Kevesebb transzzsír, egészségesebb élet? Igen!

Több olyan vizsgálat is volt hazánkban az elmúlt években, amely azt nézte, mennyi transzzsírsavat fogyasztunk. Ezen kutatások megállapították, hogy napi szinten átlagosan közel 7 grammnyit, ami döbbenetes adat. Ahhoz kell ugyanis viszonyítani, hogy már napi 5 grammnyi transzzsírbevitel is közel 25 százalékkal növeli egyes szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát.

"Ebből kiindulva nem nehéz belegondolni, hogy a 7 gramm mennyire komoly veszélyt jelent. Persze a szórás nagy, hiszen sokan nem nagyon fogyasztottak töltelékes kekszeket, pékárut, ritkábban mentek gyorsétterembe, míg vannak, akik gyakrabban tették ezt” – mondja a Life.hu-nak Fekete Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet dietetikusa.

A túlzott fogyasztás esélyt ad a ráknak

A transzzsírsav mennyiségének korlátozása komoly előrelépés, lévén ez a zsiradékforma nagyban növeli a szív- és érrendszeri betegségek és a hasi elhízás kockázatát. Emellett egyes ráktípusok kialakulásának esélye is emelkedik a transzzsírok túlzott bevitele miatt. Sőt olyan kutatások is vannak, amelyek az Alzheimer-kór és a transzzsírsavak fogyasztása közt találtak összefüggést. A komponens hatását minden olyan országban komolyan kutatják, amelyben hozzánk hasonló szigorítást vezettek be. Eddig Dániában és Ausztriában történt ilyesmi.

"A szigorítás nálunk kiemelten fontos, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek számát tekintve eleve vezető pozíciót töltünk be Európában. Ezen a téren pedig nem jó megelőzni a kontinens átlagát. Túl sok transzzsírt azért fogyaszthattunk, mert több kész- és félkész étel nagy arányban tartalmazta ezt a komponenst. Ezeknek a termékeknek egy részét a közétkeztetésben, iskolai, munkahelyi büfékben is kínálták, használták" – emeli ki Fekete Krisztina. Mint mondja, a transzzsírsavra vonatkozó rendelet mellett mára a közétkeztetési rendeletet is módosították annak érdekében, hogy jobban lehessen törekedni az egészséges táplálkozásra.

Ma már a margarinok nagy részében nincs transzzsírsav

A kutatások szerint a transzzsírsav az anyatejjel átjut a baba szervezetébe, különösen abban esetben, ha az anyuka túl sokat fogyaszt ebből az anyagból. Azaz már születésünk pillanatától kezdve kapcsolatba kerülhetünk ezzel a káros komponenssel.

Fekete Krisztina kiemeli, hogy régebben a margarin gyártásánál is a hidrogénezéses technológiát alkalmazták, emiatt ugyan növényi eredetű volt a termék, de jelentős transzzsírsav-tartalommal rendelkezett. De a hangsúly a múltidőn van, mert ma ez már nincs így. Ma már a nagy margaringyártók a technológián és az alapanyagon is változtattak, aminek köszönhetően a hazai boltokban kapható leggyakrabban fogyasztott, étkezési, kenésre használt margarinok számottevő részében már nincs transzzsírsav.

Február 18-a után pedig végképp bezárul a kör, onnantól kezdve már semmilyen élelmiszerben nem lehet a megengedettnél nagyobb mennyiségben transzzsírsav. Azaz ettől kezdve már nem kell attól tartani, hogy a péksütemények, sós sütemények, kekszek, chipsek, csokis tejbevonómasszával készült termékek túl sokat tartalmaznak ebből az anyagból.

Régebben a levesporok, mártások, salátaöntetek is tartalmaztak transzzsírsavat, de ezek gyártóinak egy része – hasonlóan a margarinokéhoz – már a szigorítást megelőzően is módosította a technológiákat, így csökkentve a termékek transzzsírsavtartalmát. Ugyanezt tették, teszik a gyorséttermi láncok, amelyek szintén egyre jobban odafigyeltek arra, hogy megfelelő zsiradéktípust használjanak.

A jövőben csökkenni fog a szív- és érrendszeri betegségek száma

Pár év múlva remélhetőleg már az egészségügyi statisztikákban is kézzel fogható eredménye lesz annak, hogy kevesebb transzzsírsavat fogyasztunk. Várhatóan ugyanis csökkenni fog a szív- és érrendszeri betegségek száma. Dániában is ez történt: mint azt Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkártól megtudtuk, ott a szigorítás után 3 év alatt 20 százalékkal csökkent az ilyen problémák miatti halálesetek száma.

Ugyan ezen anyag szintjét egységes uniós szabályok még nem határozzák meg, de egyre több államban fontolgatják, hogy maximalizálják az értékét. Ezt az élelmiszeripar is elfogadja, mindenhol törekednek arra, hogy visszaszorítsák ezen egészségre káros anyag használatát.

A legnagyobb magyarországi aprósütemény-gyártó például már a szigorítás életbe lépése előtt is feltünteti termékein, hogy nulla százalék transzzsírsavat tartalmaznak. A helyettes államtitkártól megtudtuk azt is, hogy tavasszal az Országos Egészségfejlesztési Intézet egészségkommunikációs központjával együttműködve újabb transzzsírsav-kampányt terveznek. Ennek részletei még nem ismertek, de várhatóan össze fogják kötni a gyümölcs- és zöldségfogyasztás fontosságának hangsúlyozásával.

http://www.life.hu/drlife/20141217-a-karacsonyi-gyumolcsok-csonthejasok.htmlBár a karácsonyi ünnepek alatt hajlamosak vagyunk degeszre enni magunkat süteményből is, a lelkiismeret megnyugtatása miatt utánajártunk, hogy melyek azok a tipikusan karácsonyi csonthéjasok, amelyek nemcsak szimbolizálják az ünnepet, de gondoskodnak arról, hogy sütifalás közben is egészségesek maradjunk.Dr. Lifehttp://www.life.hu/drlife/20141215--jo-es-a-rossz-zsirok-zsirok-szerepe-transzszir.htmlA zsírokat pozitív kontextusban ritkán emlegetjük, főleg az elhízás kapcsán kerülnek szóba. Pedig a szervezetednek ezekre az anyagokra is szüksége van, csak nem mindegy, milyen mennyiségben és arányban. Amire viszont nincs szükséged, az a mostanában sokat emlegetett transzzsírsav.Dr. Lifehttp://www.life.hu/drlife/20141215-a-transzzsir-titkai-miert-egeszsegten.htmlEgyre gyakrabban emlegetik a nevét, egyre többet hallasz róla – viszont szerencsére egyre kevesebbet fogyasztasz belőle. De mi is az a rejtélyes transzzsírsav, amely február 18-tól már garantáltan alig kerül az ételedbe?Dr. Life