A történelem legpusztítóbb betegségei: a sárgaláz

2016.08.23. 21:08

Néhány nappal ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nagyszabású sárgaláz elleni kampányt indított Kongóban, ám a Save The Children nevű nemzetközi segélyszervezet szerint ennek ellenére is fennáll a veszélye annak, hogy világméretűvé váljon az eddig csak Közép-Afrikában pusztító sárgalázjárvány. Nem ez lenne az első alkalom, hogy a betegség veszélyeztetné az emberiséget: íme, minden, amit a sárgalázról tudnod érdemes.

A Kongói Demokratikus Köztársaság júniusban jelentette be, hogy az Angolában dúló sárgalázjárvány átterjedt az országba. Angolában december óta 3000 gyanús esetet jelentettek, ezekből 360 halállal végződött. Kongóban mindeközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2269 esetet regisztrált, és 16-an haltak meg a sárgaláz következtében – írta az MTI. 

Forrás: AFP/Eduardo Soteras

Csatákat döntött el

A Wikipédia szerint a sárgaláz utoljára 541 és 549 között pusztított Európában ugyanazon okból, mint a pestis is: egy globális természeti katasztrófa következtében felborult a Föld klimatikus egyensúlya, ezért az állatok, amelyek a vírust hordozták, Európába menekültek. A sárgaláz ráadásul közvetve a világtörténelemre is hatással volt, és háborúk kimenetelét befolyásolta.  Napóleon például emiatt veszített el az Észak-Amerikába küldött 33 ezer fős hadseregéből 19 ezer katonát, köztük a sógorát is, ami miatt 1803-ban kénytelen volt eladni a Franciaországhoz tartozó Louisiana államot az Egyesült Államoknak. 

Forrás: Youtube

Később, az 1898-ban lezajlott amerikai–spanyol háborúban a 230 ezer fős spanyol hadseregből 175 ezren (!) betegedtek meg a vírus következtében, ami a háború végkimenetele szempontjából az amerikaiaknak kedvezett. Az 1942-es midwayi csata után a japánok között ütötte fel a fejét a sárgalázjárvány. 

Még ha túléled is, akkor is viseled a nyomait
Utoljára a hetvenes évek végén pusztított a minden idők egyik legtöbb halálos áldozatát követelő fekete himlő, amely csak a huszadik században világszerte körülbelül 300 millió ember életét követelte. A Life.hu cikkéért kattints ide!

Keserves tünetek

A sárgaláz egy szúnyogcsípéssel terjedő betegség, amely az influenzához hasonló tünetekkel, lázzal jár, továbbá emésztőrendszeri vérzést, illetve májgyulladást, ennek következtében pedig sárgaságot okozhat – innen kapta a nevét a megbetegedés.

A lappangási ideje 3–5 nap, ezután jelentkezik a magas láz, a fej-, has- és izomfájdalom, aztán ahogy halad előre a betegség, úgy egy időre átmeneti javulás tapasztalható, majd sárgaság, véres hányás, széklet és vizelet, illetve az orr és a száj vérzése jelentkezhet. 

Forrás: Dreamstime

A legvégső esetben alakul ki a máj- és veseelégtelenség, amely halált okoz. A sárgalázas megbetegedések 10%-a végződik halállal. 

Csak a védőoltás segíthet

A sárgaláz megelőzésére rendelkezésre áll az oltóanyag, amelynek beadatása nélkül ma már több országban megtagadhatják a belépést a beutazók számára. Az oltás után 10 nappal alakul ki a védelem a betegség ellen. Az oltás korábban 10 évig, a WHO júliusban kiadott ajánlása szerint azonban élethosszig tartó védelmet nyújt.  A szakértők ugyancsak javasolják a szúnyogcsípés elleni védelmet, amellyel szintén csökkenteni lehet a betegség kockázatát. 

Tudtad?

A sárgaláz ellen nem létezik gyógymód. Tovább nehezíti a kezelést az időben való felismerése, mivel a korai szakaszban a tünetek bármelyik másik betegségre is utalhatnak, és csak vérteszttel lehet kimutatni a jelenlétét addig, amíg rá nem megy a májra. Igaz, a korai felismerés nem feltétlenül jelenti azt, hogy nagyobb lenne az esély a túlélésre. 

Kongóbetegségtörténelemvírussárgaláz