"Gyomorrákos lett, majd epeköves, végül leukémiás" - Az életet megkeserítő hipochondria

Kassai Tini

2011.06.29.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Ha párod lassan az agyadra megy azzal, hogy folyton új és új tüneteket észlel magán, és örökké vélt betegségei körül forognak a gondolatai, vagy éppen te vagy az, aki rettegve és gyanakodva figyeli teste minden reakcióját, ne habozz: kérj segítséget, mert nagy valószínűséggel hipochondriáról van szó.

A kifejezést szinte mindenki ismeri, és némi lenéző humorral emlegeti a köznyelv ezt a betegséget, pedig a hipochondria nem játék. Súlyos betegség, amely figyelmet és gyógykezelést igényel.

Hogyan ismerheted fel?

A hipochondriás ember figyelme rendkívül szélsőséges módon saját magára, egészen pontosan testére, annak működésére irányul. Minden apró tünetet vagy változást megfigyelnek, naprakészek testhőmérsékletük, vérnyomásuk és a pulzusszámuk értékeiből, ám ami a leghangsúlyosabb, hogy folyamatosan rendellenesnek minősítik szervezetük - egyébként normális - működését. Vagyis, ha fizikailag tökéletesen egészségesek is, ők betegnek érzik magukat.

Egyik orvostól a másikhoz járnak, ahova szinte kész diagnózissal érkeznek, és egy-egy betegséggel kapcsolatban pontos tünetekről számolnak be - nem véletlenül, hiszen az aktuális, vélt betegségből felkészülnek. Minden létező szakirodalmat elolvasnak hozzá, és észlelik is magukon a felsorolt tüneteket. Ezeket aztán az orvosi vizsgálatok természetesen nem támasztják alá, ám a hipochondriás beteg nem tágít, orvostól orvosig jár a végkimerülésig.

A környezet is szenved

A hipochondriás beteg családtagjai valódi tortúrát élnek át mindeközben a beteg mellett, hiszen első körben rájuk zúdítja legújabb gyanúját a beteg. A hipochondriás beteg körömszakadtáig ragaszkodik képzelt betegségéhez, és hiába próbálja meggyőzni párja vagy családtagjai, hogy ők nyomát sem lelik a tüneteknek, a beteg nem hisz nekik, sőt, egyenesen árulásnak érzi, hogy szerettei nem osztoznak aggodalmában.

Márti, 34 éves, fotós

"A férjem három éve veszítette el a munkáját és nem talált képzettségének megfelelő feladatot. Rosszkedvűvé vált, lefogyott és étvágytalan lett. Úgy egy éve vettem rajta észre, hogy valami nagyon nem stimmel: halálra vált arccal sápadtan járt-kelt a lakásban, és amikor rákérdeztem, mi a baj, kinyögte, hogy gyomorrákja van. Amikor eloszlottak az aggodalmak, és kiderült, hogy kutya baja, akkor egy újabb reggeli színjáték után epekövet diagnosztizált magán, egy hónappal később leukémiára gyanakodott. És ez így ment-megy hónapról hónapra."

Örökölhető

Mivel családon belül halmozottan is előfordulhat, azt hihetnénk, hogy egy kóros tanulási folyamatról van szó, ám úgy tűnik, a hipochondria öröklődő betegség, amelynek öröklésmenete még ismeretlen. Egyaránt fellelhető mindkét nemnél - ez a betegség nem válogat.

András, 29 éves, autószerelő

"A testvéreimmel gyerekkorunkban csak vigyorogtunk, amikor anyánk reggelente újabb kórképpel állt elő: volt ám neki ezerféle betegsége, és mivel az orvosok nem vették komolyan a tüneteit, alternatív megoldásokhoz nyúlt. Marékszám szedte az ismeretlen eredetű gyógyszereket, amelyek aztán időnként okoztak is valódi panaszt. De arra, hogy ez a betegség mennyire alattomos, azt valójában magamon ismertem fel, a válásom után. Képtelen voltam reálisan értékelni a szervezetem reakcióit. Állandóan betegnek észleltem magam. És az volt a szörnyű, hogyha éppen nem leltem panaszt, na hát akkor éreztem a legrosszabbul magam. Szorongtam, és ebbe a szorongásba takaróztam. Ez adott biztonságot."

A hipochondriával nem kell együtt élni

Becslések szerint az egészségügyhöz forduló betegek 4-5 százaléka az, amely nem valós betegséggel, hanem diagnosztizálatlan hipochondria következtében jelenik meg kivizsgálásra.

A helyzetet súlyosbítja, hogy hipochondria esetén a "betegségtudat" sem segít, vagyis hiába tudja magáról valaki, hogy hipochondriás, attól még nem tud automatikusan felülemelkedni képzelt tünetein. Megoldást csak hosszadalmas pszichiátriai kezelés hozhat.

Gazdag Enikő pszichológus

A hipochondriát felerősíthetik vagy előhozhatják krízishelyzetek (válás, munkahely elvesztése stb.), és az amúgy is bizonytalan személyiség erre a területre fókuszáltan "jeleníti" meg az aggodalmát.

A betegség kialakulásának hátterében hajlam, negatív családi minta (pl. a betegségeknek való túlzott jelentőségtulajdonítás), neurotikus személyiség állhat. Kezelése minden esetben szakember segítségét igényli, a családtagok ebben tudnak segíteni a betegnek, hogy belássa: kezelésre van szüksége, rossz megoldás a betegségek "lekicsinylése" (nincs is semmi bajod), inkább a stabil családi háttér fenntartása lehet támogató a beteg számára.