Ezeket a ma már természetes női jogokat köszönhetjük a feministáknak

2019.03.13. 17:00

Korábban már írtunk egy igen átfogó anyagot a külföldi és hazai feminista mozgalmak nehézségeiről és eredményeiről elsősorban a nők politikai jogait érintő kérdésekben. Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyi, ma már természetes jogunkat köszönhetjük a feminizmus létrejöttének és ténykedésének.

 

Köszönjük, hogy nőként mi is szavazhatunk  

Magyarországon 1919. november 17-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely megadta a szavazati jogot a nőknek, bár a nemek közti különbség még ekkor is érzékelhető volt: a női szavazóktól elvárták, hogy tudjanak írni és olvasni, míg a férfiaktól nem.

A női választójogot a Bethlen-kormány 1922-ben nagyban megcsorbította, és egészen 1945-ig kellett várni az általános választójogra.

A nők 1919 óta szavazhatnak MagyarországonForrás: Shutterstock

Köszönjük, hogy nőként felsőoktatási intézményekben tanulhatunk  

A nők számára hazánkban az 1895. évi rendelet tette lehetővé először az orvostudományi és a bölcsészeti karon, valamint a gyógyszerész szakon való továbbtanulást. Eleinte még igen alacsony volt a női hallgatók száma, ami 1910-től kezdve folyamatosan emelkedett. A felsőoktatási tanulmányok szempontjából az 1918. december 3-as rendelet volt döntő jelentőségű, hiszen ez mondta ki, hogy gyakorlatilag bármelyik karra és szakra felvételizhetnek nők is.

Köszönjük, hogy a kínzóeszköznek is beillő fűző helyett nadrágot viselhetünk  

A vastag vászonból, nem ritkán halcsontbetéttel készült fűzők ugyan csodás derekat varázsoltak a hölgyeknek, de már egy korabeli orvos is kimutatta, hogy a nők korai halálozásának majdnem feléért a fűzők tehetők felelőssé. Aki nem halt bele a viselésébe, az is komoly szervi károsodásokat szenvedett, hiszen szorította, nyomta a májat, a lépet, a gyomrot, a hasat és a méhet. Ez ellen pedig több feminista nő is felemelte a szavát, és követelték a fűző elhagyását, valamint a nadrág viselésének jogát.

Elsőként a 19. század végén jelentek meg a női nadrágok, ám ezeket még csak sportoláshoz, például lovagláshoz hordták. Pár évvel később azonban megjelentek az utcai viselet részeként is, bár a fogadtatásuk nem volt túl rózsás. 1911-ben például kifütyülték a járókelők a Kossuth Lajos utcában szoknyanadrágban sétáló hölgyeket.

A nadrág hétköznapi női viseletében végül a második világháború utáni időszak, méghozzá a nők tömeges munkába állása hozta meg az áttörést.

Az 1900-as évek elején jelent meg a nadrág mint női utcai viseletForrás: AFP

Köszönjük az önrendelkezés jogát  

Egészen a 19. század közepéig, elsősorban a középosztályba tartozó hölgyek felett az apjuk, később pedig a férjük gyakorolt teljes körű gyámságot. Ez azt jelentette, hogy gyakorlatilag se saját tulajdonuk, se vagyonuk nem lehetett, mivel ezek felett a gyámjuk rendelkezett. A nőnek nem volt beleszólása semmibe, a férfi tartotta el őt, mivel egy korabeli nőnek nem lehetett önálló keresete. Ezt elégelték meg a feminista lelkületű hölgyek, akik harcot indítottak az egyenlő politikai és gazdasági jogokért. Céljuk elérésében nagy szerepe volt a középosztály tömeges elszegényedésének, ami a munka felé terelte az asszonyokat.

Forrás: Shutterstock
Őrült dolgok, amiket régen a nőkről hittek – Nulla esélyegyenlőség


A nőknek kisebb az agyuk, ha menstruálnak, a kutyák vonyítani kezdenek, és árt nekik a túl nagy tudás. Többek közt ezeket gondolták anno a nőkről. Olvasd tovább!

Köszönjük, hogy saját magunk dönthetünk a testünkről  

A feminizmus második hullámaként vette kezdetét –az Egyesült Államokból kiindulva – a szexuális forradalom, amelynek erős elemét képezte a fogamzásgátlás és az abortusz, vagyis a nők saját testükhöz való joga. Egészen addig egy nő sem védekezhetett – és természetesen erre nem kérhette férjét sem –, valamint a nem kívánt terhessége felett sem rendelkezhetett biztonságos és törvényes módon. Sőt, ez a fajta feminista mozgalom hozta felszínre elsőként a szexuális zaklatás elfogadhatatlan mivoltát.

Magyarországon egészen az úgynevezett Ratkó-korszak végéig, azaz 1956 júniusáig csupán a magzati károsodás kockázatakor vagy a várandós nő életének veszélyeztetettsége esetén engedélyezték az abortuszt. A korlátlan művi terhesség megszakítás azonban rövid időn belül azt eredményezte, hogy az abortuszok száma meghaladta a szülésekét. Épp ezért 1968-ban engedélyezték és forgalomba hozták az első fogamzásgátló tablettákat, és valamelyest szigorították az abortusztörvényt.

1968-ban engedélyezték és forgalomba hozták az első fogamzásgátló tablettákatForrás: AFP

Köszönjük továbbá, hogy

  • nem veszítjük el automatikusan a munkánkat, ha várandósak leszünk,
  • mi is kezdeményezhetjük a rosszul működő házasságunk felbontását,
  • nyilvánosan szoptathatunk,
  • eldönthetjük, kihez akarunk feleségül menni,
  • nyíltan beszélhetünk a menstruációról,
  • képviseltethetjük magunkat az élsportban.
Kapcsolódó cikkek
Nincs egyenlőség anya és apa közt, se munka, se család téren

Amikor megjelenik az a bizonyos két csík a terhességi teszten, eszünkbe se jut, hogy mekkora változást hoz ez egy nő életébe. Most nem az anyaság csodálatos mibenlétére gondolunk; egyaránt másként kezelik az édesanyákat a munka- és az otthoni teendők világában. Vajon lehet egyenlő egy anya és egy apa? Egy friss felmérés rávilágít erre.

női jogokfogamzásgátlásfeministaválasztójognőkfeminizmusszexuális forradalom