Tizenhét ellobbant élet után érkezett Szofi

2014.08.31. 09:53

A meg nem született babák miatt érzett fájdalom akkor is rendkívül erős, ha azok fogantatása nem spontán, ha a szülők tudják, hogy a beültett "lombikbébi" létezése törékeny és illanó. Van, aki azonban nem adja fel, és az újra meg újra elsiratott kis életek után is esélyt ad a következőnek. Hátha az a baba erősebb lesz, akaratosabb vagy makacsabb, hátha jobban kapaszkodik a földi létezésbe, az édesanyjába. 

Lombikeljárásra akkor kerülhet sor, ha a párnál a természetes fogantatás valamilyen ok miatt nem jön létre. Ennek számos oka lehet, amelyeket részletes egészségügyi vizsgálattal derítenek fel, és a diagnózis (diagnózisok) után javasolja az orvos a lombikprogramot,  de csak akkor, ha a meddőség gyógyszeres terápiával vagy műtéttel nem orvosolható, vagy ha szülők életkora, egészségügyi állapota sürgetőbb beavatkozást kíván.

Forrás: Thinkstock

A mesterséges eljárások sikerességi mutatója ma már közel ugyanolyan, mint a természetes fogantatások esetén. Ezt az eredményt az az egyénre szabott hormonkezelés és a pontos időzítés segíti elő.
A lombikkezelés során a babára vágyó nőnél előre eltervezett és kiszámított időben elindítják a stimulációt - ezzel lehet befolyásolni a női ciklust. A stimuláció hormonkészítményekkel történik, és ennek hatására nem egy, hanem több tüsző érik meg egyszerre az adott ciklus során.

 

Punkció - a petesejtek leszívása

A petesejtekhez egy, ma már rutineljárásnak számító művelet során jutnak: ez a punkció, amikor leszívják a sejteket. Ezeket aztán egy speciális táptalajra helyezik, miközben a pár férfitagjának spermiumait "megtisztítják", centrifugálják, így készítik elő az "egyesülésre", a megtermékenyítésre. Fontos a spermakép: ha magas a spermiumszám, akkor esélyt adnak a "cseppentéses" módszernek, ekkor magától hatolhat be a spermium a petesejtbe, alacsony spermaszám esetén azonban az ICSI módszerét (intra-celluláris sperma injekció) választja a szakorvos.

Osztályozott embriók?

A megtermékenyített petesejt jó esetben osztódásnak indul. Az eljárás során több, akár 8-10 petesejtet is leszívnak és megtermékenyítenek, de csupán kettőt, maximum hármat ültetnek vissza az anya méhébe. A visszaültetésre kerülő embrió kiválasztása nagyon fontos az eljárás sikeressége szempontjából, ezért ennek megkönnyítésére - nem túl szép kifejezéssel élve - osztályozzák az embriókat. Az osztályozás szempontjai egységesek: lényeges az embriókat felépítő sejtek mérete, a sejtosztódás sebessége, valamint a fragmentáció is, vagyis hogy mekkora a setjtörmelék-képződés mérete.

Forrás: Thinkstock

Visszaültetés

Az embriók visszaültetése a megtermékenyítést követó 2-5 napon történik meg, ennek idejét az "osztályozott" embriók mennyisége és "minősége" alapján döntik el. Azokat az embriókat, amelyek egészségesek, lefagyasztják, hogy egy esetleges későbbi beültetés során felhasználják őket. Fontos tudni azonban, hogy a lefagyasztott embriók csak egy része marad alkalmas az olvasztás utáni beültetésre. Az egészségügy megfigyelése alapján tudjuk, hogy minél későbbi fejlődési stádiumban lévő embriót fagyasztanak le, annál kisebb az esélye az életre. 

Mónika jól ismeri az eljárást, hiszen augusztusban szülte meg harmadik gyermekét, Szofit, aki egészséges lombikbabaként fejlődött anyukája méhében. Édesanyja azonban az ő születése előtt 17 lombik-testvérét siratta el kislányának.

"Sokat gondolkodtam azon, miért volt ennyire fontos, miért tettünk fel ennyi mindent erre a vágyra, a közös baba utáni sóvárgás miért volt ennyire erős. A párommal társkeresőn ismerkedtünk meg, és tudtam, Feri családra, babára vágyik. Így is keresett társat magának. Én nem feltétlenül akartam már babát, de nem is zártam ki ennek a lehetőségét. Aztán megismertük egymást, összeköltöztünk, és én úgy éreztem, az nem létezik, hogy ennek az embernek ne szüljek kisbabát. Feri annyira jó apa, jó apja az előző kapcsolataimból született gyerekeknek is, egyszerűen kell, hogy 'igazából' apává váljon. És Feri annyira jó ember, hogy én a mai napig egy kicsit misztikus lényként tekintek rá. Bár ennek ellenkezőjéről többször próbált meggyőzni, egy kicsit attól is tartottam, nem leszek elég jó társ, ha nem tudok babát ajándékozni neki. Az ő megjelenése, létezése az életemben, felér egy csodával - sokszor gondolom azt, hogy rég halott édesapám küldte hozzám -, a lényeg azonban az, hogy úgy éreztem, én is tartozom neki az apaság csodájával. Úgy gondolom, tudni kell ahhoz, hogy értsétek, miért is vállaltam, vállaltuk az előző két év tortúráját, a rengeteg fájdalmat és kudarcot. Szofi 'érkezése' előtt ugyanis küzdelmes időszak - 6 beavatkozás - során 17 magzatot ültettek be a méhembe. 17 kis élet illant el belőlem. Lehet azt gondolni, hogy 'csak' embriók voltak. Én azonban nem tudtam egy percig se így gondolni rájuk. Halálként éltem meg az elvesztésüket, és gyászoltam a meg nem született babákat. Az első volt a legfájdalmasabb. Utána fél évig tartó kezelés során tudtam csak feldolgozni a kudarcot, amiben szakértő segítségére volt szükségem. Az utána következő veszteségek is megviseltek, de az első az nagyon fájt. Több úton is próbáltam értelmet adni, választ kapni a kínzó kérdésekre, például családállításon is voltam, hogy megtudjam, miért történik ez velem, velünk, miért nem maradnak velem a babák. Most így visszagondolva, a lombikprogram alatt egy hosszú és sok keserű pillanattal teli, de annál tanulságosabb úton indultam el, amelynek a végén egyetlen választ kaptam. Szofit. Ő az értelmes, tiszta válasz mindenre."

Forrás: Schleer Mónika

 

Jön a baba Hadas Krisztával
Mona babavárásának időszakát és a szülés gyönyörű eseményét a szeptember 20-án induló  Jön a baba Hadas Krisztával című sorozatban láthatod majd a  LifeNetwork tévén. A sorozatban szereplő kismamák történetét, az aktuális eseményeket a produkció  blogján  ismerheted meg és követheted nyomon. Az őszinte hangvételű műsor kapcsán nem csak Hadas Kriszta nevét érdemes megjegyezned, a produkció fáradhatatlan szerkesztője Kéky Kira videoújságíró.

 

Így látta Móniék történetét Hadas Kriszta
Móninak van már két nagyobb gyermeke, Ferinek azonban, a párjának még nem született utódja. Ahogy láttam, Móni rendkívül erőteljesen szerette volna, ha sikerül a közös baba. Nem tudta elviselni azt a veszteséget és fájdalmat, amit a párja érezhet, amiért "csak" az ő két fiát nevelheti, de a saját kicsit nem. Az a két év valóban úgy telt, hogy kifejezetten a babára összpontosítottak, és csak jött az egyik kudarc a másik után. Iszonyatosan megviselte a családot az a két év, és persze annál nagyobb volt az öröm, amikor "végre" sikerült a beültetés, amikor fejlődött a baba, és végül a szülés...

 

 

szüléscsaládlombikbébivárandósságJön a baba Hadas Krisztával