapcsolatot az Internet Hotline-nal.

Hány éves kortól ajánlott tudatos internethasználatra tanítani a gyerekeket?

A gyerekek akkor szoktak először telefont kapni, amikor elkezdenek egyedül iskolába járni. Erre a célra viszont nincs szükség olyan okostelefonra, amellyel hozzáférnek internetes tartalmakhoz. Csak 14 éves kor fölött volna célszerű okostelefont adni a gyerek kezébe. Ha ilyen jellegű készülék mellett döntünk, mindenféleképpen telepítsünk rá szűrőprogramot. Ha a szülő tanulótabletet vesz a gyerekének, állapodjon meg vele arról, mennyi ideig és milyen célra használhatja. Lényeges, hogy erre is kerüljön tartalomszűrő, és a szülők minden életkorban próbáljanak párbeszédben maradni gyermekeikkel, közösen beszéljék meg az online tapasztalatokat.

internetzaklatáskampányfiatalokinternetes zaklatásinfluencerNMHH